2024. szeptember 16-án ugyanezt az (al)címet adtam egy frenetikus Venezia elleni győzelem után az öfinek. Továbbra is várom, hogy elkezdődjön valami a csapatnál. Kb negyedjére is. More után megemlékezem a tegnapi jóslatokról és csapongani is fogok.

Gondolkoztam ezen a formabontónak nem, ódivatúnak inkább nevezhető szójátékon, de bevállaltam. Lássuk l’art pour l’art gondolataim a ma esti várhatóról.

„Az ígéret szép szó…”

„Jobb később mint soha”.

Talán ez a két alapvetés elég, mentegetőzés helyett. Hajtás után átnézzük a középpályát!

…avagy amikor úgy teszünk, mintha a számok számítanának!

Érdekes tesztre adtam a fejem. Gondoltam tegyük interaktívvá a magunkat. Itt egy mai Milan, amelyet lehet alul- vagy túlértékelni, mindenesetre bármit is teszünk, reálisan kellene. Ha abból indulunk ki, hogy minden egyes dokumentáció, amihez hozzáfértem, eleve topjátékosokat vizsgál, így talán félrevezető is lehet a számmisztika, azonban a különbség Cafú és Emerson Royal között valahol az alábbi listában felsorolt tulajdonságok között bújt meg. Részemről két izgalmas része volt az elemzésnek, egyrészt érdekes volt kicsit scout szemmel gondolkozni és talán ezek a „tulajdonságok” számotokra is tartalmaznak új infókat, másrészt a számok szintjén is kiderülhet, hogy milyen hiányosságai vannak ma kedvenc csapatunknak és mely területeken lehetünk magabiztosak. Jó szórakozást!

Rendhagyó összefoglaló, egy középszerű ellenféllel szembeni csörtéről, amelyben a hangulatot dinamikus és egyben fura stílusban próbáltam színesebbé tenni, fogadjátok szeretettel.

Continue reading →

Nehéz dolog egy olyan összefoglalót írni a – sztem – mindannyiunk által kedvelt és ami fontosabb, „elismert” férfiistenségről anélkül, hogy ne legyek elfogult és objektív tudjak maradni. Giroud számomra – és már villantok is egy szubjektív szempontot – annak a korszaknak az elmúlását és egyben egy reménytelibb jövőnek a kezdetét jelentette hozzánk igazolásakor, amelyre kimondottan nehéz szívvel és fájdalmasan gondolok vissza. Az egyik kedvenc „képem”, melynek talán a kummantszekcióban is nyoma lenne a régi felületen, az az, amikor Kevin Constant teljesítményét egyszer kimondottan jóra és bizakodásra okot adónak tartottam az egyik bajnoki után. Bár még nem tudtuk…és ekkor még hol volt a vége annak a borzalmas időszaknak…

Continue reading →