Urak, bizony, már lement a fele ennek is, hálistennek. Sőt, ha ezen túl vagyunk, akkor két hétig békén leszünk, pihenni fog a bolhacirkusz. Hogy eljuthassunk ehhez a csodálatos állapothoz, a zseniális Crotone állja útunkat. A legutóbbi hat hazai bajnokinkon ötön nem lőttünk gólt, az ellenfél 7/5-nél jár, mindent összevetve, szóval igazi futballünnepre van kilátás. És persze közben folyik a mercato, de most lényegesen megfontoltabbak vagyunk, mint 2017 nyarán. Hajtás után rövid helyzetkép.
krasnaja összes bejegyzése
Évadzáró # Fiorentina v Milan
És itt van a 2017-es év utolsó meccse: tisztelet azoknak, akik végigbírták. Szerintem erre nem szolgáltunk rá, ennyit nem lehet mások orra alá fingani, hogy ezt most lenyomják a torkunkon. Én jó gyerek vagyok, sokat dolgozok, keveset iszom ritkán vagyok rossz, ezzel a szarral hagyjanak békén. Ezzel azt szopassák, aki kiguberálta az ötvenesemet a Szent Antal perselyéből, na az egy mocskos nagy bunkó, szemben velem, aki szelíd, mint a tej. Ha már a piáknál tartunk, ez a Fio olyan, mint egy sunyi, alattomos, galád módon széjjelkevert szemét szar koktél, ami úgy szétkap, ahogy egy rendes maratós pálesz sohase. Csak akkor érzed, amikor szedd alá van, de akkor már késő. Hajtás után beszórjuk a barackot.
Dikk, mi lesz ez má megin? # Milan v Inter
Volt egy naivacska elképzelésem arról, hogy idénre már bezártuk a boltot. Sajnos azonban a Csányiék kitalálták, hogy előrehoznak egy fordulót ’18-ból (talán a választások miatt, nem tudom) – ez lesz majd a Fio a hétvégén – ha pedig ez nem lenne elég, akkor előrehozták a Gumimaci Kupa negyeddöntőjét, ahol is nem mással, mint a kis takonykócokkal sorosoztak össze minket. Kellett. Hát most mit mondjak, elfogyott itthon a rum, ezért biztosan nem rumos teával fogom nézni, de van azért még ez-az, szerencsére nem kell leszívni a verdából a zöld üccsit. Nyilván mindenki evidens, hogy mi várható ebből az egészből, a nagy többség meg gondolom, le is szarja, ahogy kell, ezért én sem fogok sokat öblögetni hajtás után.
Dikk, mi volt ez már megin’??! # Milan 0-2 Atalanta
Pálka kolléga olyan szépet írt nektek karácsonyra, hogy felmentve érzem magam minden szép szó alól, ha valaki alkalmit szeretne olvasni, forgassa azt. Node mégiscsak a szeretet ünnepe van, ne legyünk trógerek, én vállalom, egy csúnya szót le nem írok most. A múlt heti után is nekem volt szerencsém, meg kell tanulni kezelni ezeket a dolgokat. Meg igazság szerint lehetett ezt tudni előre, nem is hiszem, hogy komolyan gondolhatta akárki is, hogy itt majd most nekünk lehullik valami. Tán csak szegény Gatta lepődött meg, nem tudom, mit ugrál még, igazán láthatná már, hogy mi van. Boldog Karit mindenkinek egyébként!!! 🙂
Continue reading
Ahol a part szakad # Verona 3-0 Milan
Nyaking állunk a szarban. Megint, újra, ismét, újra, mint mindig. Tort ül a fekete humor. Nevetségesek vagyunk, bénák, oktalanok, balszerencsések és reménytelenek is – leképezzük a szánalmasság minden árnyalatát, nem középiskolás fokon. Korábban sosem képzelt mélypontokat élünk meg, és amikor azt gondoljuk, hogy elértük az abszolút mélypontot, rendre találnak egy újabb szempontot a srácok, ahol sikerül alulmúlni korábbi önmagukat. Mi lesz itt még, beérünk tizennegyediknek? Vagy kiesünk a faszba??! Nyilván ez most erősnek érződik, de már nem az elképzelhetetlen kategóriája, sajnos. Nyáron a nagy többség bizakodó volt, és bár úton útfélen hangoztatta mindenki, hogy idő kell, ma már 5% (lehet, sokat mondok), akik szerint jó úton járunk. Optimista itt még valaki? Szóljon már akkor!
Rijeka
Egy kellemes párosítás # Milan v Torino
Kedves Olvasók, úgy volt, hogy kipróbáljuk, hátha csak azon múlik a csapat rossz formája, hogy mindig írunk harangot. De aztán megláttuk a tipszmixen a Toro 4.6-as szorzóját, ezt pedig sajnos nem tudjuk kihagyni, elnézést mindenkitől, de ez egy szegény szerkesztőség, itt minden forintnak megvan a maga helye, főleg így hó végén vannak szigorúan porciózva a vajas kenyerek. Na nem mintha arról lenne szó, hogy olyan jó idő lenne, vagy bármi kellemes dologgal kecsegtetne ez a szipogós november végi délután, én mégis úgy vagyok vele, a harit kiizzadom, aztán lépek futni, a kasszánál majd beállok a sorba, de ezt a szart meg nem nézem!!! Úgyhogy vitájemó Szinyó, üzekedjen a hátadon egy húgyos bakkecske, nem vagyok kíváncsi a rohadt pofádra. Hajtás után szakmai megjegyzések.
Ártányok # Napoli 2-1 Milan
Nem történt semmi váratlan, simán kikaptunk, hiába a szorosnak tűnő eredmény. Nagyon hosszú volt ez a meccs, kár volt ilyen sokáig nyújtani. Az elejétől kezdve mindenki tudta, ki fog itt nyerni, a Napoli ne tudott annyira beleszarni, hogy ne lőjön két – lesgyanús – gólt, mi pedig akkora szerencsétlenségek voltunk, hogy a világ 8. csodája lett, hogy Romagnolinak elsült a kapanyél a hosszabbításban. Elég nehezen jönnek a pozitív gondolatok egy ilyen meccs után, na de ezért van edzőnk, majd olvassátok el miket mondott. Csütörtökön jön az Admira Wacker, ellenük könnyebb lesz. Hajtás után rövidre fogjuk, de még így is indokolatlanul terjengősek leszünk a meccsben rejlő izgalmakhoz képest.
Ez annyira nem hiányzik # Napoli v Milan
Kedves Olvasók, a válogatott-szünet után újra nyomon követhetjük kedvenc csapatunk hőstetteit az A ligában. Mostanában nem halmozzuk a hőstetteket, ritka, ha nem sikerül alulmúlni a várakozásokat. A Nápolyt a legutóbbi 12 meccsen 1 (egy) alkalommal sikerült legyőzni, ez szerintem relatíve ritka alkalomnak tekinthető. A mostanit fellépést negatív felhangjait csak tetézi a mostani fosadék formánk. Elég nagy szánalom egyelőre ez a nagy újrakezdés, a legnagyobb gond (sokak mellett) az, hogy nincsen vezére ennek a csapatnak, nincs egy ember, aki tehetségével-eredményeivel-teljesítményével klasszisnak lehetne nevezhető. Innentől meg elég nehéz, és sajnos Vince lesz a legkisebb bajunk, ha megy, ha marad.
Ami jó, az jó # Chievo 1-4 Milan
Urak, ugyan tudom, hogy mindenki Juve-lázban ég már, viszont ez a veronai fellépés egyszerűen túl jól sikerült ahhoz, hogy csak úgy szó nélkül hagyjuk!!! Szépen lesimáztuk a csacsikákat, pedig nem voltak ám rosszak, az eredményeik magukért beszélnek, normál körülmények között a nagy többség, azt hiszem, bele tudott volna törődni egy ikszbe. A mostani hisztériás helyzetben viszont nem volt már hova „hibázni”, igaz ez akkor is, ha nagyon nehéz megmondani, mi a reális, hol kellene már most tartanunk, mi számít blamának, mit kell elengedni. Nekem a Genoa is teljesen rendben volt az előző fordulóban, az egyetlen különbség abban rejlett, hogy most kijött a lépés. Lehet, hogy valakinek van egy nagyívű szakmai elmélete, nekem viszont nincsen. Hajtsunk!