Slavia Praha – AC Milan: EL-nyolcaddöntő, visszavágó

Bajtársak! Elérkezett egy újabb csütörtöki viadal, amikor ismét Európa kapuit zörgetjük, sőt, mit zörgetjük, egyenesen két lábbal rúgjuk befelé! Itt a visszavágó az előző 4-2-es hazai gőzhenger után, és ki-ki humorérzék, és vérmérséklet függően izgulhat, durroghat, dörröghet, vagy csak szimplán szurkolhat a 18.45-ös simának semmiképp sem ígérkező összecsapás alatt. Számtanilag nem kellene itt nagyon aggódni, de azért láttunk már karón varjút. La Coruña szelleme meg mondjon le, úgysem emlékszik már arra senki!

Continue reading

Milan – Empoli 1-0 / Már csak 10

Futballünnep zajlott a San Siroban vasárnap délután. Még helyre sem állt a pulzusom így közel 48 óra elteltével sem, és máris össze kell szedni számtalan cikázó gondolatot erről a fantasztikus meccsről. Szikráztak a lövések, világklasszis megoldások követték egymást, a lefújás után kezdődő Liverpool-City meccs taktikai és technikai színvonalában a közelébe sem érhetett a miénknek. A poszt megkísérli hasonló lehengerlő színvonalon felidézni a történteket.

Continue reading

Bez peněz do hospody nelez # Milan v Slavia

Pajtások, itt van nekünk ez a kiváló Európa Liga nyolcaddöntő, rögtön egy izgalmas párosítással. Prága közel van, és imádott hely, nem hiába játszottunk el a gondolattal, hogy kilátogatunk a kinti meccsre, tényleg csak a 400 € közeli effektív jegyár tántorította el a galerit. Pedig mekkora lett volna kivonatozni, és egy kocsmából megnézni a meccset, tettlegességig is fajulva a helyi keménymaggal szemben. Ez nem most lesz, jövőre viszont összehúznak a Partizannal, megyünk is, felszabadítjuk a Vajdaságot, és mindenkinek megtanítjuk, hogy azt a várost Nándorfehérvárnak hívják. Hajtás után Erdély jön -> na jó, nem.

Continue reading

Coccolino 0-1 Milan / bennyhillshow

Pénteki szuperrangadó, ami csak a nevében és a második félidős feszültség tekintetében rangadó. Majdnem történtek érdekes dolgok a mérkőzésen, de többnyire inkább volt ez tragikomédia, mint krimi. Mindenesetre Pioli masterclass és taktikai zsenialitás megtestesítése ismételten, cleansheet és győzelem. Szóval csak a szokásos és, hogy mit is takar ez, rövid részleteiben vesézzük.

Continue reading

27 Giornata: Lazio-Milan/ Kevés Lazio annál több Pioli

Már majdnem kezdetét veszi a véghajrá a Seria A idei küzdelmeiben. De mielőtt ez bekövetkezne még előttünk áll ez a Lazio elleni csörte is többek között az Olimpico közönsége előtt.  Pár nappal ezelőtt volt egy kummant valamelyik meccs alatt miszerint indokolatlanul sokat van ekézve a Mister egyébként szerintem is szóval ezen felbátorodva most megpróbálnám kicsit hosszabban kifejteni az én gondolataimat is erről a jelenségről.

Szóval kezdjük is mindjárt a legelején. A szezon előtti elvárásokkal és a kitűzött célokkal. Ez már mindjárt merőben más volt a vezetőség részéről és a szurkolók részéről is ez lejött a sajtó felé tett nyilatkozatokból, amit a vezetőség kifelé kommunikált a nyilvánosság felé. A szurkolok pedig nyilván, mint ahogy az lenni szokott picit túl becsülték saját csapatukat. Vajon van olyan, aki még nem esett ebbe a hibába?

Most pedig próbáljunk a realitás talaján maradni és nézzük, meg hogy valójában mire is lehet hivatott ez a jelenlegi csapat. A legkönnyebb és talán a legkézenfekvőbb formája annak, hogy megtudjuk egy csapat valódi helyét a saját bajnokságában az a fizetési keret. Mert hát ugye minél jobb játékost tudsz a saját csapatodban annál nagyobb fizetést kell neki biztosítanod. Vagy ha nem akkor jönnek a csúnya gonosz Arab és hasonló klubok te pedig szépen maradsz az általad becélzott középszerben.

Na, már most a https://www.capology.com/it/serie-a/payrolls/ adatait felhasználva talán ebben a tekintetben a legjobb oldal. Jelenleg már csak az ötödik legnagyobb bérkeret a miénk. Előttünk van nem meglepő módon a Juventus és az Inter viszont idén nagyon alul teljesítő Roma és Napoli is. Egyébként mind két csapat gyenge szereplésében nagyon komoly szerepet vállaltak az edzők! Augusztusban ez még máshogyan festett akkor még negyedikek voltunk a Napoli szépen csendben előzött annak ellenére, hogy ez az idei szezon katasztrofálisan alakul náluk. Csak hát Osimhen és a Kvarachelia megkapták azt a fizetést, amit mondjunk nálunk pár éve Kessie vagy jelenleg Theo lehet, hogy nem fog.

Tehát így már talán kicsit érthetőbb a vezetőség részéről is a megcélzott Bajnokok Ligája indulást érő valamelyik hely és nem pedig rögtön a bajnoki cím. Valamint ha csak a bérkeret alapján nézzük a dolgokat, akkor bizony jelenleg Pistánk és a csapat erősen túltejesít, még ha a pályán ez nem is jön mindig át. És szerintem ezért is érezhető az, hogy a vezetőség kiáll Pioli mellett és a szezon végéig biztosan marad. Egyébként én azon sem lepődnék meg, ha valahogyan maradna még a következő szezonra is. Persze ezt én sem szeretném pláne most, hogy legalább 3 top kategóriás edző is elérhető. És itt pedig el is érkeztünk az érem másik oldalához, mégpedig a szurkolói néplélekhez. Bocsi Lazio ez ma kevésbé fog rólad szólni.

Van, tehát a szurkoló ide sorolnám magamat is ezeket a sorokat olvasókat és a kumantolokat is.  Mi vagyunk azok, akik azt szeretnénk, ha a szeretet csapatunk minden meccset megnyerne lehetőleg már az első harminc, de még jobb lenne, ha húsz perc után kérdést sem hagyva. Ebből adódóan gyakran irreális elvárásokat támasztva saját kedvenceink elé, mert bármennyire is szeretnénk ebben a csapatban Leao nem lesz aranylabdás, de még arany cipős sem. Maximum aranylemezre lehet esélye, ha jól keveri a lapjait. Ebből kiindulva, pedig ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan azt szeretnénk, egyből elő kell venni valakit, akin el, lehet verni a port ez pedig nyilván a legkézenfekvőbb ember, lesz az edző. Persze Piolinak is megvannak a maga korlátai éppen ezért nem is top kategóriás edző nyilván nem ő fogja feltalálni a következő évek tikitakáját vagy gegenpressingjét. De a maga szintjén lehet mondani, hogy kiváló munkát végez. Szóval igen most megpróbáltam kicsit más szemel, nézni a dolgokat egészen új tapasztalás néha kell ilyen is. És igen ki lehetne itt még térni a sérülésekre az orvosi stáb munkájára vagy a mutatott játékra is, de ez már így is sokall hosszabb lett, mint szeretem volna. Ráadásul a Lazio még ki is maradt belőle.

Ha már Lazio tényleg csak röviden. Ha egy mód van rá ne nézetek Lazio meccset irtó unalmasan labdát toszogatnak nagyon kevés helyzettel a Sarriball talán kissé idejét múlt lett így 2024-re. Ráadásul az a kevés helyzet, ami adódik az is ebben a szezonban kifelé pattan nem úgy, mint tavaly így pedig maximum egy jóféle Európa Liga indulásért mehetnek majd a sasok. Persze ha megnyerik a Bajnokok Ligáját, akkor mind ez nem fog érdekelni senkit.  A kezdőket meg úgy is tudjátok, ha nem akkor Turbo majd úgy is hozza őket meccs előtt.

Tipp: 1:3 (Immobile illetve Leao 2x plusz Gabbia)

Milan – Atalanta: 1-1

Érdekes és bosszantó meccs volt ez. Érdekes, és pozitív, mert ennyire szépen és vastagon domináló Milan régen lépett pályára egy valamire való ellenféllel szemben. Működött, amit kitalált a Maestro. Még ha vékonynak is látszott a jég néhány védelmi malőr miatt, csak egy minimum vitatható tizenegyessel sikerült a vendégeknek visszakúszni a meccsbe. Mit is mondott Gasperini a lefújás után?

Continue reading

°24 Giornata: Milan – Atalanta / Ki a Károly???

Bekanyarodunk mi is a 26. fordulóba Pehelymacziékkal karöltve ebben a kínos, langymeleg, mustár előváladék-szerű szezonban. A nihil teljes, az érdektelenség csúcsra járatva, a 3. helyet stabilan őrizzük, én meg nagyon régen hagytam ki ennyi meccset a szezonban, mint idén. Na, nem azért, mert szarok vagyunk, ahhoz már hozzáedzőttem a banterben. Azért, mert pIstván engem sem képes motiválni, hogy leüljek a meccs elé, ahogy a srácokat sem a pályán. Talán valamikor megboldogult egyetemista éveim elején, amikor a kolis wifi a poresszal együtt tiltotta le a kalóz streameket, néztem kevesebbszer Milan meccset. Pedig mekkora csörték lehettek, amin Papu Gomez és Ilicic oktatta Musacchiot, Bigliát, meg a többit. Na de visszatérve a maira, kiolvassuk az előjelekből, amit ki lehet, és megvizsgáljuk, ki a Károly ezen a meccsen.

Continue reading