Urak, elérkezett az utolsó előtti fordulója is ennek a kiváló bajnokságnak. A sorsolás különlegessége, hogy a közvetlen riválisainkkal mérkőzünk meg a záró körökben. (Előre ezt nem gondoltuk volna, de így alakult. Mindenki elmehet persze a picsába, de ettől még ez van.) Szóval, most megyünk a vidéki prolikhoz, az utolsó körben fogadjuk a Dózsát. Érdekel ez valakit? Annyiból mindenképpen, hogy egyszerűen nem szabad visszaesnünk egy helyet. Kettőt nyugodtan, akár hármat is, ha tudjuk szállítani ezt a bravúrt, csak hetedikek ne legyünk – a szomorú szemű Szűzmária keservét – mert akkor posztolhatunk megint júliusban a Dinamo Helsinkiről meg a Szpartak Nicosiáról. Hiányzik ez valakinek? Nem, kurvára nem hiányzik. Ezért, én azt mondom, szedjünk magunkra egy minimális tökösséget, és induljunk el egy egyértelmű irányba, tegyünk ehhez egyértelmű lépéseket! Simázni kell, az irány mindegy. Hajtás után nagyon röviden legyezgetjük még az árnyékot.
Címkearchívumok: serie b
Ahol a part szakad # Verona 3-0 Milan
Nyaking állunk a szarban. Megint, újra, ismét, újra, mint mindig. Tort ül a fekete humor. Nevetségesek vagyunk, bénák, oktalanok, balszerencsések és reménytelenek is – leképezzük a szánalmasság minden árnyalatát, nem középiskolás fokon. Korábban sosem képzelt mélypontokat élünk meg, és amikor azt gondoljuk, hogy elértük az abszolút mélypontot, rendre találnak egy újabb szempontot a srácok, ahol sikerül alulmúlni korábbi önmagukat. Mi lesz itt még, beérünk tizennegyediknek? Vagy kiesünk a faszba??! Nyilván ez most erősnek érződik, de már nem az elképzelhetetlen kategóriája, sajnos. Nyáron a nagy többség bizakodó volt, és bár úton útfélen hangoztatta mindenki, hogy idő kell, ma már 5% (lehet, sokat mondok), akik szerint jó úton járunk. Optimista itt még valaki? Szóljon már akkor!