összefoglaló kategória bejegyzései

Gála # Milan 5-1 Fio

Urak, akkor vége,  egy laza 5-1-gyel átléptünk a Dózsán. Majális-hangulat uralkodott a San Siróban, Gatta fel tudta tüzelni a srácokat annyira, hogy itt kérdés ne lehessen. Sokan látogattak ki, megérdemelték a sok gólt. Az elején picit ránk ijesztett Simone, aztán viszont jött Csalha, Cutrone kétszer, Kalinka, és még Jack is betalált. Kimaxoltuk a minimumot, nagyon tuning lett ez a Dácsia. Sok sportértéke mondjuk nem volt ennek az egésznek, a Viola köszönte szépen, nekik már csak nyűg volt ez az egész. Viszont a mieink képesek voltak egy szép teljesítménnyel búcsúzni, ha már ilyen ócska évünk volt, legalább a zárás legyen szép. Most lehetne mondani, hogy erre akkor lehet majd építeni a jövőben, de hát ne nézzük már hülyének egymást, ebben élünk már hanyadik éve. Hajtás után nagyon rövid, lényegretörő és utolsó összefoglaló. 

A Srác

Continue reading

Mindig ők nevetnek a végén # Juve 3-1 Milan

Urak, kikaptunk az Allianz Arénában 3-1-re, és nem a Bayern Münchentől. Azt azért lehetett tudni, hogy ki fogunk kapni. Azt is lehetett tudni, hogy a Juve a lehető legócskább módon szeretné majd lehozni a meccset – ehhez képest még túl is erőltették magukat. Azt is lehetett tudni, hogy most jók vagyunk (a sokéves átlaghoz képest) – ehhez mérhetően sikerült is egy jó meccset játszani velük. Utoljára vagy 7-8 éve nyertünk náluk, pont Gatta volt a gólszerző. Ezzel akkor még ráérünk. Még azt se tudom mondani, hogy kár érte, mert nem az. Megpróbáltuk, ráncigáltuk az öregasszonybajuszt rendesen, aztán adott ponton azt mondták, hogy OK, akkor most ők jönnek. Csalódás emiatt ne legyen, ebben több nem volt. A kimondott cél a Bajnokok Ligája – indulás. Esélyünk van rá, nem sok, de van némi. Ezzel a játékkal, ezzel a sorsolással még jók lehetünk egy erős hajrára – a púposokkal már “csak” a kupadöntőben találkozunk, az összes többi csapat pedig verhető. 

Az azért vicces volt, remélem, örültek neki 🙂

Continue reading

Ütöttük őket is, magunkat is # Milan 3-2 Chievo

Urak, ez sem volt egy sima menet, de a lényeg, hogy meglett. A srácok addig próbálkoztak, amíg jó nem lett. A fáradság alaposan kiütközött a csapaton, az első félidőbe sikerült  a vezető gól után bealudni, 1-2 után meg beletelt egy kis időbe, mire megjöttünk a pislogásból. Fordulás után újult erővel rohamoztunk, ez előbb egyenlítést, a hajrában vezető gólt ért. Mivel a vendégek kapura sem lőttek a második játékrészben, csak attól a fránya “egy gól nem gól” szabálytól tarthattunk. Mivel azonban a Csacsik már minden makkot megettek addigra, sikerült behúznunk a meccset, még ha jóval szorosabban is, mint ami a játék képéből következett volna. Ezt most magunknak tettük nehézzé, szerencsére pont csak annyira, hogy még pont beleférjen. Az ATOMVONAT nem kérdez, csak zúz. Hajtás után rövid örömködés. 

Sok gólt lő, gyűlnek is a 3 pontok

Continue reading

Aki a babból is húst főz # Genoa 0-1 Milan

Urak, ez 93:48-ig elég harmatos volt, akkor viszont hirtelen elkaptuk a fonalat, és már nem volt megállás. Ha ilyen meccseket is be tudunk húzni, akkor azért már csak tudunk valamit. Tavaly ezt simán bukjuk, és nem csak azért, mert akkor még nem volt VAR_ánusz. Én nem tudom, mikor volt utoljára, de újabban elkezdték fütyülni a mieinket idegenben. Rómában is. És itt is a 93. perctől, 0-0-nál, mert a hazaiaknak jó lett volna nagyon a 0-0. De nem lett meg, mert a jó öreg A-terv csak góllá érett a végére 🙂 Gattával már nem először nyerünk 1-0-ra. Egy 1-0-ás győzelmet kifőzni nehéz, mert egyik recept sem úgy kezdődik, hogy lőjj egy gólt a 23. percben, aztán számolgasd visszafelé a perceket, ugye, kedves Vince, a kis stréber, gyűjtögeti szorgosan az ötösöket spanyolból 🙂 Gatta szerint egyébként van 30% esélyünk az Arsenal ellen. Hajtás után rövid sommázat.

André Silva első A-ligás gólja

Continue reading

Nagyon ad a gép # Lazio 0-0 Milan*

Kedves Olvasók, bejutottunk a Coppa Italia döntőjébe, sorozatban a második szezonban. A Lazio elleni szerdai elődöntőben taktikus játékkal, nagyot küzdve, a megfelelő pillanatban szerencsével is megáldva végül is csak túl tudtunk jutni ezen az akadályon is. Talán a koncentráció volt az a faktor, amivel az ellenfél felé tudtunk nőni, játékban inkább a kékek mutattak többet. Persze nem lehet ok nélküli, hogy két meccsen is lenulláztuk a támadógépezetüket. Egy kifejezetten gólerős bandáról van szó, valamit tudnunk kellett. Ezzel kvalifikáltuk is magunkat az Európa Liga 2018/19-es kiírására, ollé. A döntőt meg majd meglátjuk, a BL-ből idejekorán kiesett, ezüstérmes Juventus biztosan vért fog inni. Vagy totális apátiába süllyed 🙂 Hajtás után szűk szavú értékelő szavak.

Nem piramis

Continue reading