A nyitófordulóban, majd a kupában elért győzelmek után újra lehetősége nyílik Montellanak elpáholni elődjét, Mihajlovicot, egy olyan pályaválasztás mellett ami inkább kecsegtet döntetlennel, mint bármelyik fél győzelmével. Beszédes, hogy utoljára négy éve történt olyan, hogy egy Torinóban rendezett Torino – Milan meccset valaki megnyerjen. Pont mi voltunk azok akik akkor négy gólt szerezve, simán hoztuk el a pontokat az akkor még Ventura által vezetett bikáktól. Utoljára nem kevesebb, mint 15 éve kaptunk ki ott, jó volna ezt a sorozatot a mai nappal is folytatni, és minimum egy döntetlennel indulni haza, hiszen fontos, és nehéz sorozat előtt áll a csapat, ahol minden egyes pont számítani fog, ha komolyan gondoljuk, hogy jövőre újra európai kupasorozatban szerepelnénk. Hajtás után megismerkedünk a már ismert Torinoval, és leszögezzük, hogy ki vagy kik kapnak pontot ma este.
Mindkét fél számára tanulságos lehet a csütörtöki kupameccs, hiszen kisebb-nagyobb kivétellel mindkét edző a legerősebb kezdőcsapatát küldte pályára. Igaz, Montella ebben a tekintetben jobb helyzetben van, hisz az említett meccshez képest számíthat még egy friss Romagnolira, Locatellire vagy épp Baccara, míg Mihajlovic csupán Zappacosta csapatba jelölésével tudná meglepni(?) a mi Misterünket.
Suso és Bonaventura remek formájának, na meg összeszokottságának köszönhetően Niang újra a padon kezdi a meccset, és ha visszagondolunk az utóbbi időben nyújtott teljesítményére, nem morzsolunk könnycseppeket a hiányában. A vélhetően elfáradó, dekoncentráltabb torinói védők ellen jó fegyver lehet a sebessége, ha a körülmények is úgy kívánják, majd a 70.-ik perctől arrafele, addig melegítse a széket.
Romagnoli visszatérésével, Gomez újra kispados lesz, de minden bizonnyal sokunkban változott a róla kialakított kép, hiszen most már nem csak jobb lehetőségek híjján Ő az elsőszámú középhátvédcsere, hanem ki is érdemelte. Megfelelő társa volt Palettanak, és viszonylag jól őrizte azt a Belottit, aki eddig mindegyik nagycsapat hálóját megzörgette már. Ha szükség van rá, Gomez készen áll.
A védelem többi része egy posztot tekintve a szokásos lesz, azaz Romagnoli mellett Paletta takarít, a jobb oldalon pedig Abate alkot majd életveszélyes párost Susoval. Viszont a baloldalon, Antonelli és De Sciglio újabb sérülésével, az a Calabria kap szerepet, aki hónapok óta tartó sérülését maga mögött hagyva, csütörtökön kapott már pár percet. Posztja szerint Davide jobbhátvéd, de vélhetően megoldja majd a baloldalon is.
A középpálya közepén újra Locatelli kezd majd, akit az egész biztatóan mozgó Sosa helyettesített legutóbb, és ha hinni lehet a híreknek, egyre jobban kezd integrálódni a csapatba, amit jól mutat, hogy Montella nem adná oda a török kérőknek, és maga a játékos is ódzkodott az eligazolás lehetőségétől. Locatelli társai Kucka és Bertolacci lesznek.
A Torino hazai erejét remekül mutatja idei mérlegük, miszerint 8 hazai meccsükből csupán egyet kaptak ki, a Juventustól, és két döntetlen mellett hat győzelem a mérlegük. A szezon elején előbb a Romat fektették két vállra, majd a Fiorentinat, rajtuk kívül pedig a Bologna, Cagliari, Chievo és a Genoa kényszerült pont nélkül távozni a bikák otthonából. Komolyabb hiányzójuk nincs, Mihajlovic Falque visszatérésével a legjobb kezdőcsapattal készülhet ellenünk.
Ami az előttünk álló elég nehéznek ígérkező időszakot illeti, kőkemény erőmérő előtt áll Montella csapata, hisz a következő bő hónapban szinte kivétel nélkül nehéz meccsek várnak ránk. Hétvégén fogadjuk a Napolit, utána szerdán már kupa negyeddöntőzünk a kisebb torinoi csapattal.
Kezdjük jól ezt a sorozatot, tipp: 1-2