Na, emberek, nem ússzuk meg, ezen a héten is lesz bajnoki. Amúgy se nagyon hiányozna, főleg úgy, hogy majd szétesik a fejem, no de meccs van, úgyhogy poszt is van, ez egy komoly blog, itt nincs szarozás. Az egész naptári évben jó nagy szarok vagyunk, egy igazi szar csapat, itt tényleg mindenki nagyon komolyan gondolja, hogy rakjunk össze egy igazi gány csapatot, nincsenek kompromisszumok. Láttam tegnap este, ahogyan a csóri Torino elintézte a nyálkássá szopkodott Bilbaót, hát mondom, baszódjon meg mindenki, én ezekre nagyon irigy vagyok. De miért nem lehet nekünk szerethetően szar csapatunk, na ezt magyarázza el nekem valaki! Persze fogjam be a pofámat, mert múlt héten levertük a Cesenát. Ehh, kurvaélet. Hajtás után bélmosóvízzel gurgulázunk.
Címkearchívumok: serie_a
Lesajnálva egy lityi-lötyi meccsen
Amikor megláttam a kezdőt, egy picit elkámpicsorodtam, de arra a sokkra nem voltam felkészülve, hogy Muntari lesz a csk. Akkor már inkább tekerted volna a faszodra azt a kurva szalagot, kedves Pippo! Már elnézést. A meccs maga ambivalens élményt nyújtott, elsősorban azért, mert ahhoz képest, hogy milyen gyalázatosan nézett ki a kezdő, tulajdonképpen pariban voltunk a Juventusszal a mezőnyben, még akkor is, ha a végére nagyon simán kikaptunk. Hajtás után ragozzuk a szart.
Véget ért az idegenbeli menetelés
Drámai körülmények között szenvedtünk történelmi vereséget ma délután a Marassiban: Bonaventura legendás balosa megmenthette volna Inzaghi Pintér Attila-érdemrendjét, és még de Jongnak is volt egy lövése, ami ugyan jócskán fölé ment, de erő az kétségtelenül volt benne! Mind a két gigász átérezte a találkozó fontosságát: átszellemült arcú harcosok vonultak ki alig néhány órája Liguria tartomány legszilárdabb alapzatú mohos tőzeglápjára. A nagybetűs FODBALL ünnepe volt a mai: minden nyolcméteres oldalpassz, minden egyes háromméteres turházás mögül kiviláglott a bámulatos technikai tudás denevérszárnyakat megszégyenítő könnyedsége, a sokéves taktikai képzés birtokában megnyilvánuló acélkeménységű fegyelem és a legtökéletesebb középkori lovageszményeket felülmúló humán csoda. És akkor még meg sem énekeltük a harctér történéseit a parancsnoki állásból vezénylő lángelméjű stratégákat, de hajtás után alighanem erre is sor fog kerülni.
Erőtől duzzadó 3. helyezett
Ezt most rossz volt nézni, nagyon rossz, először a szezonban. Az utóbbi években már láthattunk mindenféle ringy-rongy Milanokat, egyik szarabb volt, mint a másik. Allegrival széthullottunk, mint a koleszos párna, Seedorffal is nagyon fájt olykor-olykor, és most Pippóval is annyira megvolt az élmény, hogy komolyan felmerült, mikor szenvedtünk ennél jobban a képernyő előtt. Hál’isten gyorsan találtam rosszabbat, hiszen például a tavaly januári reggio emiliai borzadályt azért még meg sem tudtuk most közelíteni. Az meg a legnagyobb vicc, hogy bizonyos források szerint ezzel a teljesítménnyel jöttünk fel a 3. helyre. Hajtás után röviden összegzünk, és reménykedünk abban, hogy hétvégén nem ezt az élveboncolást kapjuk az arcunkba.
Haladnánk mi, csak kiszántjuk magunk alól az aszfaltot
Nem volt sok kecmec a meccs előtt: ütni kellett volna a Fiorentinát a dobogóért. Nem sikerült, jogosan vagyunk csalódottak. Ha tényleg a BL-kvalifikáció a cél (mégis mi a bánat lenne?!), akkor gyorsítanunk kell, különben alul fogunk maradni a sok, elég hasonló játékerőt képviselő csapat harcában. Láthattuk, nem vagyunk mi sokkal erősebbek a liláknál, ha éppen azok vagyunk egyáltalán, a lényeg azonban pont az lett volna, hogy legyünk elég ügyesek, célratörőek és fegyelmezettek ahhoz, hogy behúzzunk egy ki-ki meccset egy közvetlen rivális ellen. Nagy tragédia persze nem történt, majd legfeljebb leírjuk a szezon végén, hogy a részvétel a fontos. Hajtás után röviden elemezzük a látottakat.
A Sinkanszen megbízhatóságával
Nem tartogat már sok ilyen lenyűgözően csodálatos vasárnap délutánt a 2014-es év – szeretett csapatunk méltányolta ezt, és kompenzálta nekünk a kieső D-vitamin adagunkat. Simán nyertünk, nagyon simán, számomra váratlanul, Pálka azonban még úgy is hatalmas vátesz lett, ha Nico Lopez a végén széttrollkodta az általa tippelt 3-0-ás vendéggyőzelmet – „Persze kár is sokáig elemezni,mert ha Honda továbbra is világklasszis szinte futballozik, akkor felesleges minden szócséplés, mert simán beülteti Marquest, vagy Marquezt, esetleg Rafael Marquezt” – írta beharangozójában. Valóban, a szőke japán teljesítményét csak a jubiláló szuperexpressz tavalyi évben prezentált átlagosan 50 másodperces késéséhez lehet hasonlítani. Persze vannak olyanok is, akik MÁV-os üzemmódban tolják, de hát nagyobb baj nem lett belőle, örvendjen mindenki. Hajtás után kisebb örömködés, elszállásmentesen.
Pattanjunk vissza! # Empoli v Milan
A vasárnap esti fájó pofon után itt az esély, hogy helyre köszörüljük legalább valamennyire a becsületünkön esett csorbát. Persze nem felejtenénk el, hogy a Juventus kegyetlenül a tudtunkra hozta, hol a helyünk, akkor se, ha nyernénk, de talán már nem sajogna annyira az a seb. Inzaghi számára most az a legfontosabb, hogy morálisan megfogja a csapatát, ne engedje, hogy a kezdeti lelkesedés elvesszen. Menni kell tovább előre, akármi is legyen a szezon végén, legalább annyi adasson már meg, hogy elmondhassuk, mindent megtettünk. Nem lehet azt mondani, hogy minden ideális lenne a felkészülés szempontjából, igaz, mindent magunknak köszönhetünk. Hajtás után villámléptekben felkonferáljuk a ma esti bajnokit.
Ma este nem voltunk fasza csávók
Arról volt szó, hogy 78000 néző előtt megpróbálkozunk valami naggyal, de minimum szépen halunk meg, erre fel se a hangulat nem volt igazi, nem is tűztünk ki magunk elé nemesebb célt a 0-0-nál, és elég otromba módon járultunk hozzá saját kivéreztetésünkhöz. Persze utólag mindenki ért hozzá, és az az igazság, amit leírok, a semmilyen befolyással nem rendelkezők okoskodása lesz, és hát majd meglátjuk, hogy mit ír erről a Gazzetta, lehet, hogy egész mást. Mindegy, nem lehet egyszerre mindent megcsinálni, ne legyünk telhetetlenek, vagy ha annak születtünk, akkor legalább disztingváljunk egy cseppet, és elégedjünk meg a Lazio-Parma-Juventus hármas ellen szerzett 6 ponttal. (Tavaly összesen lett 2 a ritornóval együtt, csak azt nem tudom, hogy az az év mióta viszonyítási pont.) Mondjuk ki, most rábasztunk, hát istenem, volt már így, lesz is még így, túléljük. Hajtás után egy picit elemezgetünk, de nem sokat, mert 72 órán belül már jön is a következő meccs.
Jó volt, nagyon jó volt, nagyon-nagyon jó volt
Az előzetes várakozásokhoz képest sokkal erősebben nyitott a csapat, a Lazio elleni 3-1-es sikernek mindig örülni kell, pláne akkor, amikor egy történelmi mélységekbe zuhant Milant kell kiskanállal összekaparnia egy újonc edzőnek, úgy, hogy nettó forráskivonást eredményezett a mercato. Persze minden pozitívum mellett ott ágaskodnak a kérdőjelek, amelyek nem engedik, hogy önfeledten átadjuk magunkat a siker örömének. Hogy tényleg vagyunk-e ilyen jók? Hogy csak mák volt-e Honda gólja? Hogy Abatének lesz-e még ilyen beadása? Hogy miért tudták ránkborítani a pályát a Sasok? A kérdések teljesen jogosak, de nem szabad, hogy fájjanak. Jómagam egy szolid 2-1-et tippeltem a meccs előtt, de a két gárda potenciálja alapján a 3-1-től az 1-3-ig bármilyen előrejelzés hihető lett volna. Hogy miért lett mégis 3-1? Mert mi csak azoktól a csapatoktól fogunk kikapni, amelyek jobb képességűek nálunk – mondta Pippo, és ha Pippo mondta, akkor az úgy is lesz.
Legalább védekezzetek, az Isten b mindenkit!
Új év, régi problémák, halvány remények, zsírszagú történetek, tiszta lap, felette trágyás bakancs. Nincs RESET gomb, nincs felelősségvállalás, nincs önreflexió. Senki sem rontott el semmit, senkinek sincs elszámolnivalója, senkinek sem kell félreállnia. Nincs, nincs, nincs semmi, ami ellent tudna állni a tökéletes elaljasodásnak, a szánalmasabbnál szánalmasabb húzásoknak, a saját maga kicsinyességét százszor is alulmúló pitiánerségnek. Berlusconi hazug, Galliani hazug, Berlusconi béna bohóc, Galliani béna bohóc, Berlusconi nárcisztikus, Galliani tehetetlen. Mexes aláfut, Mexes leszarja. Mexes lemarad, Mexes leszarja. Mexes aláírja, Mexes marad. Alex lassú, Alex öreg, Pippo boldog. Pippo balszélsőt kért, Pippo balfasz kapust kap, Pippo boldog. Pippo boldog, mindenki nyavalyog. Pippo boldog, Pippót kiröhögik. Pippo boldog, Joker is vele vigyorog. Hajtás után tovább viszolygok, hajtás után te is viszolyogsz. Hajtás nélkül Essien boldog, hajtás nélkül neked is könnyebb.