Drága cimborák, elérkezett a nagy pillanat, rajtol a Májaskenyér Liga! A nagy eufória már a múlté, hiszen a tavalyi nagy-nagy kalandozás papíron visszatett minket a térképre. Biztosan emlékezhettek a tavalyi dicső tettekre, amikor is a hősiesen megvívott nyári selejtezők után végigdrukkolhattuk a tyé csoport véres csatáit. Aztán tavasszal tán még mentünk egy kört, aztán lemészárolt minket az Arsenal. Idén sem látok sokkal nagyobb kifutást ennél, hiszen ahhoz iszonyat nagy feljavulás kéne, hogy meg tudjuk nyerni a sorozatot, ezen kívül viszont sok értelme nincs a dolognak. Akkor már inkább egy csöves negyedik hely. De azért hangolódjunk, elvégre mégiscsak egy ilyen szép nevű csapattal fogunk mámma szemberkerülni.
krasnaja összes bejegyzése
Majd legközelebb, Ildikó # Napoli 3-2 Milan
Hölgyek-Urak, nehéz erre 3 nap után is mit mondani. Utálom azokat a helyzeteket, amiket nem lehet egyértelműen ide vagy oda besorolni. Lehet, hogy valaki tud, de én sok okosságot nem tudok leszűrni ebből a meccsből, következtetéseket levonni meg főleg nem. Hacsak azt nem, hogy nem látom sarkaiból kifordulni a világot, összességében maradt, ami volt. Valamiből több lett, valamiből kevesebb, de a vége ugyanaz. Az viszont biztos, hogy munkával telt a nyár, ennyire összeszedett és éles csapatot rég küldött fel szezonnyitóra az aktuális Mister. (Az egy dolog, hogy szépen szét is esett.) Hajtás után következik egy-két kósza gondolatfoszlány.
Csattogjunk le egy lángosért # Napoli v Milan
Urak, szombat este tényleg elstartol nekünk is a Serie A 2018/19-es szezonja, nem kisebb mérkőzéssel, mint a szokásos nápolyi szopótúrával. Szar dolog vereséggel kezdeni az évet, de már hozzászoktunk, ezen már meg sem lepődnénk. A Napoli vitán felül jobb csapat jelenleg, már az is meglepetés lenne, ha egy ikszet össze tudnánk ácsolni valahogy. Az előszezon meccsei ilyenkor már jottányit sem számítanak, tiszta lappal indulunk, de nem a nulláról. Idén nyáron legalább az edző nem cserélődött le, cserébe minden más viszont igen. A hazaiaknál az edző személyén kívül komoly változás nem volt, ez még a tavalyi pontrekorder ezüstérmes csapatuk. Hajtás után tapogatózunk a sötétben.
Izzítás # 2018/19
Urak, a genovai tragédia miatt a Szövetség elhalasztotta a bajnokság első fordulóját. (Őszinte részvétünk, innen is.) Most viszont azért gyűltünk össze, hogy beolajozzuk az elmacskásodott fogaskerekeket, és felszítsuk a takaréklángot, mely a nyárra kiszolgált minket. Reméljük, mindenki alaposan kipihente magát, elolvasta a kötelezőket, és felkészült a pótvizsgákra. A Szerkesztőség a rá jellemző könyörtelen alapossággal, már-már a hisztérikumba átcsúszó pedantériával tárgyalta ki a legkisebb részleteket is. Kattints, görgess, válaszolj Te is! 🙂
Panoráma a lápvidékről
Urak, a vébé izgalmai egy kissé elvonták a figyelmünket törzshelyünkről. Pedig a mocsár forr, még júliusban is, az érett uborka szezonjában is. Meleg van, a fülledt levegőben émelyítően terjeng a rothadás szaga. Olyan zsombékok süllyednek le a mélybe, amelyeken még állni terveztünk. Lépnünk kellene, de inkább csak tántorgunk, összemegyünk egész kicsire, lábunk alatt gusztustalanul kövér siklók tekeregnek. Mocskosak vagyunk és büdösek, de mégsem kerültünk még vízszintbe. De az éj mindig gyötrelmes, álmunkat izgága szúnyogok csalódott hegedülése zavarja, jó hogy nem ugrott a pofánkba az a kurva béka. Hát, valahogy így, gyerekek. A tuti most sem fog kiderülni, de azért megpróbálunk egy elvárható minimumot összekalapálni.
Egy újabb nulladik év # Évértékelés
Kedves Urak, minthogy véget ért ez a kiváló szezon, fogtuk magunkat, és egy 15 kérdésből álló kérdőív segítségével kiértékeltük a hátunk mögött hagyott időszakot. Szerkesztőségünk maroknyi, a lelkesedés egy picit megkopott, de az érzés mégis nagyon adja. Nagyon trash, gyerekek. Én már nem is tudom, mikor ültem le meccs elé utoljára úgy, hogy tudtam, meg kell értenem belőle valamit, oda kell figyeljek, mert erről majd én nekem kell megírnom a zöfit. Hát mi szokott lenni, köpünk egy nagyot, azt aláállunk. Ha most nem is ez történt, azért némi malíciával írodtak a következő sorok, de azért a remény sem veszett el teljesen. Hajtás után Ti jöttök 🙂
Gála # Milan 5-1 Fio
Urak, akkor vége, egy laza 5-1-gyel átléptünk a Dózsán. Majális-hangulat uralkodott a San Siróban, Gatta fel tudta tüzelni a srácokat annyira, hogy itt kérdés ne lehessen. Sokan látogattak ki, megérdemelték a sok gólt. Az elején picit ránk ijesztett Simone, aztán viszont jött Csalha, Cutrone kétszer, Kalinka, és még Jack is betalált. Kimaxoltuk a minimumot, nagyon tuning lett ez a Dácsia. Sok sportértéke mondjuk nem volt ennek az egésznek, a Viola köszönte szépen, nekik már csak nyűg volt ez az egész. Viszont a mieink képesek voltak egy szép teljesítménnyel búcsúzni, ha már ilyen ócska évünk volt, legalább a zárás legyen szép. Most lehetne mondani, hogy erre akkor lehet majd építeni a jövőben, de hát ne nézzük már hülyének egymást, ebben élünk már hanyadik éve. Hajtás után nagyon rövid, lényegretörő és utolsó összefoglaló.
Fejezzük abba! # Milan v Fiorentina
Urak, elérkezett az utolsó forduló: VÉGRE VÉGE!!! Csak holnap este lesz a meccs, de megírom most jó előre szerény kis munkámat, aztán nyugodjék. A firenzei Dózsa érkezik a félelmetes hírű San Siróba. A helyzet egyértelmű. Mi szeretnénk megtartani a 6. helyünket, hogy ne kelljen már július közepén elindítani a KGST-hakninkat. A Fió viszont nyolcadik vagy kilencedik lesz – nekik aztán édes mindegy. Valódi ellenfelünk, akik tényleg bele akarnak köpni a levesünkbe, az Atalanta lesz, ők a kiesés elől menekülő Cagliari vendégeként lépnek pályára. A bergamói pöcsösök – ha egy kis eszük van – nem akarnak maguknak rövid vakációt, feltételezem, hogy nyerni akarnak. Ezzel azért nem egyeznek teljes értékben vendéglátóik nézetei, a szárdok ugyanis még ki is eshetnek. Ehhez az kell, hogy a Crotone nyerjen Nápolyban, ÉS a SPAL pedig otthon intézze el a Sampot. Nem lehetetlen, hogy ez bekövetkezzék. És hogy mi lenne nekünk a legjobb? Hát nyilván az, ha egy laza 2-0-lal elintéznénk a saját meccsünket, és akkor lehet pökni a többire. Sokkal több okosság hajtás után sem lesz.
Legyen valami # Atalanta v Milan
Urak, elérkezett az utolsó előtti fordulója is ennek a kiváló bajnokságnak. A sorsolás különlegessége, hogy a közvetlen riválisainkkal mérkőzünk meg a záró körökben. (Előre ezt nem gondoltuk volna, de így alakult. Mindenki elmehet persze a picsába, de ettől még ez van.) Szóval, most megyünk a vidéki prolikhoz, az utolsó körben fogadjuk a Dózsát. Érdekel ez valakit? Annyiból mindenképpen, hogy egyszerűen nem szabad visszaesnünk egy helyet. Kettőt nyugodtan, akár hármat is, ha tudjuk szállítani ezt a bravúrt, csak hetedikek ne legyünk – a szomorú szemű Szűzmária keservét – mert akkor posztolhatunk megint júliusban a Dinamo Helsinkiről meg a Szpartak Nicosiáról. Hiányzik ez valakinek? Nem, kurvára nem hiányzik. Ezért, én azt mondom, szedjünk magunkra egy minimális tökösséget, és induljunk el egy egyértelmű irányba, tegyünk ehhez egyértelmű lépéseket! Simázni kell, az irány mindegy. Hajtás után nagyon röviden legyezgetjük még az árnyékot.
Bravúr, nem csoda # Milan v Juve
Urak, holnap este itt a kupadöntő. Az ellenfél – ki más – a Juventus lesz. Nem kevesebb, mint 15 év után hódíthatnánk el újra ezt a trófeát. 2003-ban ez csak egy amolyan sallang volt a BL mellett – ha már jött, örültünk neki, akkor 26 év után, ismét. Hát, nem halmozzuk ezeket, az biztos. Most viszont el sem hinnénk, akkorát szólna, szerintem 2 napig biztos csipkedném magam utána. Pedig nem lehetetlen a feladat, épp csak nagyon nehéz. Próbáltuk már az elmúlt években mindenféle eszközzel megfogni őket, különösebb eredmény nélkül. 2 éve már megvertek egyszer a döntőben, igaz, akkor csak a hosszabbításban. Azt gondolom, a mi csapatunk csak jobb lehet, mint a két évvel ezelőtti, az övék pedig csak rosszabb. Közeledtünk, de vajon elég közel tudunk-e kerülni holnap? Meg kell próbálni – csalódni mi már nem tudunk – ebből rosszul már nem fogunk kijönni. Hajtás után szűkre szabott felvezetés.