Milan – Napoli 1-1 / Jack è tornato

Igazi középszerűségi rangadót játszottunk a Napolival szombaton, annyira unalmas volt ez a meccs, különösen a második félidő, szinte el is felejtettem, hogy kéne összefoglalót írni belőle. De legalább szereztünk egy pontot, manapság már ezt is meg kell becsülni. 

Nehéz újdonságot mondani, az a helyzet. Szarok voltunk? Nem. Lehengerlőek voltunk, és győzelmet érdemeltünk volna? Nem. Korrekt meccset játszottunk? Igen. Ennyivel le is lehetne rendezni az egészet gyakorlatilag, persze a Pioli érában is volt már ennél jobb meccsünk, de nehéz lenne őt szidni, igazából korrekt munkát végzett így az első hónapban, annak ellenére, hogy az eredmények nem jönnek. Az persze jó kérdés, hogy miért Calabriát hozta be kvázi támadó középpályásnak, az oké, hogy Daniel Maldinit mondjuk nem akarta még bedobni egy ilyen meccsen, de Leao is ott volt a padon, őt ki lehetett volna tenni a szélre, Jacket be középre, és ez csak egy példa, ahogyan át lehetett volna rendezni a felállást, gondolom azért nem így csinálta, mert tartott attól, hogy ezzel a védekezésünk túl sokat gyengülne.

Két játékost érdemes kiemelni szerintem, elsőként nyilván Jacket, nem tudom, ti hogy vagytok vele, de a gólja volt talán az első a szezonban, aminél felugrottam ösztönösen, hiányzott ez a pali nagyon a csapatból az utóbbi 1 évben, remélhetőleg nem lesz újabb sérülése, és visszaveszi a helyét a kezdőben, mert Calhanoglu például egy ilyen helyzetet a felső karéjba rúgna ki. Aztán a másik pozitív meglepetés Krunic volt, 88%-os passzpontosság, 6 szerelés, 2 labdaszerzés, 2 nyertes fejpárbaj, 5-ből 4 sikeres hosszú passz, 2 sikeres csel és persze egy gólpassz is, nem csak a számok alapján volt kiemelkedő, hanem a meccset nézve is. Neki áll jobban ez a poszt, pedig én az első Pioli meccs után még azt hittem, hogy Keszi tökéletes lesz ott, aztán azóta csak szenved, Krunic meg remekel. Az meg azért nem kicsit vicces, hogy a sok százmillió elköltése után Maldini idehozta összesen 25 millióért nyáron a kiesett Empoli 2 játékosát, és ők a legjobbjaink jelenleg a középpályán.

És akkor két negatív példa is legyen, nem nehéz kitalálni az egyiket, Biglia ismét borzalmas volt, az azért már nagyon komoly probléma, ha valaki egy ilyen színvonaltalan meccsen is lassúnak és körülményesnek tűnik, meg persze a szokásos gólpassza is megvolt az ellenfélnek, szerencsénkre a Napoli nem tudta ezt kihasználni, pedig akkor ugyanolyan fájó vereség lett volna ez is, mint az előző hónapban mindegyik. 

A másik csalódás meg Piatek, teljesen elment a csávó önbizalma, tavaly még biztos emlékeztek, milyen gólt vágott a San Siroban a Napoli ellen a Coppában, hát most 6 méterre a kaputól gyakorlatilag majdnem luftot rúgott ziccerben, ha labdát kell vezetnie, akkor meg továbbra is elég ügyetlen. Közben viszont arról nyilatkozgat, hogy 60-70 milliót szeretne érni a következő klubváltásakor, jelenleg ettől jó messze jár.

Az az igazán szar, hogy lehetett volna ez a meccs is valami fordulópont végre, ahogyan a Roma, a Lazio, vagy a Juve elleni is, mert mindegyikben benne volt a győzelem, aztán a vége meg az lett, hogy összvissz 1 pontot szereztünk a 12-ből.

(A formázásért elnézést, akármit próbáltam, megtagadta tőlem a wordpress a sorkizárt szöveg használatát.)

Pontok:

Donnarumma: 7,0
Conti: 6,5
Musacchio: 6,5
Romagnoli: 6,0
Theo: 6,0
Paqueta: 5,5
Biglia: 5,0
Krunic: 7,0
Rebic: 5,0
Jack: 7,5
Piatek: 5,0

Kessié: 5,5
Calabria: 6,0