összefoglaló kategória bejegyzései

°33 Giornata: Parma-Milan 1-1 – Ez nem esett jól

Ebédidős meccset játszottunk, ehhez mért színvonallal. Nem volt egy jó meccs, de a hajrára egygólos előnnyel fordultunk, hogy jöjjön Bruno Alves és büntessen.

Kár volt ezért a pontvesztésért, mert a már szinte biztos bennmaradó Parmát illene borítani, ha már Bl-re megyünk. Még akkor is, ha ebédidő, még akkor is, ha idegenben. Nem sikerült.

Az első félidő elég harmatos volt, de Gattuso a hatvanadikban behozta Cutronét Bakayoko helyére, amivel 4-4-2-re váltottunk, majd nem sokkal később Conti helyére jött Castillejo és a három védős megoldás. Jött is a gól. Arról ugyan nem vagyok meggyőzödve, hogy Castillejo így akarta, és nem csak Suso rúgta fejbe izomból, de mindegy is.

Aztán az utolsó negyedórára jött Biglia, ami nem volt túl nyerő. Se a védekezéshez, se a labdatartáshoz nem tett hozzá sokat, sőt. Ráadásul így nem volt több cserelehetőség, és mivel visszaálltunk négy védőre, mindenki Borinije mehetett jobb-bekkbe, Calabria pedig maradhatott a padon. Talán annyira nem is meglepő, hogy kik hibáztak a gól előtt.

Az egyetlen szerencsénk, hogy akkora vakok között félszemű a király verseny megy, hogy még így is Bl-induló helyen várjuk az utolsó öt fordulót. Az, hogy ez vicces vagy röhejes, mindenki maga döntse el. Szerdán jöhet a kupavisszavágó a Lazio ellen. Feszültség, izgalom garantált, jó játék, gólok már nem annyira.

°32 Giornata: Milan-Lazio 1-0 – Nagyon kellett

A szezon hajrájára egy újabb, ezúttal sikeresebb ciklust kértünk egy hete a Juve elleni után. Rinóék meghallgattak és ennek megfelelően válaszoltak. Nagyon kellett ez a győzelem, visszajöhet a valamelyest megtépázott önbizalom és a Laziót is sikerült magunk mögött tartani a Bl-ért futott versenykocogásban.

Felemás érzésekkel várhattuk a meccset, a 4 meccs alatt 1 pont eléggé lélekölő, ugyanakkor ott volt, hogy talán most durrantjuk be a végső nagy hajrát. A Lazio igen kemény, most is azok voltak, de így is levertük őket, egész jó játékkal. Ahhoz képest, hogy csak egy tizenegyes gól volt a meccsen, mindkét oldalon voltak helyzetek. Nálunk ugyan több volt, de lécet így is lác lőtt.

A megszokott 4-3-3-mal kezdtünk, de a meccs utolsó negyedére Rino valamelyest meglepő módon 3-4-3-ra állt át. Calabria helyett jött Laxalt, gyorsan ugrott is át balra szárnyvédőzni, jobbra meg mehetett Borini, Calhanoglu meg balra fel. Ez be is jött. Legalábbis a gólt is ilyen felállás mellett vállaltuk és a végét is sikerült lehozni kapott gól nélkül. Nem tűnik rossznak, ha meccs közben is tudunk váltani az eredménytől és az ellenfél játékától függően.

Közben a negyedik helyet is tartjuk/visszaszereztük, mind pontokban, mind vesztett pontok alapján mi vagyunk az utolsó Bl-helyen. Az utolsó hat bajnokiból ugyan négy idegenben lesz, de a sorsolásunk így is elég baráti. Aztán, hogy mit hozunk ki ebből, az megint egy másik kérdés, de hat fordulóval a zárás előtt meglepően bíztató helyzetben vagyunk. Csak, hogy meglegyen a következő hat Parma, Torino, Bologna, Fiorentina, Frosinone, Spal.

°31 Giornata: Juve-Milan 2-1 – Nem meglepő, de nem is kellemes

Ahogy azt várni lehetett, nem ez volt az a meccs, ahol lapot osztottak nekünk, de így is majdnem sikerült a Juvére borítani az asztalt. Az első félidő kimondottan jó volt, a másodikra már eléggé elfogytunk, a csíkosok is rápörgettek, a két hiba pedig pont elég volt arra, hogy papírforma eredmény legyen a végére.

A vége megint csak nem lett jó, de így se tudok nagyon elégedetlenül összefoglalni. A végeredmény nem meglepő, de egész sokáig egészen játékban voltunk. A Kessié-Bakayoko páros elég combos volt, Piatek megint lőtt egy klasszik, fain centergólt és még Borini is megmutatta, miért a csapat legnépszerűbb spílere.

A vége megint csak nem lett jó, de így se tudok nagyon elégedetten összefoglalni. Ótvar, hogy megint nem tudtuk megtartani a vezetést, a Juvén látszott, hogy a szerdai Bl lesz nekik az igazán fontos. Ostoba hibák után kaptuk a gólokat, megint a hátul eladott labdából lőtte az ellen a győzteset. Vesztett pontok alapján már a Lazio és az Atalanta is jobb és a Roma is csak egy pontra van. Jövő héten pedig jöhet a Lazio, az nagyban meghatározhatja a szezon hátralévő részét.

Ismét egy felemás meccs, ahol nehéz nagyon kiakadni, mert az lett a vége, amire előzetesen számítani lehetett. De olyan nagy lelkesedésre sincs ok, mert a pontszerzés nem jött össze, a vereség, pláne a Juve ellen továbbra is rohadt kellemetlen. A Bl-helyekért rendezett vakok között félszemű a király versenyből így sem estünk ki. Ahogy Krasnaja írta a beharangban ez a szezon is ciklusokból épül fel, reméljük, hogy ennek a ciklusnak elértük a legalját, és jövő héten a Lazio ellen kezdődik az újabb, pontokban gazdagabb sorozat.

Megvertek minket # Milan 2-3 Inter

Hölgyek-Urak, ezt most nagyon elhittük, így hát annyival nagyobbat is szólt ez az ordenáré nagy blama. Kampó, kapa, fakereszt: leégtünk, mint a szar – ezen nincs mit szépíteni. Fosul kezdtünk, úgyis folytattuk, akkor már fejezzük is be fosul. Valahogy most nagyon nem találkozott a szurkolói lélek a játékoséval. Amott nagyon sok volt az egó, ide nekem az oroszlánt is, tejszínen meg a betyár kurva anyjuk hátán is, kétszer. A baj nem ez volt, hanem az volt, ezen kívül más nem volt. A játékosok ugyanazt a nyúlós váladékot terítették, amelyet az előző két körben. Csak most az Inter volt az ellenfél. Mondjuk ki: kevesek voltunk, megérdemelten kaptunk ki. Rosszabb lett ettől? Nem hiszem. Hajtás után elküldünk mindenkit szünetre. Continue reading

°26 Giornata: Milan-Sassuolo 1-0 – Csak behúztuk

Szigorú meccsen vagyunk, ahol ugyan nagy játék vagy Milan-játékos által vállalt gól nem volt, de így is sikerült lenyomni a Sassuolót. Márpedig most ez volt igazán fontos, az Inter újabb bukója után és a római derbi előtt ez a győzelem egyenesen a harmadik helyre lendített.

Az, hogy a szezon kétharmada után dobogós helyen vagyunk, amennyire meglepő, annyira kellemes. Már a nyár se úgy indult, hogy akkor idén tarolunk, december pedig arról szólt, hogy ki jöjjön Rino helyére. Szerencsére senki, Rino maradt, mi pedig eléggé összekaptuk magunkat. Idén tizenegy meccs alatt a nyolcadik(!) clean sheetet hoztuk le és a maradék három meccsen is csak egyeket kaptunk, egészen brutális. Donna is nagyon összekapta magát, és kegyetlen jó formát mutat.

Ez a felvezetés azért is kellett, mert maga a meccs elég ótvar volt. A Sassuolo jó volt, mi nem igazán. A kiállításukkal együtt is több lövésük és helyzetük volt, jobb labdabirtoklással. A San Siróban. De így is meglett a győzelem, köszönhetően egy újabb szögletgóllal. Nem az a tipikus Milan-meccs. Az pedig csak viccesebbé teszi a győzelmet, hogy a szögletre Musacchio remekül érkezett, de Lirola elég szépen kibújt mellette és vágta be a meccs egyetlen gólját.

Ott még nagyon nem tartok, hogy győztes meccsek után sírjak, hogy de-hol-a-játék-más-csapat-ellen-ez-kevés-lesz. Most inkább örülök, hogy csak behúztuk, a riválisok eredményei miatt különösen fontos helyzetben. Dobogón lenni a szezon kétharmada után egészen viccesen pozitív. Még két meccsünk lesz az újabb válogatott szünet előtt, előbb a Chievo, utána pedig jöhet a Madonnina. Hosszú még a szezon, de már csak két hétközi meccsünk lesz, egy az Udinese ellen, egy pedig a kupában a Lazio ellen. Szóval meglepően jók a kilátások a szezon végére, hurrá.

Úgyhogy inkább hozzá se nyúlunk. Elvtársak, olvtársak, írtársak, beégni határozottan nem égtünk be, viszont nem tudtuk kihasználni a hazaiak összezuhanását sem. Igaza lett Csirko kollégának, csakugyan nekidurálta magát Di Francesco és legénysége – szerencsére azért nem teljesen
– ezért legalább a vereséget el tudtuk kerülni. A lényeg, hogy továbbra is ott pihenünk a Bajnokok Ligája indulást érő negyedik helyen, most már csak a győzelmeket kellene elkezdeni gyűjtögetni. Talán, ha a csatár többször ér majd hozzá, mint a kapus, könnyebb lesz, a múlt vasárnap este Dollár bravúrjai kellettek a pontmentéshez. És megújult a Wordpress szerkesztője is, most mondja valaki, hogy nem szar! Hajtás után nagy levegő, rövid pacsmagolás.

Continue reading

Tim Cup: Milan – Napoli 2-0 // Bumm bumm az elődöntőbe

A tavalyi kupa kiíráshoz hasonlóan idén is a legjobb négy között a Milan. Mindehhez “csak” egy szinte tökéletesen záró védelem, egy hibátlan Gigio és egy kegyetlen Piatek kellett. Ennél persze összetettebb ez a siker, amihez mindenki hozzátette a magáét,  és még többet, mert egy átlagos jó teljesítmény nem biztos, hogy elég lett volna a Napoli nehéztüzérségének semlegesítésére. A küzdés, a csapategység, és a koncentráció épp annyira fontos összetevője a tegnap esti győzelemnek, mint Piatek kíméletlen befejezései vagy Gigio tizenhatosbeli egyeduralma.  Continue reading

Mezítláb korizni // Juve-Milan 1-0

Egy mérkőzésen mindig lesznek kulcspillanatok, és hogy egészen szakértői magasságokba emelkedjünk, ezek általában azért igen komoly kihatással vannak egy-egy meccs végkimenetelére. Az nem kérdés, hogy Dzsídában ebből sikerült pont rosszul kijönni – viszont amikor tízből kilencszer ez van, akkor ott nem Banti a hunyó. Aki ettől mondjuk köphet egyet és aláállhat. Continue reading