Oké, ennél azért komolyabb kedvcsinálót is lehetne tálalni a ma esti csörtéhez, de alapvetően az, hogy se Higuaín, se Cutrone nincs bevethető állapotban, szépen meghatározza a hangulatunkat.

Pedig nem volt egy világtól teljesen elrugaszkodott forgatókönyv az idény előtt, hogy mi van akkor, ha se Higu, se Patrick nem bevethető – és nem-e férne el egy, a kispad kényelmét tökéletesen értékelő támadó a keretben, főképp, hogy vannak ezek a csütörtöki mókázások is. Nos, minderre még az ősz közepéig sem kellett várnunk, szeptember 27-én máris megnézhetjük ezt a frenetikus politikát, és megcsodálhatjuk Borinit centerben. Nem áll szándékomban senkire sem vizes lepedőt húzni, nem csak azért, mert cudar hideg lett itt hirtelenjében, de valójában minden képlékeny volt (volt?) a nyáron (is?), így pedig nehéz dolgozni, de ha valójában azok a komoly célok, amik, akkor ez nem igazán fordulhatna elő. Jó persze, Empoli idegenben, de szenvedtünk mi már eleget csatár nélkül – ez pedig éppen akkor megbocsátható lenne, ha egy bika középpályás-sor csücsülne mögöttük, csak ugye az meg még nincs.

Ez némileg azért befolyásolja az egész mai történetet, amiből gyakorlatilag lehetetlen bármit is komolyan várni: nincs vége a csapatnak, ezt pedig egy Empoli is meg tudja büntetni. Mondjuk az enyhít a bajainkon, hogy Calabria fog kezdeni a jobb szélen, Abatét sikeresen lenyomta, más kérdés, hogy védekezésben azért akadtak neki is homályos pillanatai. Mondjuk az komoly, hog az Empoli még sosem vert meg minket otthon a Serie A-ban, viszont a sorozatok azért vannak, hogy megszakadjanak. Nyilván mindezek tükrében nem fogunk még azzal is kockáztatni, hogy Musacchio helyett Caldara kezdjen, egy normális játékkal viszont tökéletesen kiegyeznénk.