Nem jöttünk ki a legjobban az Empoli-Cesena kettősből, bár tartom, hogy ami Empoliban történt, az sokkal súlyosabb, mint ami az elmúlt hétvégén. Ez a csapat még nem tart ott, hogy magabiztosan sorra húzza be a meccseket, és még ha többnyire ez eldobott négy pontnak tűnik így első ránézésre, vissza lehet még ezt hozni egyrészt, másrészt keresgéljük még egy kicsit magunkat. Mondjuk a Chievo ellen nem ez lesz, mert itt nagy meglepetés lenne kialakulóban, ha nem az fog játszódni, ami.

Továbbra is tartom, nem az eredmények helyezkednek az értékelési preferencia csúcspontján. Nyilván pár év múlva a kutya sem fog emlékezni arra, hogy hogy a ’csába kaptunk kettőt az Empolitól, csak arra, hogy majdnem megégtünk. Az természetesen nem egy mellékes szál, hogy olybá’ tűnik, mintha megkaparintható lenne az a harmadik hely, azonban én úgy látom, hogy nem az most a lényeg, hogy harmadik, vagy negyedik helyen fog végezni Pippo a csapatával. Attól nem lesz zseni egyből, ha bekormányozza a dobogóra a hajót, és kóklerré sem válik, ha nem. Lehet, hogy majd ez az elhullajtott négy pont fog hiányozni a szezon végén. Én egyelőre annak örülök, hogy mutatkozik némi tudatosság a játékunkban. Nem az van, hogy passzold fel /oldalra / az első melletted állónak, és majd ő kezdjen vele valamit. Vannak hiányosságok, persze. Kilenc gólt kapni öt meccs alatt a Serie A-ban nem lehet. Talán ez az időszak megmutatta a maradék lyukakat Gallianiéknak. Persze idekötve az anyagi részét, mégis valamennyire számít, hogy hol végzünk a végén, de lassan ledobálva a megkötéseket, ki kell majd valahogy köhögni egy középpályást, helyezéstől függetlenül, vagy elégedjünk meg hosszabb távon a heti egy meccsel.

Na de ráfordulva a Chievo meccsre, én azért tartok ettől. Egyrészt a szamaraknak baromi jó kis csatáraik vannak, Paloschi mindig is lieblingem volt, és simán visszahoznám, és nem csak azért, mert kevesebbet keresne, mint Pazzini. Ráadásul a nyáron még behúztak a megbízható Birsaldinhót, aki megbízhatóan hozza azt, amit tud – megtalálta a csapatát, nem kéne hagyni lőni. Hogy miért az aggodalom? Menez hiánya miatt. A franciának annyira feküdt ez a false nine, hogy ihaj, most viszont biztos kihagyja a Chievo ellenit. Bár most azt mondja Pippo, hogy Pazzini kezdhet középen, nem lepődnénk meg Torresen sem, de mivel alapvetően egyikük sem az a típus, mint Menez, ezért álljon itt egy összehasonlító ábra a múlt meccsről.

Jeremy Menez vs Cesena – heatmap by squawka

Torres heatmap vs Cesena by squawka

Torres mozgásával még talán megoldható lenne a sztori, de ehhez kellene egy olyan szélső, mint a francia, aki a játék minden eleméből ki tudja venni a részét. Erre alkalmas lenne a Fáraó, ha nem óvnánk, mint a hímes tojást, bár valószínűleg ő fog kezdeni, de nincs játékban. Ettől még persze játszhat jól, csak idén még keveset láttuk. Szóval az eddigi öt meccs alapján Menez játéka abszolút meghatározó, és nincs nagyon pótlója – viszont nem fogunk 4-4-2-t játszani, tehát Pippónak tulajdonképpen most a francia nélküli 4-3-3-at kell megalkotnia szombatig. Alapvetően nem lehetetlen küldetés, de mindenképpen veszélyes meccs lesz, a Chievo már megmutatta, hogy tud büntetni idén. Alex visszatér hátra, viszont a párja megint kérdéses, köszönhetően Zapatának. A meccs után két hetes pihi jön a válogatottak miatt, szóval semmiképp sem úgy kellene majd elmenni a Hellashoz, hogy két hétig nyomják fentről súlyzóval Pippót és csapatát.

Várható kezdő: Abbiati – Abate, Alex, Rami, De Sciglio – Poli, De Jong, Muntari – Honda, Torres, El Shaarawy.

Tipp: 3-0