Mesterek – ennél tényleg soha rosszabbat. Mindenfajta izgalom nélkül, szinte végig dominálva agyoncsaptuk a Leccét.

Az ellenfél rémgyenge volt, EDF bástyához nem méltó módon halvány lila gőzünk nem lehetett, mit akarnak játszani.

A félidei 72-28-as labdabirtoklás ritkán látott fölényt mutatott. És még az a 28 is csak galibát okozott nekik, ugyanis az első gólunkat épp egy hevenyészett vendégakciószerűség kinyírásából szereztük, Pavlovic mértanian pontos indítását Pulisic nem zsebkendőnyi, hanem nanorészecskényi területen vette át, majd juttatta a hálóba. És bár volt rajta egy bekk, elég szorosan, mégis lemaradtak a történetről. Hajtás után most kivételesen a meccs visszanézés lesz a jobb választás.

Nehéz bármit is írni egy ennyire agyonnyert meccsről, nem is fogom túlszínezni. Az biztos, hogy mézeshetekre jellemző élményekben volt részünk, nem volt itt ellazsált első félidő, sem pedig ijesztő vendégtámadójáték. Szégyenkezni avagy pironkodni való az egy szál se. Egy ilyen után, hacsak nem akarunk nagyon előre szaladni, az ellenfél játékerejének józan felmérése, illletve a még nagyon korán van bármihez is szlogenje fékezheti le a bulivonatot. De talán csalódtunk már eleget az elmúlt években, hogy ne lássunk ebbe bele semmi cukrosat idejekorán.

És igen, ez volt az a meccs, amikor elég volt egy Rabiot társnak, hogy Modric ne nézzen ki öregnek és lassúnak. Estupinán, bár én legyek az utolsó, aki dicséri, de nem gondolom, hogy a mai teljesítménye okán ilyen népszerűtlen. Chukwueze pedig, sosem lesz közönségkedvenc, viszont megtaláltuk a számára megfelelő ellenfelet. Ramos hiába nem köszönt be, az assziszt mégis szépen mutat a neve mellett. Moreira, újra betalált, egyelőre óriásit megy, ki hitte volna, hogy róla fog szólni eddig a szezon.

Szóval, úgy állunk 5 meccs után, hogy 3-2-0 és 11 pont, ehhez képest:

Allegri 25/26: 4-0-1: 12 pont

Fonseca 24/25: 2-2-1: 8 pont

Pioli 23/24: 4-0-1: 12 pont

Pioli 22/23: 3-2-0: 11 pont

Pioli 21/22: 4-1-0: 13 pont

Látható, hogy a hideglelős duplaportói szezonnál egyelőre sokkal jobbak vagyunk. Ha Allegri nem trollkodja szét (valószínűleg azért nem ő volt az) ilyen szinten a tavaszt, nem lenne ennyire zajos a statisztika. Plusz akkor jó eséllyel még mindig őt nézhetnénk. Ehelyett viszont nézzük vissza Rabiot gólját, Moreira zsugáját és persze a Pavlovic-féle habkönnyű indításszobrászatát, Pulisic szívműtét pontosságú átvétele és befejezése mellett.

Hihetetlen, de igaz, 3 hét szünet ígérkezik – lesz idő elgondolkodni, mit tudtunk meg a nyitány alapján, jutottunk-e bármivel is beljebb, meg lehet-e a hőn áhított visszatérés a top4-be. És még az is lehet, hogy összerántunk egy szerkesztőségi kérdőívet, azt a hagyományosat. Addig is Pavlovic vízmértéke legyen veletek!