Csórókoporsó # SPAL 2-2 Milan

Pajtások, jó volt ez egynek. Csirko kolléga nem hiába intett óva minket az előre ivástól, újfent bebizonyosodott, hogy a kötelező mint kategória értelmezhetetlen mifelénk. De gondoljunk bele egy kicsit jobban, július elején szerda éjszaka a tökutolsó ellen nézők és tét nélkül… Ehhez képest rossznak még nem is voltunk borzalmasan bánatosan szégyenteljesen rosszak, csak simán tompák és fásultak. Meg persze balfaszok, bár nem teljesen szerencsétlenek. Persze, azért úgy jött meg a malac a végén, hogy kellőképpen szánalmas legyen ránk nézve. Ahogy azt kell. Hajtás után egy picit még birizgáljuk, amit elérünk. 

Drámai

Igazából pont annyira értelmezhetetlen ennek a meccsnek a létrejötte, mint ez a poszté. 2 nappal utána, úgy, hogy most látom, hogy holnap már a lácokkal öblögetünk, és naná, hogy én írom a harit. De akkor írjunk valamit, ha már kinyitottam a kódexet. Stef mester alaposan megkeverte a kártyákat, a kezdőben találta magát Gabbia barátunk és Paquito is. Aztán a Samu-motort Pészmékerre kellett kötni, de szerencsére nem súlyos a gond. A meccs meg a klasszikus forgatókönyv alapján zajlott. Az elején nekik mentünk, érett már a Milan-gól, csak az exeknek sikerült hatost dobniuk. Egy Petagna által lefejelt szögletet Valoti irtózatosan csöves módon a hálóba sarabolt. Ahogy azt kell.  Örülünk neki egyébként, hogy mindkét hajdani ifjú tehetségünk jó egészségnek örvend és az A ligában tolják, reméljük, jövőre is látjuk őket.

“Ne bánkódjál, cshoro”

Utána még próbálkoztunk, nagyjából olyan hatásfokkal, mintha egy üveg vodkával akartuk volna bekábózni a Balaton összes halát. Az eredmény: Floccari csávó meglövi élete gólját, Giggio egy lépéssel állt csak kijjebb, mint amennyi belefért volna. Az esetek majd’ 100%-ában belefér, de ez most látványosan nem. Persze a nyugdíjas wanna-be arg lövi, akit 10 éve is szanaszéjjel köpködtünk volna, ha idehozza kölcsön+opcióval Fester bácsi. A félidő vége előtt még egy alattomos piri hazai oldalon, hogy jobban csússzon a Kőbambi az öltözőben. Bár ezt most nem nevezném megérdemelt jutalomnak, de már eléggé nap vége volt, az biztos.

A “Vicar” az nem valami hőhérszerű? Csak most saját magukat

A második félidő is hasonló firkás volt, mint az első. Ugyanúgy kihagytuk a normális helyzeteinket, mint addig (Kebab, Ribi, Ibra, Jack), csak Leao nem tudott kihagyni egy feladott labdát, plusz slusszpoénként hazavágta a győzelmüket szegény csk faszi. Hiányérzetem csak Salamon elmaradt szögletgólja miatt van. Hát, nálam ez ennyi volt, várom az élménybeszámolókat. Holnap este akkor Coccolino, meglássuk. Igyatok majd előtte, meg adott esetben közben is. Pussz!!!