Röviden csak ennyi a bajunk, hogy nem lehet mutogatni senkire. Pontosabban sok mindenkire lehet, és egyik sem lőne mellé, úgyhogy igazából csak saját magunknak köszönhetjük, hogy ez így sikerült. A kupára nagyjából húsz percig volt esélyünk, aztán inkább eltemettünk magunkat meg a teljes idényünket. Újratervezés?

A vége nagyon rosszul nézett ki, de az látszott, hogy ennek a csapatnak nem kellett sok, hogy megzuhanjon: persze, a Juve meg van annyira jó, hogy ezekre tökéletesen ráérezzen, de kisebbfajta bravúr kellett azért így is, hogy a kezdeti szituációból végül ezt hozzuk ki. Nem volt persze lehengerlő az első félidő sem, de volt karakterünk és tartásunk – a szünet után pedig minden hibánk kiütközött. Nincsenek közte újdonságok, Suso kiszámítható, a középpályánk többnyire súlytalan, elöl pedig maximum Hakan tud valamit kavargatni, a többiek elég vékonyak. Talán a legjobban az jellemezte az egészet, amikor Jack egészen jónak tűnő labdája Damatóról vágódott vissza – nyilván nem ezen múlt az egész, de elég szimbolikus volt. Tulajdonképpen Donnarumma brutál hibáit leszámítva semmi különös nem történt, egy sima 2-0-al elintéztek volna bennünket, és most rághatnánk a semmit. Az már más kérdés, hogy kurtára nem volt szükség arra, hogy hátulról ilyen „támaszt” kapjon a csapat.

Lehet itt lassan mérleget vonni, jó lett volna valami pozitívum az idény végére, de hibák nélkül is kb ezt tudjuk jelenleg. A tabella nem hazudik, és hasonlók, és lehet jönni azzal, hogy Conti kidőlt, meg nem volt Biglia, de a többiektől annyira lágy valami volt ez a tegnapi nagy része, hogy pont kár ezeket felemlegetni. Egy dolgot kellene valahogy megoldani, hogy végre egy irányt jelöljünk ki, amin menjünk szépen végig. Itt nyilván nem arra gondolok, hogy Montellát hagyni kellett volna, de némi sportszakmai hibákat is fel lehet fedezni visszatekintésképp – persze ilyenkor okos az ember, de ha két edző sem tudja beépíteni az embereket, akkor valószínűleg fentebb is vannak problémák, még ha nem is a szakma krémje ül a padunkon. A nyári történésekig az lenne a fontos, ne essünk szét teljesen, bár komoly reményeim nincsenek, ha nem kapunk ki, az már pont jó lesz. Az EL ebben a formájában értelmetlen, és nekünk talán fölösleges is lenne, jövőre neki lehet ugrani egy tisztább koncepcióval a BL-nek, tisztább fejekkel – persze ehhez az kell, hogy hamar hozzunk döntéseket, ami lehet, hogy húsba vágó lesz, de nem szabad vakarózni hetekig. Mindezek ellenére sem biztos, hogy Gattuso kirúgása lenne az origó, de egy komoly arc lehet ki tudott volna találni valami mást is erre a szitura – viszont egy komoly arc valószínűleg nem vállal el egy olyan keretet, ahol konkrétan hiányposztok vannak. Egyelőre kéz kezet mos, ki tudja, meddig van a fertőtlenítő.