Lehetett volna rangadó is, de mégsem az lett. Urak, szépen ránktavaszodott, szép lett az idő, hajrájához érkezett a Serie A. Egy darabig hihettünk egy nagy menetelésben, egy valószerűtlen feltámadásban. És amikor már-már beértük az előttünk csetlő-botló brigádokat, elillant a spiritusz, elfogyott a lendület, most már lassan ott tartunk, hogy megint kacsintgat ránk a mi kis klasszikus hetedik helyünk. Persze eb ura fakó, Európa Ligával meg nem alkuszunk, mondjon le minden ratyi balkáni kiscsapat, nekünk ők nem kellenek. Hát akkor mi kell? Hmmm, sok minden kellene, talán első körben legyen elég annyi, hogy játsszunk egy szurkolható meccset a Nápollyal. Az előjelek voltak már fickósabbak is, hát, meglátjuk. Hajtás után szűkre szabott felvezető.
krasnaja összes bejegyzése
A tényleg fontos derby # Milan v Inter
Urak, szegény Astori halála miatt ma este fél hétkor pótoljuk a Madonninát. Az előjelek nem rosszak, a tét pedig nem csekély. Annyi csak, marad-e tétjük a hátrelévő bajnokiknak májusig. A BL-kvalifikáció messzinek tűnik, mínusz nyolcról nincs már hova hibázni. És ha az jön szembe, akit meg kéne előzni a végén, hát, akkor irgalmatlanul oda kell csapni. Ez sport (talán még), itt célok kellenek, amikért küzdeni lehet. És ez egy nagyon világos célkitűzés. Sajnos nem csak sport, hanem üzlet is, és nem áll úgy a klub szénája, hogy ne üssön, ha nem tudunk majd sorba állni a kasszához. Persze ettől még ugyanúgy beleállhatunk a földbe, de ha optimisták vagyunk, akkor reménykedhetünk abban, hogy egy idei 4. hely irányba tudná lökni ezt a projektet. Hajtás után rövid felvezetés.
Mindig ők nevetnek a végén # Juve 3-1 Milan
Urak, kikaptunk az Allianz Arénában 3-1-re, és nem a Bayern Münchentől. Azt azért lehetett tudni, hogy ki fogunk kapni. Azt is lehetett tudni, hogy a Juve a lehető legócskább módon szeretné majd lehozni a meccset – ehhez képest még túl is erőltették magukat. Azt is lehetett tudni, hogy most jók vagyunk (a sokéves átlaghoz képest) – ehhez mérhetően sikerült is egy jó meccset játszani velük. Utoljára vagy 7-8 éve nyertünk náluk, pont Gatta volt a gólszerző. Ezzel akkor még ráérünk. Még azt se tudom mondani, hogy kár érte, mert nem az. Megpróbáltuk, ráncigáltuk az öregasszonybajuszt rendesen, aztán adott ponton azt mondták, hogy OK, akkor most ők jönnek. Csalódás emiatt ne legyen, ebben több nem volt. A kimondott cél a Bajnokok Ligája – indulás. Esélyünk van rá, nem sok, de van némi. Ezzel a játékkal, ezzel a sorsolással még jók lehetünk egy erős hajrára – a púposokkal már „csak” a kupadöntőben találkozunk, az összes többi csapat pedig verhető.
Ütöttük őket is, magunkat is # Milan 3-2 Chievo
Urak, ez sem volt egy sima menet, de a lényeg, hogy meglett. A srácok addig próbálkoztak, amíg jó nem lett. A fáradság alaposan kiütközött a csapaton, az első félidőbe sikerült a vezető gól után bealudni, 1-2 után meg beletelt egy kis időbe, mire megjöttünk a pislogásból. Fordulás után újult erővel rohamoztunk, ez előbb egyenlítést, a hajrában vezető gólt ért. Mivel a vendégek kapura sem lőttek a második játékrészben, csak attól a fránya „egy gól nem gól” szabálytól tarthattunk. Mivel azonban a Csacsik már minden makkot megettek addigra, sikerült behúznunk a meccset, még ha jóval szorosabban is, mint ami a játék képéből következett volna. Ezt most magunknak tettük nehézzé, szerencsére pont csak annyira, hogy még pont beleférjen. Az ATOMVONAT nem kérdez, csak zúz. Hajtás után rövid örömködés.
Aki a babból is húst főz # Genoa 0-1 Milan
Urak, ez 93:48-ig elég harmatos volt, akkor viszont hirtelen elkaptuk a fonalat, és már nem volt megállás. Ha ilyen meccseket is be tudunk húzni, akkor azért már csak tudunk valamit. Tavaly ezt simán bukjuk, és nem csak azért, mert akkor még nem volt VAR_ánusz. Én nem tudom, mikor volt utoljára, de újabban elkezdték fütyülni a mieinket idegenben. Rómában is. És itt is a 93. perctől, 0-0-nál, mert a hazaiaknak jó lett volna nagyon a 0-0. De nem lett meg, mert a jó öreg A-terv csak góllá érett a végére 🙂 Gattával már nem először nyerünk 1-0-ra. Egy 1-0-ás győzelmet kifőzni nehéz, mert egyik recept sem úgy kezdődik, hogy lőjj egy gólt a 23. percben, aztán számolgasd visszafelé a perceket, ugye, kedves Vince, a kis stréber, gyűjtögeti szorgosan az ötösöket spanyolból 🙂 Gatta szerint egyébként van 30% esélyünk az Arsenal ellen. Hajtás után rövid sommázat.
A szegény ember balfasz angol ellenfele # Milan v Arsenal
Urak, jönnek Londonból a San Siróba, tétmeccs lesz. Európa Liga negyeddöntő. Hát, régen volt már ilyen. Mondjuk az Arsenal már akkor is lúzer volt, csak akkor még nem csúsztak le ennyire. Olyan ez, mint amikor két egykori excellenciás úr találkozik a recski internálótáborban – mondhatnám, ha a mondjuk egy Notts jönne, de nem az jön, hanem az Arsenal. Semmi bajom nincs velük, csak hát ellenünk sokat nem lehet nyerni, amolyan kötelezően lenyomandó röhejbrigád, amely azonban sajnos sokkal nagyobb erőt képvisel annál, minthogy bármilyen szinten is lekezeljük őket. A kívülállóknak biztosan nagyon vicces lesz ez a párosítás, reméljük, nekünk is. Hajtás után rövid felvezetés. A legfontosabb, hogy 7 órai kezdés van, aki a szokásos 9-et lövi be, az korábban fog lefeküdni, mint gondolta,
Nagyon ad a gép # Lazio 0-0 Milan*
Kedves Olvasók, bejutottunk a Coppa Italia döntőjébe, sorozatban a második szezonban. A Lazio elleni szerdai elődöntőben taktikus játékkal, nagyot küzdve, a megfelelő pillanatban szerencsével is megáldva végül is csak túl tudtunk jutni ezen az akadályon is. Talán a koncentráció volt az a faktor, amivel az ellenfél felé tudtunk nőni, játékban inkább a kékek mutattak többet. Persze nem lehet ok nélküli, hogy két meccsen is lenulláztuk a támadógépezetüket. Egy kifejezetten gólerős bandáról van szó, valamit tudnunk kellett. Ezzel kvalifikáltuk is magunkat az Európa Liga 2018/19-es kiírására, ollé. A döntőt meg majd meglátjuk, a BL-ből idejekorán kiesett, ezüstérmes Juventus biztosan vért fog inni. Vagy totális apátiába süllyed 🙂 Hajtás után szűk szavú értékelő szavak.
Bolesz kalandok # Ludó v Milan
Urak, eljött ez a nap is, itt van az Európa Liga egyenes kieséses szakasza, sálálálá!!! Hát, igen, tényleg nagyon vártuk. A tét nem csekély: bejutni a legjobb 16 közé. Nem is értem, volt már eddig is vagy 20 meccsünk, és még mindig ilyen sok csapat van. Na mindegy. A Ludó egyébként bolesznak bolesz, de egyáltalán nem rossz, szerintem többet voltak ők nemzetközi kupákban mostanában, mint mi, az EL-ben tuti, de még a BL-ben is jó eséllyel. Emlékszem, egyszer ki is pakolták a Laziót valahonnan. Szóval nem lebecsülendők. Főleg nekünk nem. De ez még meglesz, nem úgy, mint a Juvének 🙂 Hajtás után szűkre szabott felvezetés.
Most villantson, Tanár Úr! # Milan v Lazio
Gatta idejött, sírt-rítt, szopott és nyelt, aztán addig üvöltött, amíg felébredtek a gyerekek, és elkezdtek futni. Meg gondolkodni. Meg cselekdeni, olykor-olykor teljesíteni is. Ennyi idő kellett hozzá, hogy végigérjen az impulzus ezen a lebénult roskatag bálnán. Vagy csak annyi igaz ebből, hogy leesett két szem makk a fáról. Én inkább arra fogadnék, hogy itt edzői (!) teljesítményről van szó, és személy szerint neki köszönhetjük, hogy VAN változás. Úgy tűnik, sikerült kiérnünk a nihilből. Jó csapat ettől még nem lettünk, de legalább nyertünk egy két komolyabb meccset, és le tudjuk hozni egy edzőváltás mellett is a hónapot szezont. Hajtás után szűkre szabott felvezetés a Coppa elődöntő elé.
És tényleg nem harap a Terka… # Cagliari 1-2 Milan
Urak, egészen korrekten vettük fel a fonalat a téli szünet végén, szoros meccsen legyűrtük a Cagliarit idegenben. Ez nem kis dolog, az nekünk mindig is egy nehéz hely volt, sosem szórtunk ott sziporkát. Ez Gatta úr számára dicséret, nem merészelném elvitatni tőle, hogy ez az ő keze munkája. Attól persze messze vagyunk még, hogy azt emlegethessük, hogy „minőségi futball”, de most ez a legkevesebb. Semmi nagy dolog nem történt, hacsak azt nem vesszük annak, hogy olyan produkciót láttunk a csapattól, ami ettől a kerettől mindig és mindenkor elvárható lenne. Hajtás után szűken mért dicsérő szófoszlányok.