Pajtások, indul itt ez az új szezon, és most először érzem azt, hogy pangás van, ez úgy istenigazából senkinek sem hiányzik, ütemesen ritkul a levegő a blog körül. Hihetetlen, de ez a 17. szezon, amit „itt” megírunk, ki az a tinilány, aki azt képzeli, hogy konstans 6 ezres fordulaton lehet pörgetni az öreg gépet? Itt jegyzem meg, már 2014 óta lebzselünk itt a Taccson, ideiglenesen, mint a szovjet csapatok anno. Akkoriban valóban az volt a terv, hogy majd lesz egy nagy megoldás. De, mint a Wolfschanzében, és elnézést a rossz hasonlatért, itt is besültek a nagy tervek, a földhözragadt megoldások meg valahogy működnek. Mit lehetne még mondani – felfoghatatlan, hogy klubtörténeti legdrágább igazolások korát éljük, és azt sem tudom, hogy kiket vettünk meg. Én még abban a korban nőttem fel, ahol az egész profi klubfutball egyik alapvető történése volt, hogy mit csinál a Milan, és a többiek ehhez kényszerültek igazodni. Most meg – mintha még mindig egy párnázott lovaskocsit políroznánk, miközben a világ elrobogott mellettünk a belsőégésű motorokkal – hányan mentek ki a San Siróba a soktízmilliós igazolások bemutatására? Jól emlékszem, hogy anno Sevcsenko bemutatása anno nagyobbat szólt? Hajtás után kedvet csinálunk a Torino elleni szezonkezdethez.
A Torino egy nagyon kellemetlen ellenfél, legalább 10 éve folyamatosan nagyon masszívak, kullancs stílusban tolják, küzdelmes mérkőzéseken változatos eredmények születnek ezeken a mérkőzéseken. Elvileg ugyanazt a 3-4-2-1-et tolja mind a két csapat, ergo leegyszerűsödik a történet párharcok összességére, amit nyernünk kellene, de ez minden, csak nem garantált. A Bikák ellen sosem lehet biztosra menni, nemhogy az első fordulóban egy portugál edzővel. Iggy bácsi szépet bukfencezett előre a Futuro éléről – érdekes és váratlan lesz viszontlátni egy A ligás, ütőképes csapat padján.
Innentől tovább egyszerűsödik a poszt. Azt gondolom, ez lesz az a szezon, amikor a dadaizmus újfent reneszánszát éli majd.
Magic Mike – őt legalább ismerem.
Gila-Gabbia-Pavlovic – papíron és az első hazai szögletig jól hangzik.
Chukwueze, Modric, Musah, Estupinan – vérzik a szívem a horvát hercegért. Mit tett ő, miért kapja ezt tisztes aggkorában?
Loftus-Cheek, Cisse – nem szeretnénk hozzászólni
G Ramos – gyere a k anyád
„Fáradtnak tűnsz, mintha nem a régi volnál,
Hol van a tűz, hol van az a mindig sóvár régi láz?
Az a régi láz, amivel beléptél s megszerettelek.”
Presser Gábor
„A hideg nagyvárosban a hidak alatt
A szívkirály fázott, de nem beszélt
Csak csodálkozott, hogy a földre ért.”
Kispál és a borz
„Maradni esztelenség,
Elmenni képtelenség,
Bilincsben él, aki téged így szeret.”
Kovács Kati
„Lánc, lánc, Eszterlánc,
Eszter jól vigyázz
színjátszó szíved elvesztheted….”
Neoton Família
„A közel lakó amatőrök tisztán hallották,
mikor a csepeli adó 25-ben jó reggelt kívánt.”
LGT
„ez egy napsütötte vidám kép,
és ezt mindig nézhetem
mert amit látok, nézhetem”
Katona Klári
„Jajj, eressz el, törzsőrmester elvtárs,
egyszerű szovjet csöves vagyok én, nem huligán,
hisz nem ártottam én senkinek!
Miért fogtok le – nem értem.”
Szektor Gáza
50 hét után ma tértünk vissza az Anyaföldre – ilyenekben vagyunk. Amúgy zárva találtam a Lalibelát a Göncz Árpádnál – pedig az akkor fog bezárni, amikor a Teve utca- ezt hittem.
2 dolog kell, hogy elhiggyem, hogy az általam ismert világ még úgy-ahogy műküdik
- Turbo jön a kezdővel
- Felbukkan Felhasználónév bácsi, és leteremt, hogy ezt mégis hogy képzeltem, mi ez a szánalmas szar
Amíg vannak igazi szurkolók, addig van értelme ennek az egésznek. És még azon is túl- ez is idézet.
Pajtások, nézzük meg, lássuk, adjunk neki egy esélyt.