Izgi meccs lesz hétfőn este, és ebben az ellenfél kiléte jóformán a legkisebb tényező. Miközben előkerült a régi lemez a magasabb körökből, Montellának úgy kell egy kézzel megkavarni a paklit, hogy lehetőleg semerre se hulljon ki egyetlen elem sem.
Legutóbb két éve kaptunk ki a Laziótól bajnokin: csupán szemléltetésképp, akkor az alábbi csapat szenvedett 3-1-s vereséget:
Diego Lopez – Abate, Alex, Mexes, Armero – Poli (Muntari, 81′), Montolivo, van Ginkel (Pazzini, 55′) – Bonaventura (Cerci, 52′), Menez, El Shaarawy. Vezetőedző: Filippo Inzaghi.
Gól: Parolo (47′), Klose (51′), Parolo (81′) ill. Menez (4′).
Kiállítva: Mexes (90+2′).
Ok, két év nem kis idő a futballban, de az akkori keretből mára mindössze Abate, Poli, Montolivo, Bonaventura, valamint a kispadon helyet foglaló Calabria és Suso maradtak meg – húzóembernek mindössze Susót mondhatjuk talán, és ő sem mondjuk éppen az óta tolja ezt az ipart. Van viszont, ami erősen úgy tűnik, hogy változatlan: függetlenül attól, hogy Berlusconi milyen döntéshozói pozícióban van a klubnál, továbbra is szereti megmondani, hogy mi lenne az ideális felállás. A Gazzetta dello Sport számolt be róla, hogy a Szuperkupa meccs előtt elég komoly konfrontáció volt az edző és az elnök (?) között, amire azátn persze csattanós válasz érkezett a Juventus legyőzésével, csakhogy Silvio azóta is elindította a footballmanager.exe-t, és úgy látja, hogy neki most taktikát kellene váltania: kétcsatáros játék, mögötte egy trequartistával – ettől nem tud szabadulni, csak hogy a jelenlegi keretből nehezen tudnék megnevezni csak egy alkalmas tq-t, nem hogy esetleg kettőt. Hogy nehezítsem a kritériumokat, olyat kellene, aki minőségben is tudja ezt hozni, nem ráerőszakolás után.
Donnarummával a kapuban, meg mondjuk Lapadulával elöl kiesne ez a csapat?
A háttérben folyó áskálódások mellett azonban talán izgalmasabb, hogy Montella végül mit vesz majd a kezébe az osztás után: nagyjából a védelem adott, tekintve, hogy Romagnoli, Antonelli és De Sciglio trotty, Paletta meg eltiltott, szóval a Gomez-Zapata középső kettőst az Abate, és a meglepően nem rossz Vangioni fogja kiegészíteni. A közepét elintézhetnénk azzal, hogy nagyjából mindegy, hogy miként rakja fel, mert igazán kerek sehogy sem lesz a sztori, ami viszont a legjobban csikarja az oldalunkat, hogy mi lesz elöl: Bacca kezdetése már azt is mutatná, hogy Montella hajlandó lenne saját maga elveivel szembe menni, és talán tartana egy öltözőn belüli, komolyabb konfliktustól. Valószínűleg nem Lapadula oldaná meg a támadójátékot, mert oké, hogy nem ketteslétrával közlekedik, de ugyanúgy az lenne a kulcskérdés, hogy valahogy a három középső ember el tudja juttatni a centerhez a labdát méghozzá olyan módon, hogy lehetőleg ne legyen a nyakán legalább két ember – azaz legyenek jó ütemű indítások, belőtt labdák. Adná magát Deulofueu F9-ben, és minden bizonnyal ez is lesz, méghozzá úgy, hogy két hasonló stílusú ember fogja támogatni, Ocampos és Suso személyében: előbbi elég nagy kérdőjel jelenleg, utóbbinak meg nem túlzottan ment mostanában, és megint oda sikerült kilyukadnunk, hogy nem ártana egy vastagabb keret, mert cseréje, na az nem lesz ma sem. Ez pedig alapvetően korlátozhat le bennünket egész meccsre: ha ég a ház, nagyjából annyit tudunk majd tenni, hogy Bacca / Lapadula be, a közepére meg lesz négy, csupán nagyon kevés emberi számítás szerint is hatékony emberünk Sosa, Mati Fernandez, Poli és Honda személyében, még ha megbocsátóak is vagyunk Polival szemben a mentalitása miatt, abban a helyzetben, ha az eredmény miatt kell cserélni, nem őt kell elővennünk.
Azzal most nem is foglalkoznánk, hogyha nyernénk, akkor hova és hány ponttal és meddig, mert ebben a kórház által kiutalt keretben minden pont ajándéknak minősül, és nem mellesleg a végén kell odaérni. Az azért fun fact, hogy ha tényleg Suso-Deulofeu-Ocampos lesz, akkor egy 1,5 millió eurós csatártrióval kezdünk.
Tipp: sok-sok.