Valamint legfőképpen mire elég. Ahhoz valami nagyon kiugrót kellene mutatni a Roma ellen, hogy erre a hétre azt mondjuk, hogy rendben volt, ez pedig az előzmények tükrében mindenképp meglepő is lenne. Nyilván, egy csúnya 1-0-ára sem csapnánk rá az ajtót, mint ahogy nagyon éhesen jól csúszik a zsíros deszka is – kérdés, hogy mennyire érzi a fej, hogy éhes a gyomor.

Egy dologban megint más lehet ez a vasárnapi meccs, mint bármelyik eddigi találkozó: a Lazio ellen rá lehetett sütni, hogy első komolyabb ellenfelünk volt a szezonban, kicsit talán túl is izgulták a gyerekek, nem mellesleg amazoknak minden bejött. A Samp elleni meccs előtt azért sopánkodhattunk, mert várható volt, hogy egy szervezett ellenfél ellen idegenben azért nem lesz nászmenet a történet – most viszont már októbert fogunk írni, ami azon túl, hogy közeledik a karácsony, nagyjából semmi különöset nem jelentene még a Serie A-ban, csakhogy most egy olyan Romával játszunk, aminek pontosan tisztában vagyunk a képességeivel, és nem mellesleg baromi gányul nézne ki hazai pályán kikapni – egyúttal még maga Soros György sem mentené meg Montellát attól, hogy elkezdjenek cikkezni arról, miszerint a válogatott szünet pont milyen ideális egy edzőváltásra. A Roma egy patentul összerakott csapat, aminek nyilván megvannak a maga hibái, de egy jóval kiforrottabb rendszerben, nem mellesleg a bajnok szintén nyugodtan klasszisnak nevezhető arcokkal próbál operálni – nálunk egyelőre ezek erősen kérdőjeles tényezők. Azt viszont jó lenne gyorsan eloszlatni, hogy akkor önmagunktól volt ekkora motivációnk csütörtökön a Rijeka ellen: nyilvánvalóan más egy közel teltházas San Siróban focizni Totti bratyijai ellen, mint egy levitézlett horvát csapattal csütörtök este – aztán hogy a motiváció kérdése az most a játékosok által adott válaszból, vagy Montella képességeiből lesz leszűrve és alátámasztva, azt rábízzuk mindenkire, de ha valamit el kellene mindenképpen kerülni, az a lötyögés, mert az nem igazán mutat jól – viszont ha elő fog kerülni, akkor sajnos az pont egyel több jel arra utalólag, hogy itt bizony Vince akár egy kosárlabdát is pörgethet minden ujján egyszerre, ezek akkor sem fogják komolyan venni.

Nyilván taktikailag nem kell sok újdonságot várni: Borini kaphat szerepet maximum Abate helyén, illetve nem meglepő módon Zapata most úgy fixen leterítheti a plédet a kispadra úgy november közepéig, mert addig aligha fogja elővenni a Mister. Andre Silva viszont két meccsen egymás után kezdhet, ilyenre még aligha volt példa – talán ő lehet az a kiszámíthatatlansági faktor, ami bőven hiányzik a játékunkból, legalábbis amíg Bonaventura és Hakan is azt hozza, amit eddig láthattunk tőlük a szezonban. Római kontrák meg minden, de tulajdonképpen a tökösség hiányzik igazán ebből a csapatból, szóval nagyon meg tudnánk tapsolni, ha lenne egy harcos húsz percünk, ami nem jelent egyet harakirivel, ez viszont már szigorúan olyan melót ígér, amit ha vasárnap viszont látnánk, az merőben újat és mindenképp pozitívumot jelentene, mert nagyjából eddig úgy mozogtunk, mint Alaba a PSG első gólja előtt. Az biztos, hogy brutál meló kell majd a szélsőktől és középen – utóbbiban Kessie miatt bízhatunk, remélhetőleg Biglia majd Jack is fel tud nőni ehhez, az ő játéka borzasztóan sokat nyomhat majd a csapat egészét illetően, mert az nem járja, hogy védekezni nem tud, cserébe meg tolja az alibi passzokat. Semmiképp sem ellene irányulva, de Montolivo rutinja lehet sokat segítene egy ilyen meccsen – azt pedig mondanom sem kell, hogy mit jelenthet egy győzelem ebben a szituációban, na meg mit jelenthet egy vereség úgy, hogy október 15-én majd egy Inter-Milannal folytatjuk.

Ahhoz persze, hogy viszonylagos nyugalomban teljen majd ez a két hét, az kellene, hogy ne kapjunk ki, én általában már csak ilyen megengedő vagyok, de nekem egy iksz és az, hogy legalább a megdöglésre való hajlamot lehessen látni majd az urakon, pontosan megfelelne, aztán a többivel ráérünk majd foglalkozni utána. Még ha képességekben talán a Roma most előttünk is van, sokkal inkább fejkérdésnek érzem ezt az egészet: hogy áll hozzá Montella ehhez a meccshez, minderre mennyire lesznek vevők a játékosok, akik mennyire tudnak majd tiszta gondolatokkal belemenni ebbe a partiba. Ha ez a hármasság egy és ugyanazt fogja jelenteni, akkor nincs több kérdés, ha viszont nem, akkor tapogatózhatunk tovább, hogy most akkor ki és mit lőtt mellé a balanszon.

Várható:
Gigio – Musacchio, Bonucci, Romagnoli, Abate, Biglia, Kessie, Bonaventura, Andre Silva, Kalinic.
Tipp: 0-0.