Inter – Milan 3-0 / A tökéletlen visszavágó

Bizony beleszaladtunk egy csúnya pofonba a kupa elődöntő visszavágóján, még akkor is így van ez, ha az eredmény azért nincsen közel sem összhangban a játék képével, ez a 3-0 nem a tavalyi alázós 3-0 volt. Hiába csak a kupa ez – engem például nagyjából hidegen hagy ez a versenysorozat – egy legyintéssel akkor sem lehet ezt elintézni, mégis egy derby volt, ami előtt ráadásul mindenki elmondta, hogy a bajnoki cím szempontjából is komoly hatással bírhat, a lélektani előny így most teljes mértékben a kuzinokhoz került.

Az a helyzet, hogy én nem dőltem a kardomba, mert egyszerűen tényleg korrekt játékot produkáltunk – na kivételesen nem hátul, ott botrányos dolgokat műveltünk, elsősorban Tomori vezetésével, aki az első gólnál csúnyán elaludt, a másodiknál a lehető legrosszabbul álltott lesre, ritka hibák tőle Utóbbinál mondjuk aztán többen is benne voltak a dologban, konkértan egy 2v6-os szituációból lőtt gólt az Inter, ahol a középpályánk valamiért megszűnt létezni, nevetséges hiba, nem is értem hogy jöhet elő ilyen az elmúlt hónapokra jellemző stabil védekezés után. Elöl viszont nem voltunk rosszak, alakítottunk ki helyzeteket, Leao nagyon élt az első félidőben, nem rúgtuk be őket, ez van, ugye unalomig ismételtük már, hogy kell egy jobb csatár/jobbszélső/középső támadó középpályás a nyáron. Persze igaza van a kritikus hangoknak, egy Inter elleni 0-3 után ne legyen már pofám pozitívan látni a dolgokat, nyilván ez nagy égés, akárhogy próbálom szépíteni. Adjuk meg persze az Internek, ami jár, valószínűleg tökéletesen hajtották végre, amit akartak, konktrákból oktatófilmet mutattak be, bevágták a helyzeteiket kegyetlenül. Sajnos még mindig előttünk vannak ennyivel, idén ez volt a 4. meccsünk velük, lett egy győzelem, két döntetlen, ahol a kupában inkább mi voltunk a jobbak, az őszi bajnokin az első félidőben domináltak, hogy aztán a meccs végét mi nyomjuk meg nagyon, tegnap meg simán nyertek, mégha játékban nem is. Szóval ez azért eléggé egál összességében, pontszámban is tartottuk velük a lépést eddig, számomra ez pozitív összkép. Mert hát azért nézzük csak meg, kik jöttek a padról tegnap is náluk illetve nálunk:

Milan: Brahim Diaz, Messias, Krunic, Gabbia, Lazetic.

Inter: Dzeko, Alexis Sanchez, Vidal, D’Ambrosio, Gosens.

Ez is lerágott csont, de brutális különbség. És mégis ott vagyunk, lélektani hátrányban ugyan, de még eséllyel a scudettora. Meglátjuk, én annyit mondok, hogy ez a csapat továbbra is teljes támogatást és elismerést érdemel, mert nagyon mélyről jöttünk, fontos a kontextus. És hát a kezdőben már most van 6-7 ember, akik potenciálisan európai szinten is elegek lehetnek, ez elég jó helyzet, a maradékot kell felépíteni hasonlóan okosan, nyáron már valószínűleg az Investcorp pénzéből, hogy aztán mi csapjuk meg végre 3-0-ra az Intert egy ilyen meccsen.