Urak, urak, hej, ha ezt most be tudnánk húzni, azt a kutya mindenit!!! Igaz, ezt mindig, mindig, mindig meg akarjuk nyerni, így volt ez akkor is, amikor mindkét csapat nagy rakás szerencsétlenség módjára roncsderbyzett életre-halálra. Ez most viszont más, nagyon más, itt tét van, komoly tét, méltó a névadóhoz. Már februárban is az élről szálltunk harcba, az óriási különbség az volt, hogy akkor egy nagy menetelés után, már leszállóágban vettük fel a kesztyűt, könyörtelenül be is lettünk darálva. Azóta sok minden változott, erősebbek, egységesebbek lettünk, ha tavaly még hozzánk lehetett vágni, hogy csak a mákdarálót pörgettük, nos, idén tegye már fel a kezét egy abból a tízből, és mondja azt, hogy nem érdemeltük meg. Ezzel szemben a kuzinok inkább gyengültek, nem kell már rettegnünk az import belga csokitól, aki egymaga el is döntötte azt a bizonyos meccset annak idején, hiába szakadtak meg a mieink egytől egyig. És ha azt mondom, hogy a Kukásokat sosem tudtam komolyan venni, a Merda mínusz tízről meg már Makó-Jeruzsálem, akkor azt hiszem, nem kell tovább ragozni… Hajtás után derűsen, bizakodva tekintünk a nagy meccs elé.

 

Azt mondja a Kispippo, hogy eddig jók voltak a derbiken idén. Utánanéztem, végül is teljesen igaza van, a kiégett Atalantával ikszeltek egy véreset, voltak olyan kegyesek, hogy elhitették Max szedett-vedett sittes hordájával, hogy a bab is hús, ment is a pont ajándékba, a Coccolinótól meg egyenesen ki is szoptak. Ezt a sorozatot ugyan folytathatják, ebben partnerek leszünk. Annyi elcseszni való időm sosem lesz, hogy részleteiben is kövessem a kedves kuzinok esését-kelését különféle frontokon, előbb fogok kibelezni 30 kiló csipkebogyót. Lényeg a lényeg, igenis gyengültek. Persze, a Kobra jól keverte a lapokat, de a vagyonért elpasszolt pankrátoruk nélkül úgy néznek ki, mint az ország, ha lekapcsolnák Paksról, annyi kraftot vesztettek. Szereztek ők is egy öreg bosnyákot, penge a csávó, szó se róla, de novemberre már megfáznak Dzsekiben, ide már egy komoly Kabát Péter kellene. A kellemetlen szóvicceket meghaladva, egyetlen igazi prima puntájuk van, aki vén, cserébe csapágyasra van hajtva. Szegény Alessiónk meg csupán attól a tudattól újra ütőképes spíler lett, hogy rémálmainak visszatérő réme végre elhagyta a Csizmát. Biztos gusztustalan lehetett a zsebében, itt már inkább nem is bocsátkozom gyomorforgató hasonlatokba. A jobb oldali szuperszonikus TGV helyén meg a mi jóravaló Darmianunk feszít, aki anno még pont Billy Costacurta búcsúmeccsén debütált az A-ban, ha emlékszik még valaki. Ha már az exek, ott lesz Kebab — feltéve, hogy a lepukkant pályaudvari restik rugóskéses táskatolvaj jampicsávója, a jó öreg Vidal nem szorítja ki — és ha ott lesz, nincs az az Isten, hogy ne tegye oda magát és ne akarja megmutatni mindenkinek, de legfőképpen nekünk, kit engedtek el. Szomszédék már rájöttek, mekkora művészlelket fogtak, egy igazi meg nem értett zsenit, akiről lehet, hogy 2050-ben ki fog derülni, mellette Hakan Sükür csak egy csóró barna törpe volt, ő meg a legfényesebb Nap.

Mindent összevetve, a szezon eddigi legforróbb partija a legszigorúbb ellenfél ellen. De igenis koptak, vesztettek azt erejükből.

Ami a mi házunk táját illeti, ejtsünk már pár szót akkor, mi az állás. A dolog úgy áll, Stef úr egyre bővebb kerettel dolgozhat, aszondás van, Antalunk újra harcra kész, a padon ott lehet. Flóraszept is, bár ő inkább csak nyilatkozatokban volt eddig erős, igazi Urbán. Dikaz lábaiban is van már pár perc, ha nem is a legemlékezetesebbek. Ja igen, ment a nagy keresés, mert elveszett hét közben egy Ballon is, meg némi Túró is — nagy zsiványok ezek a portósok — de oszt jött az örömhír, hogy meglett a gyerek, akkor fasza. Szóval, ismét minden bizodalmunk egyetlen Tatarozó Sándorunkban, Sankó, csak azt mutasd, amit eddig is, és szívünkcsücskeboldogságöröxrlm továbbra is!!! A tengely a létező legerősebb, Zsuzsi meg Szék, egy szavunk nem lehet. Bal oldalon akkor süvíthet a Ballon, jobbon Dávidka sasszézhat. Itt még lehet kavar, a hidegvérű gólvágó szerecsen fenevad, Anulu is bewoodoozhat a képbe, meg rebesgetnek valami háromvédős öszvérkedést is Romával, ez azért kevéssé valószínű, szerencsére. A középpályára az obsitos Keszit meg Tonhalat jósolják, de Bence pályára lépése se lepne meg senkit. Azt meg már mondanom sem kell, a mindenes Nocerino Boris Radó bármikor bárhova felállítja a home office munkaállomását! Előttük balszellőben Rafaelló helye tűnik a legbiztosabbnak, meg igazából Széléé is a másikon, de sajnos nem a formája miatt. A vonalak között Dikaz zsizseghet, lenne rá igény. Ékben meg az Egy Élő Isten Megtestesült Földi Helytartója, a csodálatos, kortalan Ibra villoghat. Ha kell, meg tudjuk olajozni a kerekeket egy kis Zsírral, de az igazi megmentő Szent Antal lehet, ha és amennyiben. Gyerekek, ez egy kurva jó csapat.

És akkor igen, ideje felvágni a jóskecske gyomrát, és kivágni a frankót, mi lesz holnap. Nos, sosem hittem a véletlenekben, okkal buktunk el 6-ot is az utolsó 7 Madonninából — az az egy győzelem is egy erősen kifutott eredmény volt. Nem mi vagyunk az esélyesek, pont. Az a baj, hogy nagyon durván fogalmatlanok vagyunk a minőségi letámadással szemben, és nincs semmilyen B tervünk az ilyen esetekre. Ha jól emlékszem, a Merda keményen fel szokta tolni ellenünk a vonalait, mi pedig nem tudunk mit kezdeni a helyzettel. Istentelen jó a középpályájuk, Barella meg Brozovic többdimenziós, halálosan penge spílerek, ez most is óriási kihívás lesz nekünk. A szerdai ehhez biztosan kevés lesz, meglátjuk, most mennyi van a zsákban. Nyomás alatt igazán csak Zsuzsi meg Tonhal tudja hozni magát, a többiek sajnos egytől egyik hajlamosak a leblokkolásra. Biztosan lesz kritikus szakasza a meccsnek, a kérdés az, mennyi és milyen eredménnyel tudunk kijönni belőle. Akár ki is játszhatjuk magunkat a meccsből, sajnos. Jacko sem az a center, akit olyan kurva szívesen szeretünk fogni, de legalább nem a Sötét Antikrisztus. A seconda puntáik is ott vannak a szeren, se Lautarót, se Correát nem kell bemutatni senkinek. Fel van adva a lecke, na. Óriási kérdés, mit tud vállalni Dikaz, ha hozza a szezon eleji magát, akkor szanaszéjjel tudjuk szopatni őket hátul, ha viszont még csak lábadozik, akkor akár egy szatyor lepkét is pályára küldhetünk helyette. Ibra öreg meg, rajta nem fog múlni, ha kap értelmes labdákat, lesz spíl, akkor meg fogja lőni a góljait, imádja a Merdát szopatni. Ha viszont a kapunak háttal kell negyven méterről birkóznia De Vrijékkal, akkor az sírós lesz. Rafaelló meg Gallon egyébként egy atletikus, penge duó, lenne bőven keresnivalójuk, Rafa az új Dinho, láttátok. És igen, a Saelemessi/Saeledinho-Dávidka-páros is bőven meg tudná enni a magáét.

Ha középen nem kúródunk meg, akkor a széleken meg tudjuk őket firkálni, nincs ebben semmi bonyolult.

Gyertek majd, szükség lesz a velős kummantokra, forzázzuk ki ezt is!!!

Tipp: Milan 3-0 Inter (Dikaz, Tonhal, Ibra és Sankó fog egy tizit az elején, a kuzinok pedig bíróznak majd habzó szájjal)