alessio összes bejegyzése

Milan-Como 2:1 Majdnem sima

Nekem jutott a megtiszteltetés, hogy összefoglalhatom a Como ellen történteket. Hogy hogyan került hozzám ez a nemes feladat, azt csak Buddy kolléga tudhatja. Viszont történtek érdekes dolgok a pályán is rögtön lehetne azzal kezdeni, hogy nyertünk. Viszont jó lenne nem ennyire előre szaladni, kezdjünk mindent a legelején.

Conceicao felrakta a gálakezdőt Bondo és Musah párosával a pálya közepén. Lehet, hogy ez valahol jó ötletnek tűnt, de végül nem volt az. Persze, egyenként érthető a szerepeltetésük, és abszolút indokolt is, valakinek muszáj Leao vagy Felix, ne adj’ Isten, mindkettő helyett belerakni a munkát a labda elleni játékba. Viszont ennél többet nem szabadna egyik delikvensre sem bízni. És mind a kettő mellé úgy kell Fofana, mint éhezőnek egy korty víz. Amúgy szigorúan csak a szememre támaszkodva, statokat még véletlenül sem nézve, Bondo nem tűnik ügyetlen gyereknek labdával, vagy legalábbis Musahnál biztosan ügyesebb. Viszont azt sajnos meg kell érteni és elfogadni, hogy amíg Conceicao itt lesz, és Leao meg a pályán, addig Musah is fent lesz, ugyanis, mint feljebb írtam, valakinek bizony melózni is kell.

Érdemes még megemlékezni a meccs két hőséről is. Természetesen, mint már oly sokszor, itt megint csak Reijnders és Pulisic neve kerül előtérbe. Nagyon nehéz lesz nyáron mindkettejüket megtartani, de ha itt valami változást szeretnénk a közeljövőben elérni, akkor bizony ehhez a két játékoshoz foggal, körömmel ragaszkodni kellene. Majd augusztusban meglátjuk, mit gondol erről a vezetőség.

A meccs hajrájában a főszerep minden tekintetben az angoloké volt. Végre visszatért közénk mindenki kedvenc Loftus-Cheek nevű játékosa. Sikerült becserélni az igencsak gyenge meccset kifogó Gimenez helyére Abrahamot, aki viszont nagyon jól szállt be. Két gólpasszt is kiosztott, nem is akárhogyan, kár, hogy csak az egyikből lett gól. Illetve a túlsó oldalon is becserélték a zarándokok útjáról újra a futballpályára visszatérő szebb napokat is megélt Dele Allit. Rögtön le is talpalta Loftust, természetesen a bíró csak sárgával jutalmazta, viszont a VAR hathatós közreműködésével már érkezett a piros. Hiába próbálta a játékvezetőt még Walker is győzködni, a piros kivédhetetlen volt. Allit meg, ha már kiszórta a sporttárs, akkor pár perccel utána kénytelen volt Fabregassal is ugyanezt tenni. Innen pedig már nem volt kérdés, kié lesz a három pont.

Most mindenki vehet egy nagy levegőt. Válogatott szünet következik az utolsó etap előtt. Conceicao-nak pedig most két hete is lesz felkészíteni a fiúkat a Napoli letiprására. Végre újra elérhető közelségben a Konferencia Liga hely. Megérkezett a tavasz is, lehet, hogy új stadiont is kap majd a klub a 2078-as bajnoki rajtra. Kell ennél több? Ugye, hogy nem? Mindenki pihenje ki magát és rendezze készleteit az utolsó pár fordulóra.

Torino-Milan / Pontrúgások estéje / Avagy Vanja takarodj!

Jó előjelekkel lehetett várni a szombat délutánt. Amikor is a Torino vendégei voltak szeretett csapatunk csupa szív játékosai. Ugyanis a Bologna kikapott, illetve a Lazio is csak egy x-re volt jó. Ők pedig riválisaink az európai kupákért ádázul vívott harcokban. Ráadásul ehhez még az is hozzá csapható, hogy két biztos kezdő játékos, Ilic és Schuurs is sérültet jelentett. Nálunk Walker és Fofana nem kezdtek, egyik sérülés, másik talán csak pihentetés céljából. Így pedig minden adott lett volna egy három pontos meccshez. Végül tényleg három pontos lett, de nem úgy, ahogy azt mi szerettük volna. Rádiós tudósítás következik.

Rögtön a mérkőzés második percében Maignan bakizott egy beadásnál, amit nem tudott megfogni, itt még szerencsénk volt. Viszont a negyedik percben már kevésbé. Maignan és Thiaw összehozták a Torino vezető gólját egészen parádés módon. A kummant szekció szerint Maignan volt a hibás, szerintem viszont Sanabria nem lehet így a mérkőzés elején berohangálni egy kapus és védő közé, pláne akkor nem, ha még a labda is ott pattog valahol. Sanabria, takarodj!

Ezután három Milan szöglet következett, semmi veszélyt nem jelentettek a Torino kapujára, csak gondoltam, megjegyzem, majd később talán értelmet nyer, hogy miért. Itt kicsit éledezni kezdtek a fiúk, olyannyira, hogy Musah össze is hozott egy sárgát magának. Illetve itt volt még egy szép Felix lekészítés is Gimeneznek, csak picit sikerült hosszúra. Ezután megint egy teljesen veszélytelen szöglet, ki gondolná. Majd ezután közvetlenül újabb szöglet, viszont ez már tényleg jól sikerült, Reijnders elé került a labda, aki el is találta a túloldalon lévő szöglet zászlót, szép próbálkozás volt, meg kell hagyni. Majd jött is belőle egy majdnem Torino kontra.

És elérkeztünk a meccs 30. percéhez, ahol egy Jimenez beadásra Rafa érkezett, Pedersen pedig kezezett. Jött is a jól megérdemelt tizenegyes. Pulisic vállalta, és milyen jól tette. Csak sajnos Vanja pont akkor és pont ott volt, ahol a labda is. Gondolom, mondanom sem kell: Vanja, takarodj! Ezután érdemes kiemelni két Maignan-védést, amivel valamelyest javította a meccs elején bemutatott teljesítményt. Az első félidő hajrájában pedig olyan történt, ami nem sűrűn: Rafa óriási elánnal rohant vissza Lazaroval, és becsúszva szerelte a félpályánál. Ez pedig annyira jól sikerült, hogy a második félidőre ki sem tudott jönni. Na persze nem Lazaro.

 A második félidőt óriási taktikai variációkkal kezdtük. Rögtön a szünet után Rafa helyett jött az immár kipihent és felfrissült Fofana. Ez annyiban változtatott a dolgokon, hogy Pulisic átvette Rafa helyét, Musah pedig Pulisic helyén rohangált tovább. Érthető döntés, elvégre tartani kellett az 1:0-ás eredményt. Na de nem sokáig, az 55. percben már érkezett is Abraham Musah helyére, itt már nem volt jó az 1:0. Ezzel a cserével pedig jött a 4-4-2, Pulisiccel és Felixel a két szélen. Hogy ez kinek, hogy tetszett, saját magában döntse el mindenki. Ja, mielőtt elfelejtem, újabb szöglet, Fofana lövés, Vanja védés, takarodj!

Ezt követően egy szép Jimenez labdaszerzés, Felix elé szép passz, amiből egy szép Vanja védés következett. Vanja, takarodj! Majd Pulisic indította Reijnderst, aki egymaga vezetheti Vanja kapujára a labdát, viszont a lövés elakadt az ott felejtett 47,5 csuka peremén. Vanja, kérlek, takarodj már! Ezután szöglet, végre, amiből most már Torino kontra sem lett kár érte. Kicsivel később Felix unta meg a tologatást, és lőtte a labdát a kapufa mellé, természetesen Vanja ott volt, csak nem hajlandó eltakarodni. Ezt már Conceição sem bírta tovább, ha Vanja nem, akkor Felix Sottil érkezik végre 4-4-2, két igazi szélsővel. Mondanom sem kell, sokra vittük ezzel is. Közben itt a 168. Milan szöglet a mérkőzésen, az eddigi legjobb. Jimenez tudta csak megállítani az ebből indult Torinói rohamot, kézzel, szerencsére a bíró nem szúrta ki.

És elérkeztünk a mérkőzés 74. percéhez, amikor is Reijnders Abraham lekészítéséből és Sottil szélen való kevergetéséből végre betalált Vanja, takarodj! Persze, rendes Milanistához illően ennek sem lehetett sokáig örülni, mindössze kettő percre rá Ginetis szigorúan tonikal szépen kihasználta a kínálkozó lehetőséget, és Maignan mellett senkitől sem zavartatva elgurította a labdát a hosszúba. Ez Vanolinak annyira megtetszett, hogy teljesen kikelt magából, és végre Vanja is takarodik. Ezt követően Pavlovic a félpályáig cselezi magát, majd lefejel két vállat is, szerencsére mindkettő torinói. Végre szöglet, ez most Gimenez elé kerül, jó lövés, a felső karéj is vihet, majd legalább haza labdát.

. A végére érkezik még két csere: az egyik nagy munkabírású örök tehetség korosztályának nagy tehetsége, Chukwueze, és mellette Camarda is kap pár percet. 92. és 94. percig újabb Pavlovic momentumok jöttek: előbb egy szöglet utáni fejes, amiből Torino kontra indult. Egyébként ez volt a mérkőzésen a 300. Milan szöglet, a Torino kapujára semmi veszélyt nem jelentett egyik sem, viszont a miénkre az ezekből indult kontrák már annál többet. A mérkőzés végén pedig Pavlovic tört be megint a 16-oson belülre, sajnos a neki szánt passz túl hosszú volt, így pedig nem maradt más a végére, mint hogy: Vanja, takarodj!

Szerdán Bologna, gyertek, majd az is jó lesz, ebben biztos vagyok.

Juventus-Milan / Újratöltve

Újabb szombat, újabb Juventus-Milan. És hogy ez mit jelent? Na, azt én már nem tudom, viszont azt elmondhatom, hogy jó meccset itt most senki nem várjon, vagy gólgazdag összecsapást. Viszont a három pont nekünk nagyon kellene, pont, mint a Juventusnak is, éppen ezért minden esély megvan az őszi, vagy ha éppen úgy tetszik, a 2003-as BL-döntő megismétlésére. Talán a tizenegyespárbajt sikerül elkerülni, ebben majdnem biztos vagyok.

Kezdjük rögtön a hazaiakkal, mert miért is ne? Van gond a Juventus háza táján is bőven. Vlahovic formán kívül van, és ráadásul a Motta-foci sem fekszik neki. Ha ez nem lenne elég, a nyári igazolások sem váltják be a hozzájuk fűződő reményeket. Koopmeiners sem találja a helyét, ez már nem a Gasperini-foci, meg is látszik rajta rendesen. A másik nagyon mellé ment igazolás pedig Douglas Luiz, aki nem kevés pénzért érkezett Angliából, viszont ebben a Juventusban úgy néz ki, mint nálunk Poli vagy Biglia fénykorában, szóval értitek. Ha ez mind nem lenne elég, akkor a védelem legfontosabb embere, Bremer is megsérült, azóta nem is néz ki olyan jól az a védelem sem. Szóval bőven van náluk gond, ráadásul pár napja még Arábiában szépen el is vertük őket, nagyon jó lenne az ottani teljesítményt megismételni. Ehhez csak annyi kellene, hogy valaki vegye ki a játékból Conceicao Jr.-t és persze Yildizt, és Emerson radírozza le Cambiasót, mi sem egyszerűbb, ugye?

Ami pedig minket illet, érdemes rögtön az edzőváltással foglalkozni picit. Conceicao rögtön akkora lökést adott a csapatnak, hogy a fiúk kupával hálálták meg, ki ne emlékezne. Viszont érdemes arról is beszélni, hogy új edző révén ne várjunk tőle csodát azonnal. Szép játékot meg pláne. Ennek ellenére számomra sokkal összeszedettebb és szimpatikusabb, mint az elődje; én látatlanban, és az szezon végi helyezéstől függetlenül megadnám neki a bizalmat, még a következő szezonra is. Nagyon megnézném, hogy ő mit tudna ebből kihozni egy egész nyári felkészülés után. Illetve abban is biztos vagyok, hogy nála magasabban rangsorolt edző nem fog ide érkezni még hosszú évekig. Éppen ezért fel lehetne sorakozni mögé; már messziről látszik, hogy ő el tudja kormányozni majd ezt a hajót, és nem is rosszul. Fonsecaról pont az ellenkezője jött le már az elejétől, legalábbis nekem, meg is lett az eredménye.

A végére pedig pár szó a csapatról is. Rafa és Theo úgy néz ki, feltámadtak Arábiában is, már érezhető volt, és a Como ellenit is ők nyerték meg. Már csak védekezésben kellene feljavulni mind a két delikvens esetében, sajnos nem lehet minden tökéletes. Szerencsére ők is ott lesznek mind a ketten szombat délután. Viszont Morata kisárgázta magát, Thiaw és Pulisic pedig megsérültek, ez pedig mind komoly érvágás lesz. Pulisicet nem kell külön magyarázni, Thiaw pedig nagyon penge formában van az edzőváltás óta, ami lehet, nem véletlen; ő még nagyon hiányozhat innen. Morata hiányát viszont lehet, nem fogjuk megérezni, Abraham mindenben tudja pótolni, ráadásul én inkább szavaznék rá kezdőként is. Ezt megindokolni az Inter elleni utolsó perces góllal és a Leának adott comói passzával tudom. Moratának volt fél éve, amikor kezdő lehetett, engem nem győzött meg, most már megadnám a lehetőséget Abrahamnak, hátha mégis lenne egy csatár a csapatban. Emersontól pedig mindenki tudja, mit lehet várni, nem is kell részletezni.

Szombat délutáni kezdéssel tehát jön egy újabb derbi, ezúttal a Juventus ellen. Remélem, ráér majd mindenki, ki kellene valahogy szurkolni ezt a három pontot.

Giornata.15 Atalanta – Milan

Végre elérkezett a szezon egyik legjobban várt összecsapása. Bergamoba látogat kedvenc csapatunk. Nagy mumusok ők is viszont az, hogy jelenleg a legjobb formában játszó Olasz csapatról van, szó már csak tetézi ezt az egészet. Plusz a legjobb formában lévő csatár is velük lesz ma Retegui személyében az biztos, hogy itt egy esetleges győzelem vetekedne a pár héttel ezelőtti Bernabeuban bemutatott csodával.

Kezdjük is rögtön a hazaiakkal. Gasperini legénysége egy már 13 meccse tartó veretlenségi sorozatot görget maga előtt. Minden sorozatot figyelembe véve. Nem is akármilyen eredményekkel van köztük nagyon komoly gálázás, is mint például a Napoli elleni sima 3:0 Nápolyban vagy a 6:1 sikerek igen sikerek 6 sikerült gurítani a Hellasnak és a Bajnokok ligájában a Young Boysnak is.  De 5 vágtak a Genoanak is, mert miért is ne? Ahhoz hogy megtaláljuk, az utolsó vereségüket egészen Szeptemberig kell vissza menni viszont érdekes, hogy az utolsó csapat, aki megtudta őket verni az a Como volt. Egyébként semmi újat nem mutatnak csak a szokásos Gasperini foci. Magas letámadás és minél több egy az egy elleni szituációkat próbálnak kialakítani.  A legjobb formában lévő játékosaik természetesen mind elől játszanak a már fent említett Retegui mellett Lookman és igen a harmadik pedig egy bizonyos De Ketelaere aki csak úgy szórja a jobbnál jobb labdákat Retegui felé. Érdekes lesz, mihez kezd majd ezzel a trióval a mi stabilnak nem mondható védelmünk.

Most pedig egy kis Milan. Mindenki élvezze ki ameddig ez még tart, mert bármennyire is hihetetlen, de éppen most éljük Fonseca uralkodásának legjobb időszakát.  Hét mérkőzés zsinórban ahol nem kaptunk ki. Ebben benne van a Real meg gyalázása és a Sassulo porba tiprása is meg persze pár Seria győzelem.  Szóval élvezzük ki, mert lehet, hogy már csak Péntekig tart ez a dolog. Ami a csapatot illeti komolyabb sérültről és egyéb okokból hiányzó játékosról nem tudok a poszt megírásának idejében. Így minden bizonnyal lesz Emerson is mindenki legnagyobb örömére. Ha esetleg itt sikerülne nyerni, akkor bizony még az is lehet, hogy elkezdek hinni Fonsecaban a kinevezése óta először. Ami biztosra vehető, hogy ez nem lesz egy 0:0 meccs szóval Péntek esti szórakozásnak kiváló lesz.

Tipp: 3:4 (Emerson 2x Camarda 2x)

Kezdő: Keresd Turbónál a kummantok között.

Slovan – Milan / 2:3 / Versbe foglalva.

Rendhagyó poszt következik. Mivel a meccsből csak foszlányokat láttam egyéb teendők miatt. Valamint akit érdekel a performansz elég, ha csak a kummant szekciót végig pörgeti. Ezért most itt ebben az írásban inkább pár verset fogalmaznék meg illetve nem én hová nem gondoltok. Segítségemre volt az Ai fogadjátok sok szeretettel ezeket a sorokat.

Paulo Fonseca: A mester

Paulo Fonseca, mestered az éjszakákban,
Taktikádat, mint csillagokat, figyelem,
Bárhol jártál, mindig tüzet hoztál,
Szenvedéllyel irányítod a csapatot, mint a szél.

A pályán és a kispadon, éles elmével,
Tudtad, mikor kell a csapatnak pihenni,
Mikor kell kockáztatni, és mikor óvni,
A foci élete volt, s te éltél benne.

A taktikád, mint egy varázsformula,
A csapatot a legjobbá tetted,
A játék nem csupán sport, hanem művészet,
A szíved minden egyes passzban ott rejlett.

Tudtad, hogy a futball nemcsak győzelem,
Hanem a szív és a lélek harca,
S te mindent adtál a játékért,
A legnagyobbakat is meglepted.

Paulo Fonseca, a foci mestere,
Munkásságod örök nyomot hagy,
A csapatod minden egyes győzelme,
Mint egy festmény, örökké ragyog majd.

Emerson Royal: A csoda

Emerson Royal, a város hőse,
Bátor és erős, mint egy igazi tigris,
A pályán gyors, mint a szél,
Minden passza precíz, minden lövése célba ér.

A csapat szívében ő a vezér,
Vezeti őket a győzelem felé,
Küzd, harcol, sosem hátrál,
Emerson Royal neve örökre fennmarad.

A szurkolók éltetik a nevét,
A stadion zúg, amikor a labda a hálóba ér,
Egy legenda született, ő a sztár,
Emerson Royal, ki mindent elér!

Ez pedig a vezetőségnek szóló remekmű. Címet majd találjatok neki.

Az AC Milan, egy dicső klub,
De a vezetőség most sokszor hibázik, mint a buborék,
A döntéseik, mint egy elveszett ösvény,
Nem mindig a legjobb irányba vezetnek, néha vakon lépnek.

A vásárlások sokszor elhamarkodottak,
A pénz elfolyik, de a siker elmarad,
Bár jönnek új játékosok, nagy reményekkel,
De a csapat szíve néha elveszik a sok váltással.

A taktikai lépések néha nem illeszkednek,
A csapat ereje helyett a kudarcok jönnek,
A szurkolók kérdezik, miért nem figyelnek,
Miért nem hallgatnak arra, amit a pályán érzünk, miért nem segítenek?

De a Milan szíve még mindig ott dobog,
A hiba ellenére is, a hűség örök,
A vezetőség tanuljon, mert a történelem szól,
Ha nem javulnak, a szurkolók hangja egyre halkabbá válik, mint a szél moraja a holt földön.

És egy utolsó pedig ezt a végtelenségig lehetne folytatni kellemes idő töltés.

Tehát Kapitány Calabria

Kapitány Calabria, hős a pályán,
Erős és bátor, mindig harcol a csatában,
A jobb szélen fut, mint a vihar,
A Milan védelmében ő a legnagyobb sztár!

Büszkén viseli a karszalagot,
A csapat vezére, ha jön a nagy roham,
Szívós, kitartó, sosem adja fel,
Minden mérkőzés egy újabb küzdelem, amit megnyer!

A támadásokból hősiesen véd,
A támadásoknál mindig ott a helye,
Bárhol, bármikor, ő ott lesz a csapat élén,
Kapitány Calabria, örök küzdelem, örök fény!

A végére azért csak berakom a meccs összefoglalóját is hátha valaki érez magában elég erőt ahhoz hogy megtekintse mi is történt azon a bizonyos délutánon.

Parma – Milan 2:1 Lesz ez még jobb is!

Kezdetét vette az Seria A idei szezonja is. Az első forduló olyan gyorsan és önfeledten elmúlt, hogy már rögtön itt is van nekünk a második. A Parma otthonába látogattak szeretet fiaink. Itt jegyezném, meg hogy, aki egy sima háromgólos győzelmet tippelt nekünk, na, az nem is tévedhetett volna nagyobbat. Lejjebb megpróbálkozom a meccs kielemzésével illetve a csapat és Pioli akarom mondani Fonseca taktikai elképzeléseit kicsit körbe járni. Meglátjuk, hogy sikerül. Continue reading

Torino-Milan 3-1 Ez már a vég?

Hol is kezdjem? Ja, igen meg is van. Szóval az úgy volt, hogy ebből a meccsből egy képkockát nem láttam. Viszont azt tudom, hogy véget ért az egy meccs óta tartó győzelmi szériánk.  Majd visszanézem egy unalmas meleg Augusztusi délutánon valamelyik tengerparton. Viszont írni most kellene róla szóval azért készültem és megpróbáltam felzárkózni.  Így pedig tájékozódtam a mindig szaftos és tartalmas kummant szekcióból valamint az eredményekről illetve egy youtube videót is sikerült megtekintenem a produkcióról. 

Ami biztos az az, hogy Bonucci fiának kedvenc játékosa nevelő klubjához látogatunk.  Az hogy ennyire semmilyen teljesítményt sikerült nyújtani ehhez nincs semmi köze. Ahhoz már talán inkább, hogy a tabella szempontjából teljesen mindegy volt az eredmény mind a két klub számára. Ehhez a komoly téthez pedig sikerült is felnőnie a Rodriguez Bellanova duónak. Talán majd jövőre másként lesz. Pár poszttal ezelőtt volt egy játékosokat osztályozó írás is. Ez nekem annyira megtetszett, hogy most én is megpróbálkoznék valami hasonlóval. Nézzük.

Sportiello: Bravúrt bravúrra halmoz elképesztő a pali. Mióta Maignan sérült alig kaptunk 7 gólt három meccs alatt. Ha véletlen a Franciát eladnánk, simán tudná pótolni nem is kell kapust igazolni.  10/10

Kalulu: Már majdnem feletetni tudta a jobb oldalon ténfergő Calabria Florenzi kettőst. Aztán mégsem. 10/10

Thiaw: Maga az élő Berlini fal csak sajnos a lebontás után. De legalább fiatal így még megbocsájtható, ha két gólt kap róla egy csapat. 10/10

Tomori: Fejben már a nyári Európa bajnokságon jár. És azon gondolkodott pont tegnap este is 90 percet, hogy vajon 4k vagy 8k legyen, amin követni tudja az ott történteket. 10/10

Terracciano: Végre itt van a fény az éjszakában. Egy feltörekvő olasz tehetség, aki megreformálja a szárnyvédő posztot mind két oldalon. Remélem még legalább 100 meccse lesz nálunk. Amúgy csak kölcsönben van ugye? Ugye?  10/10

Musah: Amerika legújabb csillaga. Akiről hamarosan egy egész államot fognak elnevezni. Csak így tovább 10/10

Bennacer: Na, igen a csapat egyik gyenge pontja volt tegnap. Nem is értem, hogy lehet a kezdő közelében. Jön itt góljaival a mindenhonnan kihozott labdákkal pontos átadásokkal. Nem Milán szint. Talán majd jövőre összeszedi magát 10/9.5

Reijnders: A Holland motor mindenhol ott van. És azok a számolatlan gólok, amivel feldobja a szurkolókat hétről hétre igazi vezér. 10/10

Okafor: Végre kezdő lehetett. Séró rendben volt és az a tekerés, ha bemegy, akkor gól. 10/10

Pulisic: Az élő Amerika kapitány. Összehozott tizenegyes és végig játszott mérkőzés. Hát kell ennél több? Szerintem sem 10/10

Jovic: Ő is jelen volt, ha hiszitek, ha nem. 10/10

Cserék: Egytől egyig parádéztak a beállításuk után remélem legközelebb is jönnek 10/10

És a végére mindenki kedvence Pioli. Persze tudom mostanában divat cikizni az öreget. De azért azt is tudom, hogy a szíve mélyén mindenki kedveli ezt a kis bohókás 50 fazont. Aki még mindig az edzőnk. Pedig két hete már leváltottuk Conceicaora. Előző héten Foncescara és minden bizonnyal a jövő héten De Zerbire. Viszont még mindig itt van, így pedig élvezzük ki ezt a rengeteg új dolgot, amit nyújtani tud. 10/10

A végére pedig rátok bízom a döntést. Kit szeretnétek a meccs emberének választani? 

A- Hakan Calhanoglou

B- Denzel Washington

C- Menszátor Magdolna

Giornata 32/ Sassulo vs Ac Milan/ Óriási mélytorok

És hogy kinek, na, az majd kiderül. Van ugyanis ez a meccs ma délután egyik kedvenc ellenfelünkhöz a Sassulohoz utazik szeretett csapatunk és Pioli.

Igen úgy néz ki ez lesz

A Sassulo idén kimondottan gyengén teljesít, már a másodosztály kellemes légköre kezdi belengeni a Mapei Stadiont és környékét. Az eddig összeharácsolt 25 pont nem túl sok ellenben viszont elég kevés. Nem is jár érte csak a 19 hely. De még így is sikerülhet bőven a bennmaradás mivel a 15 helyen tanyázó Udinese is csak három pontra van tőlük. Viszont azt nagyon remélem, hogy itt most nem ellenünk kezdik meg a nagy feltámadást pláne a Csütörtöki lekváros bukta után. Ami biztos a meccsel kapcsolatban kedvenc Berardink ezt most kihagyja egy jóféle Achilles-ín szakadás miatt illetve nem csak ezt, hanem a szezon hátralévő részét valamint az Európa Bajnokságot is. Így belegondolva talán már az a bennmaradás sem lesz olyan egyszerű. Tudom nehéz, de mindenki most lélekben készüljön fel arra az esetre is, ha netalán a következő szezonban nem tudunk játszani ezzel a remek kis brigáddal. Maximum a Coppában de az meg ugye kit érdekel? Szóval ezt most mindenképpen meg kell tekinteni nehogy valakinek a hiányt esetleg jövőre másodosztályos striem keresgélésével keljen enyhíteni.

Viszont nem csak egy csapat lesz a pályán jó esetben. Szóval Milan, na, igen. Itt már kicsit nehezebb mit írni pláne a Csütörtöki mókázás után. Ami ésszerű lenne az a rotálás erre a meccsre. Készülvén a Római kirándulásra. Viszont mivel ezt mi általában figyelmen kívül hagyjuk így érkezhet a gála kezdő, vagy ha mégsem akkor majd a 60 perctől jöhet Rafa és Giroud pontot menteni.  A sérült lista meglepően vékony mindössze Kalulu és Pobega van kényszer pihenőn. Illetve Maignan csatlakozott még a sérültekhez tegnap. Így pedig tényleg minden adott lehet némi pihentetésre. Meglátjuk, mit gondol erről a mister.

Ezt pedig az AI gondolja rólunk . 

https://suno.com/song/1d5a6410-b6ff-42c2-baff-8fb123caee3f

A várható kezdőt meg sem merem tippelni itt majd, remélem a mindig éber Turbo a segítségemre tud sietni megint.

Tipp: Sassulo 3-3 Milan (Adli 2x, Gabbia 2x)