Van-e még ajándék Preziosi mikulászsákjában

 

A Genoa ellen mindig speckó meccset játszunk: sosem tudni, micsoda háttéralkukat köthet Galliani Preziosival, akinek kedvességét nagyon nem kellene három ponttal meghálálni. A griffek szárnyra kaptak, micsoda meglepetés, éppen Matrival, akitől nem lenne meglepő ezúttal sem egy gól. Ha az Udinese ellen tartottunk, akkor a Genoa ellen egyenesen félhetünk.

Nem a keret miatt, hanem mert egyszerűen a Genoa idén nagyon összeállt. Gasperini háromvédős szerelme újra virágozni látszik, az Antonelli szerű szélsők remekül működnek, és van egy khm.. valójában jó centerük, akikre fel lehet lövöldözni a labdákat. Pedig nem így indult a sztori, hazai vereség a Napoli ellen, majd a Lanterna-derbit is elvesztették, de azóta a Juve is csak nullázni tudott a Marassiban, még ha brutális nagy kukorica mennyiséget dobtak le a malacoknak akkor Antoniniék, de akkor is. Szeptember 28 óta veretlenek a bajnokságban, legutóbb a Cesenát elég magabiztosan pakolták idegenben, ahol ugye mi meg nem igazán ugyanígy cselekedtünk. A kulcsponthoz el is érkeztünk a korábbi témával: a szélsők elleni védekezés. Várhatóan ezúttal is Armero és Bonera kezd majd a szélen, a Genoa viszont itt a legaktívabb és legerősebb is egyben, hogy mit ne mondjuk, a Cesena ellen például elvétve alakította ki olyan helyzetet, amelyek nem egy szélen vezetett támadás után alakultak volna ki. Az nagyon komoly kérdés lesz, hogy Bonera igazolni tudja-e a mester belé vetett, vitathatatlanul érhetetlen bizalmát, illetve Armero vajon ezzel az eséllyel élni tud-e, vagy végleg lemondunk róla. Eddig nem úgy tűnt, hogy a hibázókkal úgy bánna Inzaghi, mint korábban Allegri, aki gyorsan kidobálta hónapokra az aktuális flopokat, ellenben Pippóval, aki olybá tűnik, türelemből jóval többet kapott a sorban állás után.

A Genoa helyzetei a Cesena ellen

Minimális esély van a De Sciglio-de Jong-Muntari-Alex négyes játékra, Essien-ére pedig ugye ennyi sem. Bár a holland edzett a héten, és a legtöbb portál a kezdőbe is írja, azonban ha mégis Poli futna ki, az sem lenne meglepetés. Mondjuk a van Ginkel-Poli-Bonaventura is egészen másképp hangzik, mint a de Jong-van Ginkel-Bonaventura, érezzük, hol van súly a nevekben. Elöl ezúttal sem várható változás, Menez flegmázhat középütt, megtámogatva Hondával és El Shaarawyval. Ami durva: idegenben veretlenek vagyunk még, ellenben van négy iksz, ami arra jó, hogy leírjuk, hogy nem zakóztunk még a San Sirótól messze, de sokkal többre mentünk volna, ha nyerünk négyszer is kikapunk mondjuk az Empolitól. Persze ez nagyon durva általánosítás, de a gondolatmenet lényege, hogy kitörölhetjük egy újabb ikszel Genovában, és egy valamit nem szeretnék látni, bár eddig szerencsére nem is volt túl sok példa erre: ne reszeljük a fingot a 80. perctől, ha éppen visszajöttünk a meccsbe mondjuk 2-0-ról, vagy éppen még 0-0 az állás. Semmivel sem vagyunk előrébb a döntetlenekkel, persze, lehet, hogy hiányozhat majd mondjuk egy pont a végén, de most olyan szoros a tabella, hogy rá kell menni a három pontra, függetlenül attól, hogy hol játszunk. Már csak azért is lenne ildomos így gondolkozni, mert inkább itt adjuk ki magunkból a dühöt a pályán, mintsem a hátralévő két meccsen. Abban biztos vagyok, hogy a Roma és a Napoli elleni meccsekből, ami még idénre jut nekünk, nem szerzünk hat pontot, szóval itt van a legnagyobb esély hármazni, és elég csúnyácskán festene, ha úgy tekinthetnénk vissza 2014-re, hogy az utolsó kilenc meccsből csupán egyet nyertünk meg, úgy, hogy ezek közül több volt a papíron könnyebb meccs, mint a rangadó.

Várható kezdő: Diego Lopez – Bonera, Mexes, Rami, Armero – van Ginkel, de Jong, Bonaventura – El Shaarawy, Menez, Honda.

Tipp: 0-3