Valószínűleg sokan gondolkodás nélkül aláírtuk volna augusztusban, hogy a novembert a negyedik helyen várjuk. Ez az a papír, ahol a kisbetűs részeket nem vizsgáltuk volna meg , valószínűleg vesét azért nem kértek volna Milanellóban mindezért, pedig a MilanLabnak van egy tevékenysége. Viszont meg kell, hogy vizsgáljuk az apróságokat, mert novemberben egy negyedik hely még relatíve kevés dolgot ér.

Úgy állunk a negyedik helyen, hogy a kilencedik hely egy pontra van, miközben nekünk könnyedén lehetne minimum kettővel több egység a nevünk mellett. Ez a szerdai Cagliari elleni taktika még mindig kissé felfoghatatlan számomra: Pippo ezt nagyon csúnyán mellémérte, és nekem az jött le, hogy fogalma sem volt, hogy mégis mi a bánatot kellett volna játszani Szardínián a győzelemért. Sajnos nem is meccselt jól, Torres helyett egyrészt Pazzini jött, amit nyugodtan meg lehetett volna lépni hamarabb, tekintve, hogy a spanyol lehozott egy brutál nagy szenvedést. (mellékzönge: ezért Balotellit már ízekre szedte volna az összes olasz sajtótermék) Nem mellesleg a pénteki Gazzetta arról írt: Torres sérülten vállalta eddig a játékot, még nem épült fel teljesen korábbi sérüléséből, ami nekem nagyon sántít, bárhogy is történt. Ha tényleg sérült Torres, akkor miért kellett játszatni? Ha önszántából vállalta, akkor eddig miért nem olvashattunk erről egy kummantást sem, illetve a herevakaráson kívül mit is tett a MilanLab eddig, és főképp a leigazolásakor? Ha pedig valóban igazak azok a pletykák, mi szerint Berlusconi nyomta be a csapatba, akkor miért kellett erőltetni egy sérült játékost? Azt már fel sem tételezzük, hogy tudott a sérülésről a stáb, és így is be kellett tuszkolni ’Nandót a kezdőbe. Nem mellesleg Pazzini felesége is kifakadt az instagramon, természetesen a férje miatt, Pazzini ágymelegítője társa kevés játékpercét kifogásolta, amire állítólag dobott egy telefont Galliani, miszerint: „Ne aggódj, a Milan megbecsül téged” – mindez csak azért izgi, mert azt is olvashattuk, hogy mindezek következtében Pazzini ott találhatja magát a kezdőben a Palermo ellen. Ami pedig annyiból lehet érdekes, hogy Pazzini egy kissé korlátoltabb csatár, mint Torres, viszont a Cagliari ellen sikerült kettő, azaz kettő normális beadást produkálni 18 próbálkozásból, (Honda hétből nullázott például) ami csak akkor tud igazán idegesítő lenni, hogyha Pazzini a centered.

Akkor ezt most a vinklibe. OK!

Nem lett volna ez az egész rossz, ha vannak gyors kontráink: csak hogy nem voltak. Muntarival és de Jonggal nagy bravúr kellett volna azért ennek véghezviteléhez, de a legnagyobb probléma ott van, hogy nem tudnánk túl sok embert említeni, akikkel viszont igen. Működhetne talán Bonaventurával (aki azért nem volt a pontosság mintaképe a 49 passzával, kis összehasonlítás: Yaya Touré egy vesztes meccsen passzolt múlt héten 96-ot, hasonló sikerességi százalékkal), viszont a hírek szerint Jack elővigyázatosságból kihagyja majd a vasárnapit. Muntarinál nincsenek kétségek, ő előírt magának egy pár nap pihenőt, mivel megkapta az eltiltást jelentő sárgáját (egy roppant felesleges, kifejezetten buta, és indokolatlan falt után), így megnyílhat a terep van Ginkel előtt, aki iránt nagy reményt táplálunk a kontra és egyéb támadásainkkal kapcsolatban is. Lehet, hogy nem őt hívom, ha a negyedikről le kell cipelni egy zongorát, de ha hegedűszót hallanék a borvacsorám előtt, akkor előbb ütöm fel a V betűt a mobilban, mint az M-et. (És nem tudom nem ellőni: jó, hogy nem fordítva: zongor ül, heged áll, hihi) Ugyanakkor nagyobb esélye látszik annak, hogy Essien köhög majd Nigel mellett, mintsem van Ginkel, viszont nem csak a párosítás indokolná a holland kezdetését, hanem talán a játék is.

Két emberre lehetünk roppant kíváncsiak a Palermo ellen: az egyik Pippo, mert az nagyon szomorú pandává tenne, ha nem sikerült volna semmit felfogni a szerdaiból. Legyen egy elképzelésünk, hogy mit szeretnénk – persze, nem lett volna jobb kikapni Cagliariban, de a győzelemhez inkább ők álltak közelebb, mi meg pislogtunk, hogy miért nem adják ide a három pontot. Kezdhet nyugodtan Pazzini (tőle tudjuk, mire számíthatunk), de akkor legyen normális szélső játék, és legyen megtámogatva a középpályáról [mondjuk ugyanez igaz lehet Torresre is, amennyiben felépül / mégis ő kezd], ne pedig görcsöljön elöl három védővel a nyakán. Ha lesz valami végre is hajtható tervünk, ezt a Palermót könnyen meg lehet pakolni, és a helyzet az, hogy elnézve a távolabbi sorsolást, meg is kellene, mert ezt követően megyünk a Samphoz, majd jön a Madonnina, a hazai Udinese elleni meccset sem intézhetjük el két sorban, a Genoát idegenben meg pláne nem, szóval a jelenlegi negyedik hely, pláne, hogy fuvallatnyira sincs a kilencedik, inkább csak állapot, mintsem érdem. Inzaghin kívül Honda van a kereszttűzben nálam: a japán inkább befejező csatár volt eddig, amiért persze elővenni kár lenne, de a mezőnyben olykor az ütközetben eltűnt c. klasszikust adja elő.  Tegyük hozzá, ennyire sem számítottunk Kejszukétól, de nyugodtan le lehet őt is cserélni, vagy padoztatni – mondjuk a Fáraó-Menez szélső kettőst egyszer megnézném, és ha a közeljövőben valahol lehet kicsit sakkozni, akkor az a Palermo meccs.

Csípnánk, ha sikerülne elővenni valamit a korai attackokból, meg mondjuk jó lenne hátul nullázni, mert októberben csak a Chievo nem tudott nekünk gólt lőni, pedig nem volt veretes az ellenfelek listája: Chievo, Verona, Fiorentina, Cagliari, és ebből a nehezebbek otthon voltak. Mondjuk az is igaz, hogy ez nem Abbiatin múlott.

Tipp: 2-0

Várható kezdő: Diego Lopez – Abate, Rami, Alex, De Sciglio – de Jong, Poli, Bonaventura – El Shaarawy, Menez, Honda.