Ha van egy kétes megítélésű, erősen vitatott terület, akkor a szezon közbeni edzőváltások biztosan odatartoznak. Már a felvetése is annak a beismerése, hogy az „A” terv kútba esett, és még ha sikerül megugrani ezt a nem túl egyszerű lelki gyakorlatot, akkor is ott a kérdés, mennyire hatékony ezt meglépni rövid távon, vannak-e esetleg olyan káros következmények közép- vagy hosszú távon, amelyek miatt inkább megéri várni év végéig? A Milannal szerencsére (azt gondolom) nem divat idény közben váltani, ehhez egy erősen depresszív kilátástalanság és/vagy fundamentális személyes okok kellenek. Hajtás után átvesszük a modern kori történelmet, utána megnézzük, mik a kinyerhető, általános érvényű bölcsességek, már ha léteznek ilyenek egyáltalán. Az összehasonlítás alapja a leköszönő Mister utolsó 5, az új Mister első 5 bajnokijának statisztikái. (A képek ChatGPT-vel készültek egyetlen kivétellel, ugyanis Seedorf annyira nem hasonlított, hogy a template FIFA 2004 sablonpofát sem sikerült eltalálni, ott a Gencraft segített ki, amennyire. A felismerhetőség mértéke hullámzó, de legalább jogdíjtiszta megoldás + így még viccesebb is.) És amúgy BÚÉK Mindenkinek!!!

Continue reading →

Mesterek, újra előttünk egy igazából csak nagyon keveseknek, ha egyáltalán hiányzó olasz bajnoki mérkőzés. Személyes motivációm annyi, hogy együtt tervezzük megtekinteni Aleram kollégával a Romanista blogról, néhány cseh sörök kíséretében. Az előjelek pont olyanok, amilyenek, nehéz újat mondani ebben a helyzetben. Szerencsénkre a túloldalon sincsenek a felhők tetején, de ez nem jelenti azt, hogy fáklyás menet lesz az este, de ugyan gondolna erre bárki is? Hajtás után rövid felvezetés.

Pajtások, remélem, mindenkinek kellemesen telnek az ünnepek. Minél kevesebbet gondoltatok a Milanra, valószínűleg annál önfeledtebb a karácsony. De ha már itt ez a nagy szabadság, akkor csináljunk olyat, ami nem volt mostanában. A következő poszt arra vállalkozik, hogy Fonseca eddigi eredményeit kontextusba helyezze, elődeivel összehasonlítva. Mint ahogyan az közhely, a statisztika nem mutatja meg a p*nát, az adatgyűjtés pedig manuális volt, ugyanis nem kis meglepetésre a széleskörűen elérhető AI platform fizetős változata is óriási sallerekbe nézett bele, amikor arra kértem, hogy PPM mutatókat számoljon 16 meccsből. Ezzel együtt is, hajtás után azért egy vitaindítónak talán még megfelelő elemzésszerűség következik.

Continue reading →

Pajtások, egy allatomos módon péntek este támadó újabb bajnoki, ismét alsóházi ellenfél, ismét szétfoshatja magát a győztes projekt. Diszkotéka egy újabb vicces trackkel kedveskedik nekünk, bekerül a rég elfeledett Teraszmuksó, rögtön medianóba, ha lehet hinni a rémhíreknek. A csupa jó hír mellett tegyük hozzá, hogy a Verona győztes projektje is hajótörést szenvedett, mint az odakokszolt széndarabkák a nap végére száznegyvenszer felhevített olajban a karácsonyi vásár lángossütőjében. A Parmát mondjuk heroikus körülmények között megverték (hopp!!), de az Empoli alázta őket (kopp!!), a Cagliari ellen sem jött az x (áááá), az Inter pedig beledarálta őket a töltött káposzta töltelékébe. A Fiortól is jobban kikaptak, mint mi. Az utolsó hét bajnokit zsínórban hoztuk ellenük, ennél hosszabb sorozatunk csak a Siena ellen van. Szóval, itt most nagyot lehet grincselni, fedezékbe!!! Ez most csak egy kummantfogó lett, de lehet , utána írok egy hosszabbat. De az is lehet, hogy nem. Akárhogy is, közös forzázásra fel, kezdő pedig a fáradhatatlan segédszerkesztő, Turbo kolléga tollából. 

Tort Przemyski és Irish caffe, anyag nincs belőle sajnálva

Continue reading →

<<Nagyon gyenge a sávszélesség, ezért nem tudok fotót feltölteni. De képzeljünk el egy zöld mezős, kék tavas, fehér hegycsúcsos tiroli látképet, mindezt egy vonatablakból, és a tálcán még van egy üveg Jagdtee nevű ital is>>

Mesterek, nem volt ez olyan rossz. Ahhoz képest, hogy milyen előjelekkel mentünk bele a mérkőzésbe, és hogyan bánt el például a Bergamasca a minket lesimázó Napolival, elég jól be lehetett lőni, kinek mire lesz itt elég a lőszer. Nem sokon múlt, hogy nem jött össze a pontrablás. Ez elég lelombozóan hangzik, meg kell hagyni, a virágzó Pista-korszakban még úgy tűnt, hogy már magunk mögött hagytuk azokat az időket, amikor félni kell a szomszédvártól. 2024 viszont nem kíméli a milanistákat, miért is tenné. Szóval, ha valaki reális várakozásokkal ült a képernyő elé, akkor csak a végül elvesztett pont miatt lehet elégedetlen. Tudom, ez ne legyen nagy szó, de végre Fonseca megtalálni látszik az egyensúlyt, és nem kontrázzák rommá az orrnehéz taktikáját. Ha valaki azt mondja, hogy Serie A 7. hely, akkor igen, ez nagyjából tényleg oda való, bár lesz ez még jobb is, az 5-ig biztos fel fogunk jönni, onnan meg bármi lehet. Hajtás után röviden elintézzük.

Pajtások, a hétközi sorsdöntő, idegenbeli győzelem után a bajnokságban építhetjük tovább a jó sorozatot. A mérkőzés pikánsnak ígérkezik, a vendégek nagyon jól állnak, a tőlük erős meglepetésnek tűnő 10. helyen. Ugyan csak háromszor nyertek (Como, Cagliari, Roma), viszont vereségeik száma is mindössze három (Inter, Napoli, Lazio), ezért hét döntetlenjük hősies leszállításával ott leselkednek mögöttünk, mindössze három pontra lemaradva, valószínűleg egy újabb ikszre áhítozva, de csak idegben, hidegben és idegenben. Mivel nekik nem kellett Pozsonyba utazniuk, hogy három gólt verjenek egy bajnokcsapatnak, egész héten ránk tudtak készülni, kevesebbet buszoztak, repülőztek, kipihentebbek is. Simán megnyerhetjük amúgy a meccset, de az A-ban mindig nehezebb, mint a BL-ben, rövid a keret, és vannak veszélyes játékosok az ellenfélnél (Pietro Pellegri Ó, Lorenzo Colombó Ó, Devis Vasquez Ó). Vannak további veszélyes játékosaik Grúziából, Albániából, Ghánából és Mauritániából is. És még Új-Zélandról is, ott mikor van a hálaadás? Szóval, ez most nehéz menet lesz. Kezdőt majd hozza Turbó kolléga. Hajtás után valami más.

Continue reading →

Mesterek, nincs megállás, folytatódnak a legpatinásabb A liga küzdelmei. Ezúttal a kiváló Ichnusa szülőhazájába, Szardíniára látogatnak a fiaink. Ellenfelünk egy klasszikusan nehéz eset, legalábbis nekünk, a saját kapujuk előtt, középen tömörülnek, tele vannak kiváló import és hazai termés verőemberekkel, és idénre leszerződtették edzőnek azt a Davide Nicolát, akinek védjegyévé vált a kiscsapatokkal való gladiátorharc, a feladat első felét már teljesítették is, mert a 17. helyre lavíroztak, és egész héten arra készültek, hogy most majd felkenjenek minket a reklámtáblákra. Itt kellene Rafának, TéJaninak és a többi Bernabéu-leigázónak hatos dobni az ötoldalú kockával. Hajtás után nagyon röviden felvezetjük az ütközetet.

Continue reading →

Mesterek, egy újabb hajtépős, kínkeserves, vérciki és izzadságszagú fellépésen vagyunk túl. A győzelem, a 3 pont és a clean sheet valahogy meglett. A srácok lefújás után iszkoltak gyorsan fel a csapatbuszra, aztán zsatar, nehogy véletlenül kiderüljön valami, ami felül tudná írni ezt a szürrealisztikus eredményt. A tabella nem néz ki gyászosan ehhez képest. Ami viszont kellemetlen, hogy a 18. helyezett Monza lényegesen összeszedettebb, szervezettebb csapat benyomását keltette. Tekintettel a sűrű menetrendre, nagyon rövidre fogom a hajtás után, a teljességre még csak gondolatkísérlet erejéig sem törekedve.

Continue reading →

Pajtások, tegnapi városligeti sétánk során beleakadtam ebbe a szoborba, és bár akkor még nem is tudtam, hogy a művész úr nem költő, hanem sokkal inkább író volt, a névben rejlő, jelen helyzetünkre alkalmazható asszociációk megihlettek. Így, mivel duplázom a hétvégén, mint a Napoli minap a San Siróban, és annyira későn jött Balage kolléga kiváló posztja, hogy már-már kételkedni merészeltem a megkeletkeztetésében, Extra Conte’nt (*Balage) létrehozására adtam a fejemet. Aminek pont annyi köze lesz a ma esti bajnokihoz, mint FontGéza tervének a keddi meccshez. Semmi. A kezdőt Turbo kolléga szolgáltatja majd. Hajtás után szabadbölcsészet.

Continue reading →