Giampaolot kivagtak, Piolit kineveztek, a valogatott szunet vegetert, mi pedig folytathatjuk a felhotlen szorakozast. Ezuttal a Lecce latogat a San Siroba, komoly meccs lesz.

Giampaolo mar nincs tobbet velunk, de sajnos az ekezeteimet is vitte magaval. Pioli erkezett helyette, de vissza o se hozta, igy viszont meg jobban kozelithetunk a mottonkhoz, lepusztult blog egy lepusztult csapatrol.

Az edzocsere utan, ha minden igaz, nemi taktikai valtas is lesz, a formaciot rogton vissza is igazitva a mar Gattuso alatt hasznalt 4-3-3-ra. A keretunk ehhez meg is van, marmint mennyisegre, a minoseget az uj Maestro hozhatja ki a tehetsegeinkbol. Meglatjuk.

A vedelemben nem varhato nagy meglepetes, az eltiltott Calabria helyett kuldheti Conti. A kozeppalyan Biglia ugy nez ki, hogy elozi Bennacert, ami sok szempontbol oriasi. Calhanoglu mar nem uszta meg es Paqueta kezdhet, ahogy Borini is legfeljebb csak cserekent bizonyithat. Centerben pedig benne van, hogy Piatek padozik es Leao nyitja a meccset.

Mondanam, hogy kiszamithatatlan, hogy mi tortenik ma este, de sajnos olyan nagyon nem nehez josolni. Hajtas lesz, jatek kevesbe. A Lecce sem fut tul nagy szezont egyelore, Liverani nem egy Zeman, Lapadula pedig nem Tiribocchi. Ugyanakkor az is igaz, hogy Mamma mia, La Mantia, meg ha csak csere is lesz. De golt igy is lo, ahogy Piatek is a padrol beszallva. Igy alakulhat ki a fenyes 2-1-es siker, ahol csak cserecsatarok lohetnek golt, Piatek dupla vs La Mantia.

Talán kezdő: Donnarumma, Conti, Musacchio, Romagnoli, Hernandez, Kessie, Biglia, Paqueta, Suso, Leao, Rebic

Tipp: Milan-Lecce 2-1

Kezdjük a legfontosabbal, nyertünk. Ez kellett. Gólt se kaptunk, ez is jó. Ugyanakkor a játék már nem volt annyira csillogó. Ahogy az se teljesen világos, hogy mi az elképzelés, és mit várhatunk a szezontól.

Az biztos, hogy egy új edzőnek idő kell, hogy a saját képére formálja a csapatot. Ami nem tiszta, hogy mennyi idő kell és mi lesz az a kép, amit megformálna a Maestro. Úgy tűnik, hogy az egész nyáron gyakorolt 4-3-1-2 felejtős. A Brescia ellen a támadóhármast variálta Giampaolo, most nem trequartista játszott a két csatár mögött, hanem a center mögött játszottak ketten, vagyis 4-3-2-1 ment. Ez elsőre nem feltétlen tűnik akkora váltásnak, de a játékunk így is eléggé megváltozik. Amíg a 4-3-1-2-nél kifejezetten szűken megy a játék, a lényeg, hogy a belső középpályás létszámfölényt lehessen minél jobban kihasználni. Ezzel szemben a Brescia ellen a széleknek már lényegesen nagyobb szerep jutott, Suso és Castillejo is rendre kimozgott szélre.

A játék viszont így sem volt túl meggyőző, ráadásul a 4-3-3 szélsőkkel már csak egy lépés a Brescia elleni kvázi karácsonyfa után. Szóval nem lennék meglepve, ha előbb-utóbb visszatérnénk a 4-3-3-hoz, ami néhány keresetlen kérdést felvet.

Attól még, hogy újonc Brescia, örülhetünk a győzelemnek. Attól még, hogy győzelem, a játéknak már nem annyira örülhetünk. De, hogy néhány pozitív gondolat is legyen, Suso megint gólpassz, az elmúlt két szezon is a királykodásával indult, hogy novemberre teljesen lehasználjuk. Reméljük idén valamivel okosabban bánunk vele. Bennacer bemutatkozása baráti volt, Paqueta kapufája hatalmas. A Kessié-Bennacer-Paqueta hármas egészen pofás lehet, ha összeáll. Borini ismét megmutatta magát. A nem annyira pozitív gondolat, hogy miért padozott Piatek. És ha már így, akkor miért Andre Silva tolta helyette. Rafael Leao a harmincmillás padmelegítő. Ennyire jól megy. Cutrone meg Wolverhamptonban. Eh.

Most jöhet egy kéthetes válogatott szünet. Gyakorolhatjuk a karácsonyfát, hogy egy Verona elleni vergődés és egy Inter elleni ordas bukó után azt is félrerakjuk, és visszatérhessünk a 4-3-3-hoz.

Indul a szezon. A nyár szinte teljesen elszaladt, a mercato is a végéhez közelít. Új edző, új filozófia, régi-új Zvone. Udinében kezdünk, ami annyira nem egyszerű, pláne, hogy még kell gyakorolni az új stílust. Giampaolo-éra. Meglátjuk.

Ez a nyár igen intenzív volt, Giampaolo kinevezése elég rendes változásokat indíthat el. A mercato még pörög, ha túl vagyunk rajta, akkor jövünk majd szezonbeharangozóval is, de inkább kivárjuk, hogy lesz-e Correa, esetleg nem lesz-e Andre Silva. Mindenesetre teljesen új szemlélettel vágunk neki a szezonnak, Giampaolót nem véletlenül tartják komoly maestrónak. Ahogy az is igaz, hogy Allegri óta először van olyan edzőnk, aki a taktikai felkészültségével hozhat meccseket. Ugyanakkor kérdéses, hogy a 4-3-1-2 mikorra áll össze és mennyire lesz működőképes. A csapatnak még biztosan szoknia kell az új rendszert, többen is új szerepkörben próbálkozhatnak.

Az Udinese ellen a kapuban szokás szerint Donnarumma, a védelem pedig, mint tavaly. Calabria előzi Contit, Musacchio kezdhet a Capitano mellett, az új igazolás Leo Duarte most még a padon, baloldalon pedig marad Rodriguez, ha már Theo sérült. A középpálya érdekes/újszerű/mókás lesz. Bennacer még nem elég fitt a kezdőségre, ahogy Jack sem, Biglia sérült, így Calhanoglu játszhat registát. Mellette az egyik oldalon Paqueta, a másikon pedig mindenki megelégedésére Borini kezdhet, ha már Kessié és Krunic sem teljesen meccs fitt. Jó lesz. Susót ezúttal élesben is megnézhetjük trequartistát játszani, előtte Piatek. Valamint Rafael Leao, aki várhatóan az egyetlen kezdő lesz a nyári igazolások közül.

Az Udinesétől idén viszonylag keveset várnak, de szerintem annyira nem ergyák, De Paul pedig elég atom, és Mandragora és Pussetto is rendben vannak.

Ennek megfelelően egy nem túl látványos, sok hibával, de néhány ígéretes kombinációval dúsított meccset várok. Az új rendszert még szokni kell, októberre kaphatunk reálisabb képet arról, hogy mennyire működik Giampaolo elképzelése.

De a lényeg, hogy kezdődik. Forza Milan

Talán kezdő: Donnarumma, Calabria, Musacchio, Romagnoli, Rodriguez, Borini, Calhanoglu, Paqueta, Suso, Piatek, Rafael Leao

Tipp: Udinese-Milan 1-1