Haladnánk mi, csak kiszántjuk magunk alól az aszfaltot

Nem volt sok kecmec a meccs előtt: ütni kellett volna a Fiorentinát a dobogóért. Nem sikerült, jogosan vagyunk csalódottak. Ha tényleg a BL-kvalifikáció a cél (mégis mi a bánat lenne?!), akkor gyorsítanunk kell, különben alul fogunk maradni a sok, elég hasonló játékerőt képviselő csapat harcában. Láthattuk, nem vagyunk mi sokkal erősebbek a liláknál, ha éppen azok vagyunk egyáltalán, a lényeg azonban pont az lett volna, hogy legyünk elég ügyesek, célratörőek és fegyelmezettek ahhoz, hogy behúzzunk egy ki-ki meccset egy közvetlen rivális ellen. Nagy tragédia persze nem történt, majd legfeljebb leírjuk a szezon végén, hogy a részvétel a fontos. Hajtás után röviden elemezzük a látottakat.

Pippónak sem ízlett az 1-1

Ami a kezdőcsapatot illeti, kisebb meglepetésre Zapata került be a védelembe Rami helyére. Reméljük, nem sérült meg a francia, a döntést nem értjük, igaz, utólag kiderült, ezen semmi sem múlott. Sokkal fontosabb volt, hogy ezúttal a klasszikus center nélküli játékra és vele Menezre szavazott Pippo. Valószínűleg számított arra, hogy középen sok szabad terület nem lesz, ellenben hasznos lehet egy sokat elmozgó, szervező feladatokat vállaló, váratlan megoldásokra is képes támadó.

A mérkőzés meglehetősen nehezen akart kibontakozni, jobbára csak a mezőnyben ment a dagasztás. Mind a két csapat a biztonságra rendezkedett be, azzal, hogy meghiúsították az ellenfelük számára adódó triviális megoldásokat, el is érték a céljukat, ugyanis ezen az estén nem ültek a váratlan, kreatív megoldások – egyik oldalon sem.  Egészen a 24. percig ebben a mederben zajlottak az események.

Tisztelet

A De Sciglio által kiharcolt szögletet Menez átívelte a hosszúra, Zapata onnan visszafejelte rövidre, de Jong pedig senkitől sem zavartatva fejelhetett a kapuba. Már nem először szerez fejjel gólt a holland, hiába alacsony, a fejelés elsősorban észjáték, ahogyan láthatjátok. Erősen úgy tűnt, hogy előre megszerkesztett séma alapján végezték el a srácok a kornert, aminek finom zamatot ad, hogy éppen az a Giovanni Vio felelős a szakmai stábból a pontrúgásokért, akit Pippo a Fióból csábított el – adjuk közre Harkness kolléga kiváló észrevételét. És akkor innentől jöhettek volna a jól megszokott kontrák, amelyekkel meg kellett volna nyernünk a meccset. Csakhogy nem is nagyon jöttek, és egyáltalán semmi sem lett belőlük.

Az inga-hatás

Ennek több oka is lehetett. Például nem ízlett a játék Abatének és Hondának, ahogyan eddig, persze ez nem is lehet véletlen, hiszen Marcos Alonso kiválóan zárta le Iggy előtt a területet, sajnos, emellett sehogy sem akart szétcsúszni a vendégvédelem. Másik oldalról, a Fiorentina nem is nagyon tudott, nem is igazán akart annál többet, minthogy komolyabb kockázat felvállalása nélkül birtokolják a labdát, és irányítsák a meglehetősen passzív játékot. És akkor elérkeztünk a 62. percig, a mi óriási helyzetünk kimarad, az ellenakcióból érkezik az egyenlítés. Erre szokás mondani vulgárfutballológiai közegben, hogy a nagy helyzet kihagyását büntetik, merthogy ha egyszer nagyon kileng valamelyik oldalra az inga, akkor a másik oldalra is nagyot fog.  Lényegében: ha billeg a szaros bili, akkor mindenképpen ráborul valakire. A fizikában persze kicsit szofisztikáltabb ennél az eszmefuttatás, mert ott például theták is vannak, úgyhogy erről akár le is akadhatunk. Annyiból persze nem hülyeség, hogy talán ez volt az első vendégakció a meccsen, amikor nem volt középpályánk, Ilicicre senki sem lépett ki a védelemből, durr és paff.

A labda pályája alapján nehéz lett volna megmondani, hogy melyik lábával ért bele

A bekapott gól után Pippo megpróbálta előrefelé mobilizálni a csapatot, beküldte BonaventuráPoli helyett, hogy több kreativitás legyen elől, Torrest Menez helyére, hátha meg lehet majd találni a spanyolt a fáradó vendégvédők között, de egyik csere sem hozott előrelépést. Montella viszont egyértelműen a kontrákra rendezkedett be a végére, amikor lekapta Hamilcar Balfast, és beküldte a gyors Bernardeschit. Hiába vált valamivel nyíltabbá a játék, egyik csapat sem tudott döntő ütést bevinni, maradt az igazságos, de legalább annyira bosszantó döntetlen.

Meneznek még arra is maradt ereje, hogy mezt ajándékozzon ennek a Meghan Trainornak

milan_fio_pos

Testvéries

Önmagában nem azzal van a probléma, hogy leikszeltünk a Fiorentinával, a gond az, hogy akkor estünk pofára, amikorra már úgy tűnt, nálunk vannak a nyerő lapok. Ebből a forgatókönyvből bántóan keveset hoztunk ki. Ha megyünk 1-0-ra, akkor nagyon kellemetlen, ha minket tud megkontrázni az ellen. Pont az a plusz hiányzott ezen az estén, ami ahhoz kellene, hogy orrhosszal meg tudjuk nyerni a sokcsapatos derby-t a bronzért.

Egyéni értékelések

Abbiati       6 A gólról nem tehet, más dolga meg nem nagyon volt.
Abate          6 Hátul minden, elől semmi.
Alex             5.5 Nyerőember is lehetett volna.
Zapata       6 Több kritikus szerelése is volt, de miért nem lépett ki Ilicicre?
De Sciglio 5.5 Még mindig bizonytalan.
Poli              5.5  60 percig nem is volt rossz.
de Jong      6.5 Kár, hogy csak egy van.
Muntari      5.5 Rengeteg meló, több pontatlanság, mint kellene.
Honda        6 Mindent megtett, most viszont nem tudta eldönteni.
Menez        5.5 Talán egy picit túl sokat egyénieskedett.
SES              5.5 Nem ültek a megoldásai.

Bonaventura 5 Ez mi a frász volt, ember?!
Torres         5 Csak a szokásos.

Andy Murray-t is megviselte a dolog

Ne feledjétek, nincsen sok időnk sebeink nyalogatására, ugyanis szerdán folytatódnak a Bajnokok Ligája küzdelmei! A Karlsruhe ellen soha sem lehet biztosra mennyi, főleg úgy, hogy Magath csapatai mindig is keményen megnyomják az elejét!

Addig is Essien átizzadt mezével kívánok mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát!