Milan – Lecce 3-0 / Alakul a tavaszi hajrá

A tegnapi mérkőzés sok izgalmat szerencsére nem, de annál több szép megmozdulást és pozitívumot tartogatott számunkra. Alakul ez a tavaszi hajrá, csak tartson ki a lendület Európára is! A hajtás után kevésbé összefoglalót, mint inkább a szubjektív észrevételeimet részletezném. Az elsőre úgyis ott van szokásos Serie A YouTube videó.

Csúcsdísz: Bár a meccs egy közepesen veszélyes vendég helyzettel kezdődött, nagyon hamar egyértelművé vált, hogy itt ma nem nagyon lesz kérdés, ami a három pont sorsát illeti. Csucsó barátunk lassan levetkőzi Suso szellemét, és el kell gondolkodnunk egy valamivel előre mutatóbb becenéven. Szerencsétlen Gallo pajtás nem fog szívesen mesélni az unokáinak erről a napról, amikor a hazaiak jobbszélsője perceken belül többször csinált teljesen hülyét belőle, és az aktuális kollégájából. Nagyon fontosnak érzem kiemelni, hogy nem csak az első gólban játszott kulcsszerepet a nigériai tincses-Robben, hanem kifejezetten sok szép, pontos, magabiztos megmozdulása volt a meccs teljes egészében, nagyjából végig. Nem csak, hogy egy a kettőben verte agyon a védelem baloldalát többször, de visszazárt, gólpasszt és kulcspasszokat osztott. Úgy nézett ki végre, mint egy focista, aki ráadásul élvezi a játékot. Ez a két dolog nem volt róla elmondható a Milanos karrierje első 6-7 hónapjában, de úgy fest, megérkezett a legdrágább nyári igazolásunk így áprilisra! Nem tudom, hogy az a Verona elleni gólja szakított át benne valamit, vagy Pioli munkája érik be lassan, de valami most nagyon szépen elkezdett klappolni. Maradjon így, és legyen verseny a kezdőbe kerülésért!

Bigmek: Puli szépen, csendben, csak úgy zárójelesen a liga harmadik legjobb szélsője, már ami a számokat illeti. A mutatott játéka alapján én ezzel tökéletesen egyet tudok érteni. A Lecce elleni gólja számomra annyira alap volt már, hogy azon lepődtem meg inkább, amikor 5 méterről belefejelte a kapusba pár perccel később a labdát. Iszonyat nagy fogás volt elhozni nyáron Londonból!

Los Angeles: a második gólunknál Zsír papa megint megmutatta, hogy miért fog borzalmasan hiányozni jövőre – remek helyezkedést követően füllel tette be a labdát a hosszúba. Nincs itt semmi látnivaló. Ellenben ha pótolni fogják, már pedig kell majd, akkor nagyon remélem, hogy egy hasonló profilú center érkezik majd a helyére. A mezét meg szerintem ne vegye fel inkább senki egy darabig. Emlékszünk még, milyen nevek szerepeltek a kilences felett Pippot követően.

Itt a piros: ekkora karatekölyköt szerintem focipályán nem szabad eljátszani. Én elhiszem, hogy Krstović nem szándékosan talpalta telibe, nyújtott lábbal, lendületből Csucsinnyót, de azt gondolom, a bíró nagyon jól döntött, hogy lezavarta a pékbe. Ezzel nagyjából le is zárult a meccs érdemi része. A legnagyobb veszélyt a bebabgulyásozás utáni kajakóma jelentette innentől.

Hol a piros: viszont szerintem elmaradt egy tizi és / vagy lap Theo-nál az 57. percben, amikor véleményes helyzetben arrébb tessékelte / fellökte a tizenhatoson belül a Lecce támadóját, ráadásul ezután térddel beleintegrálta Almqvist orcáját a San Siro gyeptéglái közé.

Diszkont kincstárjegy: ami viszont pont Theo gyökérkedése után következett – eltekintve a földön fekvő játékostól, hogy ki kellett volna-e rúgni a labdát vagy sem, illetve hogy a bíró nem fújt a sípjába – szóval ezután Aldi egy akkora vertikális kulcspasszot osztott ki Rafának, hogy arra Rui Costa is büszke lett volna. Bár akkor ezt a kifejezést még fel sem találták, csak rúgdosták a labdát előre, hátra, aztán néha sikerült belőle valami.

Egy picit még Adlinál maradva, csak belinkelném, amit alessio mester már amúgyis belinkelt a kummant szekcióba az előző bejegyzés alá.

Ehhez nehéz bármit hozzáfűzni. Elképesztő metamorfózison ment keresztül ez a srác, és őszinte örömmel tölt el, hogy belőle is igazán hasznos játékos lett ennyi idő után.

Dúzzadó vérerek: Az meg, hogy Rafa bebaszta a helyzetét, már szinte szóra sem érdemes. Ahogy az sem, hogy most nem neki kellett húzni a szekeret, így nyugodtan lazsálhatott, vagy próbálkozhatott ollózással, ahogy Rén is labdakezelés után, dekázva, lepattanás nélküli lövéssel. Jó látni, hogy van önbizalom újra! Az is teljesen magától értetődő már lassan, hogy Gabika stabilan nagyon jó, hogy Múzsa, vagy épp Teraccsánó is jól szálltak be, vagy hogy egy kiemelkedő, 92%-os passzpontossággal hoztuk le a meccset.

Amit most látunk, az szinte természetesen egy nagy tavaszi menetelés. A ligában február 25 óta, amikor az Atalanta ellen csak egy döntetlenre futotta, azóta bizony minden egyes meccset megnyert a csapat. Ez eddig egy 7 meccses győzelmi sorozat. Meglepő lenne ennek ellenére, ha bármiféle esélyünk lenne még befogni az Intert, de izguljanak emiatt ők, én amondó vagyok.

Most csütörtökön pedig a Roma következik az EL-ben, és azt gondolom, hogy a vendég kutyás gatyeszok most kicsit jobban tele kell, hogy legyenek, mint máskor.

Ha minden igaz, akkor ezt a meccset pedig élőben fogjuk közvetíteni valamilyen formában!