Érdekes és bosszantó meccs volt ez. Érdekes, és pozitív, mert ennyire szépen és vastagon domináló Milan régen lépett pályára egy valamire való ellenféllel szemben. Működött, amit kitalált a Maestro. Még ha vékonynak is látszott a jég néhány védelmi malőr miatt, csak egy minimum vitatható tizenegyessel sikerült a vendégeknek visszakúszni a meccsbe. Mit is mondott Gasperini a lefújás után?

A saját szavait idézve:

“Milan are a great team, with very high levels ​​and they put us in difficulty. In the other matches against them we didn’t have this type of difficulty, while tonight we suffered from their strength. Then with our teeth we took away this point, but we had a strong team against us.” (Google Translate, vagy DeepL pajtikat ajánlom, ha szükséges a fordító)

 

Gasperini admits Milan had Atalanta on the ropes and defends penalty decision

 

Ez szerintem egy egészen meglepően korrekt hozzáállás a szendvicsek legnagyobb dobálójától. Emellett elárulja az a nem elhanyagolható tényt, hogy mentálisan a Milan ezen a meccsen magasan erősebb volt, mint amit az elmúlt időszakban láthattunk. Ez Piolinak köszönhető? Higyjük el egy pillanatra, csukjuk be a szemünket, és szóljon a Kokomo!

Nekem tetszett a produkció. Tetszett, hogy nem fostuk tele a gatyeszt, mint a túloldalt a kölcsön Karesz. Tetszett, hogy Rafánál átszakadni látszik a gát végre, és bár a Rennes elleni flipperezős komédiát egy fokkal lejjebb tekerve, még mindig szerencsével túljutva a védőkön, de valami fantasztikusan kilőtte szerencsétlen pókokat a hosszú felsőből. Engem speciel kikerget a világból a nyegle hozzáállásával, de ami szép, az szép. Sok ilyet kérünk még, amíg ezt a mezt hordja hétről-hétre!

 

A tizenegyesről, a VAR-ról, vagy a bíróról nem érdemes sokat beszélni. Azt sem szeretném megemlíteni egy szóval sem, hogy vérmérséklettől függően elmaradt egy, de inkább két piros a vendégeknél.

Érdekes párhuzam, hogy az előző összefoglaló alatti kommentekben feljött, hogy pont évfordulója van/volt a Csaló Gigi emléknapnak is. Remélem, ezen az ordas csaláson hibán most nem fog annyi múlni, mint 12 évvel ezelőtt!

A meccs mért számai is azt sugallják, hogy ezt nagyon be kellett volna húzni. Ez a kis grafika a támadó momentumokat mutatja:

 

 

Emellett jelentős labdabirtoklásbeli fölényben játszott a Milan az egész meccs alatt, illetve a passzok számában és minőségében is kiütközött ez a látványos dominancia:

Az első félidőben:
Labdabirtoklás: 72% – 28%
Passzok száma: 318 – 123
Passzpontosság: 88% – 71%

A második félidőben:
Labdabirtoklás: 65%-35%
Passzok száma: 310 – 171
Passzpontosság: 88% – 75%

A vendégek részéről pozitívan csak a kapus teljesítményét tudom kiemelni. Ez a fiatal gyerek, Marco Carnesecchi, egy olyan név, akire érdemes lehet majd figyelni a következő években. Ami a labda disztribúcióját illeti, még fényévekre van Májkinktól, de érdekes ránézni a többi statjára. Nekem baromi ígéretesnek tűnik.

 

 

A Milan keretében volt sok erős-közepes teljesítmény, mégis inkább csak egy embert emelnék ki erről a meccsről: Yácint Aldit. Mindenhol ott volt, felvette a Van Bommel szemöldökráncolást, és nagyon jól nézett ki a középpályán. 5-10 kiló izom rá, és egy szavunk se lehet! (lásd: Goretzka). Egészen szokatlan volt a középpálya Rén nélkül. Lehet, hogy a double pivotban elnyomja az egyik a másikat?

 

https://twitter.com/SPORTSCIRCUSINT/status/1319012475736522753/

 

Lényegtelen. Ami fontos, hogy az asztalon hagytak két pontot a srácok. Hogy mennyire fog hiányozni ez a két pont, majd az idő eldönti.

Addig pedig örüljünk, hogy szivárognak vissza a sérültjeink. Anulu végre ismét ott volt a keretben, Zsuzsával egyetemben, így a PÉNTEKI kisróma elleni csörtén akár már újra gyönyörködhetünk a joga bonitóban!

Apropó péntek, felmerült a Score ismét, szóval aki érzi magában a lendületet, az jelezze a kummant szekcióban, és biztosan nem hagyjuk ki!