Kedves barátaim, ha egy mód van rá, engedjétek meg most nekem, hogy ne szofisztikáljam túl ezt a posztot, lévén, aki látta a meccset, annak nem tudok újat mondani, aki meg nem, hát, annak se. Nem utolsó sorban, holnap reggel le kell vezessek 200 kilométert, kutya ez a világ, hej. Pedig akár még meg is nyerhettük volna ezt a meccset, igazán nem voltunk olyan messze tőle. Mégis, nem elsősorban az eredményen múlt, hogy ronda meccs lett ez, nagyon ronda, demó verziója a hőskor nagy derbyjeinek, szegény Sandro születésnapjának izzadságszagú megcsúfolása. Mindezt úgy, hogy egy szavunk sem lehet a játékosok hozzáállására, nem egyszer alakultak ki tumultuózus tömegek a labda körül. De oszt minek? Tudja a radai rosseb. Hajtás után 1-2 hevenyészett gondolatfoszlány, semmi több.
Tudtuk, hogy a Lazio egy nagy rakás szar lesz, és ebben nem is csalatkoztunk. Az persze szürreális továbbra is, hogyab tudták ilyen vastagon bekenni fekáliával hétközben a calcio zászlaját, de mindegy is, láttuk, hogy mennek minden labdáért, foggal-körömmel harcolnak, de hát édeskevés ez, kérem szépen. Túl sok fogalmuk nem volt arról, mégis mit kellene kezdeni a labdával. De találtak egy gólt, és reménykedtek benne, hogy majd csak valahogy összejön még egy. A nagy gond az, hogy ez bizony ránk is igaz volt. Eddig, amikor el lett kúrva egy meccs, akkor mindig lehetett azzal takarózni, hogy de hát ez meg az nem játszott, és hogy de pedig mi lett volna, ha most játszik. (Tipikus szurkolói hozzállás, hogy mindig azt hiányoljuk, aki épp nem játszott. ) Nos, most elvileg a legerősebb kezdőnk nyomott otthon egy hervatag ikszet ezekkel a csehszopókkal. (Vagy most Alex hiánya lesz az ügyeletes kifogás?)
Pedig, láthattátok, akár nyerhettünk is volna. Csak hát, van az úgy, hogy Jacknek kifelé jön a kapufáról, és Bacca sem tud fél helyzetből két gólt lőni mindig, sajnos. Maradt hát nekünk ez a kilátástalan gyömöszölés, ez a monoton reszelés, ez az amatőr roncsderby. A kisszerűség tobzódása volt ez a meccs. És mondom, látható volt, hogy ez a max mindkét oldalról. Wáhhhh. Biztos lesznek olyanok is, akik szerint ma nagy lépést tettünk a 6. hely megszerzése felé, én viszont azt mondom, hogy aki ilyen kategóriákban gondolkodik, annak fogalma sincs, miről szól ez a klub. Álfeltámadás, nesze. No de semmi gond, van még hátra 8 bajnokink, simán nyerhetünk még 4-5-öt belőle. A lényeg viszont a kupadöntő lesz, addig simán formába is lendülhetünk, vagy amit akartok. Ehhh, francba a szócsépléssel! Menjetek aludni Ti is!