Milan – Inter 1-2 / Egy korszak vége

Klubtörténelmet írtunk – csak nem a jó módon. Zsinórban 6 derby vereség, első bebiztosított bajnoki cím egy Madonninán, és a legszomorúbb az egészben, hogy kétség sem férhetett hozzá, meg nagyon nem is hittünk benne szerintem, hogy ez meglehet. A gazdasági Scudetto marad itt, az igazit meg ünneplik ők, aztán lehet dönteni, hogy meg akarunk-e próbálni fellépni melléjük, vagy maradunk ebben a langyos vízben boldogan.

 

Pioli megint érdekesen állt hozzá a meccshez, a mesterterv az volt, hogy Rafa legyen a csatár, Musah ismét jobbszélső, aztán ugyanúgy hagyjuk, hogy az Inter szanaszét kontrázzon minket – már ez utóbbi nem tudom szándékosan a terv része volt-e, de így alakult ismét, amit csak a meglepődött Pikachu arc mémmel lehetett konstatálni. Sokat tanultunk az elmúlt 1 évből, az biztos, ugyanúgy gyors kapott gól (legalább a 18. percig bírtuk, azt a mindenit!), ötlettelen támadások, osztálykülönbség.

És gyakorlatilag ennyi az érdemi rész, az Inter gólokkal vezethetett volna már a félidőben. Lehet arra nézni, hogy na de xG-ben jobbak voltunk a végén – igen, mindössze azért, mert a gólunk az úgy önmagában Gabbia fejesével aztán Tomori befejezésével úgy 1,4-es értéket tett ki, szóval ez fals képet ad. Tényleg nem látszódott, hogy a játék bármely elemében jobbak lennénk, ez meg baromi szomorú.

Azt meg szintén említsük meg, hogy nem sikerült becsülettel veszíteni sem, pedig ennek most lett volna itt az ideje. Nekem nincs bajom egy kis shithouseryvel sosem, sőt, itt most viszont nem volt indokolt ez a hiszti, amit főleg Theo és Dávidka lenyomott, még szarabbul néz ki a dolog így. Akármennyire is nem szeretjük az Intert, jár nekik a gratuláció és a respect most maximálisan, ez egy brutálisan domináns szezon volt, nagyon jó csapatot építettek.

Egy korszak lezárult ezzel hivatalosan is, Pioli sorsának már sokkal előbb meg kellett volna pecsételődnie, de ez végül csak az EL kiesés és a derby vereség után lett biztos. Közel 5 évet volt itt, ez a modern fociban brutálisan sok, ne Pepet meg Kloppot nézzétek, ilyen gyakorlatilag már nincs manapság, hogy ennyi időt töltsön el valaki egy csapat élén és sikeres tudjon maradni. Lejárt ennek a projektnek a futamideje (már tavaly egyébként, én ezért is voltam a váltás mellett), és összességében nagyon sikeres volt, a banter éra után meg különösen értékelni kell, de volt néhány történelmi léptékben is csúnya fejezet a végén, amiket nehéz megbocsátani. Hogy ki jön, az egyelőre rejtély, mert rengeteg a jelölt, van köztük borzalmas opció, rossz, egészen jó meg egy-két remek is, bízzuk abban, hogy sikerül jót húzni ebből a kupacból – jelenleg szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban, talán ez most indokolt is a vezetőség ambícióit ismerve.