Ha már Krasnaja egy kulináris képpel vezette fel a meccset, az összefoglalás is mehet ilyeténképpen. Mert ez a meccs nagyjából annyira volt ízes, mint egy két napot a hátizsákban töltött szottyadt párizsis zsemle.

Ez már annyira zord volt, hogy szavakat is nehéz találni rá. Persze, szétestünk az év végére. Nem voltunk pontosak most sem. Ismét röhejes szögletgólt kaptunk. Mindenesetre így is jött a katarzis az utolsó percben. Hogy aztán jöjjön a detarzis. Mondjuk az respect, hogy Giroud még fekve is veszélyes. Fosnak tőle, mint a kétnapos szottyadt párizsis zsemletől. Szerdán még kicsit szomorkásodhat a hangulatunk tovább. Addig is egyetek valami finomat, amíg lehet, az Empoli úgyis megfekszi majd a gyomrunkat.