Hoztuk a kötelezőt # Napoli 0-1 Milan

Komák, ez még izgalmasnak sem volt izgalmas. Szerintem elég sokan mondogattuk, hogy „ezek után” tuti, hogy győzünk a guberálósok földjén. Izgalmasnak sem volt izgalmas emiatt. Node, mindig kell a bizonytalanság? Néha jó csak egyszerűen hazahozni a tutit. Aztán majd cidrizhetünk az alsóháziak ellen. És még úgy is jött, hogy Spatula mester csapatai ellen híresen nem ment nekünk, még anno a négylábúak élén állandó jelleggel szívatott minket, aztán ugyanezt folytatta a kutyaevőknél. Legyen nagyon boldog 63 éves, de ez most nem róla szólt!!! Anulu meg Zsuzsi a legnagyobb természetességgel válogatta széjjel a hazaiak támadójátékát műanyagra, vasra meg szárazelemre, Zsír meglőtte a sintergyilkos győztes gólját, Theó óriási arca volt a csapatnak, már megint, Bence végre megmutatta, milyen volt az, amikor attól féltünk, hogy kivásárolják, Antal végre életjeleket mutatott, Ibra is beállt, Rafa pedig megint csak szopatott. Húha, bajban is leszek tovább után, miről írjak még? Ja nem, megvan, kifejtem, mekkora ászkirály volt a jobboldalunk!!!

 

Összeöltöztek

Ezt most leginkább szervezettséggel, összjátékkal hoztuk. A lomisoknak alig engedtünk kapura lövési lehetőséget, csak kiszorított helyzetből. A félelmetes kannibáljukat végig rövid pórázon fogtuk, tényleg csak szórványosan tudott kibújni, és bizony az összjátékukat is megfojtottuk, baromira nem tudtak a visszatett labdákból sem építkezni, hiszen ilyenek is alig voltak. Az egész gárda jól mozgott, nyilván a leglátványosabban ez a két belső védőnél volt észrevehető, nagyon masszív kis páros az övéké, és az már tényleg csak hab a tortán, hogy ketten együtt 45 évesek, annó nálunk ezt szólóban illett hozni, pláne a védősorban. A középpálya is masszív volt, nagyon kellett hozzá, hogy Keszi sem alvajárt ezúttal, beletette a magáét, a végén a szögletes buzizáson még nevettem is volna, ha nem lettem volna kurva szomorú, hogy pár meccs, és elmegy. Na de, Theó itt marad, és milyen jól is teszi. Jól áll neki ez „az élő fába is belekötök, ti senkiházi parasztok” tempó, a Lókukinál csak eggyel gyengébb orktól sem ijedt meg, szépet harcoltak. Nekem még külön öröm volt Anti játéka, ugyan csatárteljesítménynek ez még mindig nem eladható, viszont el kezdte érezni az összjátékot, ügyeseket firkálgatott, és végre nem úgy vette át, mintha szkafanderben játszana. Lesz még ez jobb is, nem szabad lemondanunk a szélsőségek emberéről!!! Mit lehet még mondani? Aki jobban ért hozzá, az ilyenkor vastagon kielemzi, miért volt óriási stratéga Stef, amiért jobbátlövő nélkül is meg tudta játszani a beállóst, és tíz méteren tartani az ellenfelet. Vagy hogy ugyan nem sáncolt, és a középen hagyta a feketéket, sőt, a jobb oldalon teljesen passzív volt, viszont a bal szélső parasztja sutyiban úgy elrohant, hogy meg sem állt az alapvonalig, és királynő lett belőle. Tud is akkorákat affektálni meg homorítani, az fix, és hát szőkesége már tényleg Juhász Gyuláért kiált. És hát igen, nem sorvasztotta a gumijait szélárnyékban feleslegesen, hanem az előtte autózó épp csak egy kicsit csúszott le az ideális ívről, azonnal eszmélt, és becsavarta keményen, mint ló a lónak. Utána már csak arra kellett figyelnie, hogy jó ütemben hajtsa végre a lekörözéseket, és időben váltson intermediate-ről driftgumira. Kurva nagy körözgetések azok szombaton is lesznek, a kedvenc toszkán kullancsok érkeznek a 3 pontért a San Siróba. Jó lesz, gyertek majd, addig is gyakoroljátok a kosárérintést!!!

E