Csak túlvagyunk az első fordulón, és rögtön egy győzelemmel rajtoltunk. Viszont azzal, hogy előtte kilenc meccset azért toltunk, édesebb a negyedik helyen tanyázás. Némileg újszerű érzés, nagyon ne szokjunk hozzá, de ha minden jól megy, még az is lehet, hogy.
Hölgyek, Urak, jól jöttünk ki a sok rohanással, hibával, esztelenséggel tarkított meccsből. Próbál neki örülni az ember, csak nem fér a fejembe, hogy miért kell még mindig itt tartanunk. Teljesen esetleges volt az egész. Ebből nem lehet rendszert csinálni. Illetve, dehogynem lehet, csak akkor minden harmadik meccset nyerjük majd meg. (Nagyjából itt tartunk most is.) Én sok mindent megértek, tényleg nagyon sok mindent, és nem is azzal van a bajom, hogy tele vagyunk lyukakkal. Hanem inkább az fáj, hogy nem látszik kiút ebből az őskáoszból. Pedig – becsületére legyen mondva – Gatta próbálkozik, de ez még mindig nagyon messze van a valamitől is. Suso második próbálkozásra már eltalálta, a Fed meg nem tartott kamatdöntő ülést, ezért nem mozgott szeszélyesen a Dollár. Ennyi röviden, ennyin múlott. Hajtás után egy szuszra értékelünk, hisz már nyakunkon a genoai viadal második felvonása. Continue reading
Nyugodtan haza lehet menni, tulajdonképpen semmi különleges nem történt. Egyrészt egy csapatépítésben előttünk járó Inter vert meg bennünket, másrészt pedig szinte minden korlátunk tökéletesen látszódott a meccsen. Annak pedig csak örülhetünk, hogy 1-0 lett a vége, más kérdés, hogy ebből továbbra sem lesz egyszerű kitörni. Continue reading
Egész könnyed győzelemmel zártuk az újabb válogatottas szünet előtti sorozatunkat.
A Chievo erre pont jó ellenfél volt, de a pacsi így is jár, főleg Higuainnak a duplája és Susónak a három gólpassza miatt.
Hölgyek-Urak, végre lesújtott a magyarok istene: megalázó vereséget mértünk az undok Sassuolóra, a tetves Makita Parkban, csak, hogy érezzék, miről van szó. Kellett és régóta kijárt ez már nagyon. Annyiszor beledöngölték már az orrunkat a szarba, hogy ideje volt jól meggyomrozni és a saját hányadékukban megforgatni őket. A 4-1 egy teljesen korrekt eredmény! A Juvét kéne így legközelebb. Váratlanul jött ez a nagy kiütés, cserébe annál jobban esik. Nekik is 🙂 Valóban, először arról volt szó, hogy tartalékosak leszünk, és eddig sem gyűltek a pontok mostanság, aztán egyszer csak bekurblizták a srácok az úthengert. Tisztában vagyok vele, hogy nem fogunk innentől sem 4-1-re nyeregetni vendégként, viszont nagyon jó helyre tették a srácok az ikszet. Hajtás után rövidre szabott örömködés, hisz hétfő reggel mindenki megváltja a világot melókában, isikében, ugye.
Egy újabb döntetlennel és némi hiányérzettel folytattuk kalandozásunkat a Serie A-ban. Izgalom volt, gólok voltak, az eredmény azonban hibádzik. Egy hozható meccset adtunk ki a kezünkből, így megy ez.
A válogatott szünet után a Cagliari ellen tértünk vissza, hogy megkezdődjön a szezon heti két meccsből álló része. Ennek többek között megvan az az előnye, hogy gyorsabban túl tudunk lépni egy-egy közepesebb teljesítmény után, hiszen 3-4 napon belül újabb megmérettetés következik. Most például a Dudelange.
Vagy eszközt is cserélhetünk, nekem full mindegy, de bármivel is faragta ki Gattuso ezt a Milant, alapvetően nem néz ki rosszul. Nyilván mint egy kezdő borbély, ejtünk még sebeket a nem kocka arcokon, de hát ez már csak ilyen – két rangadón, 180 perc alatt volt több mint 90 percnyi jó focink, és baromira fájt volna, ha ebből nulla pontot hozunk. Continue reading
Hölgyek-Urak, nehéz erre 3 nap után is mit mondani. Utálom azokat a helyzeteket, amiket nem lehet egyértelműen ide vagy oda besorolni. Lehet, hogy valaki tud, de én sok okosságot nem tudok leszűrni ebből a meccsből, következtetéseket levonni meg főleg nem. Hacsak azt nem, hogy nem látom sarkaiból kifordulni a világot, összességében maradt, ami volt. Valamiből több lett, valamiből kevesebb, de a vége ugyanaz. Az viszont biztos, hogy munkával telt a nyár, ennyire összeszedett és éles csapatot rég küldött fel szezonnyitóra az aktuális Mister. (Az egy dolog, hogy szépen szét is esett.) Hajtás után következik egy-két kósza gondolatfoszlány.
Urak, akkor vége, egy laza 5-1-gyel átléptünk a Dózsán. Majális-hangulat uralkodott a San Siróban, Gatta fel tudta tüzelni a srácokat annyira, hogy itt kérdés ne lehessen. Sokan látogattak ki, megérdemelték a sok gólt. Az elején picit ránk ijesztett Simone, aztán viszont jött Csalha, Cutrone kétszer, Kalinka, és még Jack is betalált. Kimaxoltuk a minimumot, nagyon tuning lett ez a Dácsia. Sok sportértéke mondjuk nem volt ennek az egésznek, a Viola köszönte szépen, nekik már csak nyűg volt ez az egész. Viszont a mieink képesek voltak egy szép teljesítménnyel búcsúzni, ha már ilyen ócska évünk volt, legalább a zárás legyen szép. Most lehetne mondani, hogy erre akkor lehet majd építeni a jövőben, de hát ne nézzük már hülyének egymást, ebben élünk már hanyadik éve. Hajtás után nagyon rövid, lényegretörő és utolsó összefoglaló.
