Ezredéves veretlenségi sorozatot minden idők legsúlyosabb hazai nemzetközi vereségével zárni stílusos. Pajtások, ez a 20-as naptári év már történelem, akármi is történjék a csicska Verona ellen ma este. De nem félünk tőlük, nincs miért. Ameddig megvan az összhang és Ibra bírja, idén nagy gond nem lehet, sőt. Annyira egyszerű ez. Attól még persze egy ingatag kártyavár mellett ülünk, és a világon semmi garancia arra, hogy hosszabb távon majd 2020 lesz az az év, ami a vízválasztót jelentette, de most miért is kellene ezzel foglalkozzunk? Novemberben is vezetjük a tabellát, egy otthoni kiscsapatos győzelemmel pedig megelégedéssel mehetünk el a miniszünetre, hát kell ennél több? Hajtás után néhány szavas felvezetés.
Teljesen indokolatlan, de a Csobáncról kurva szép a naplemente
Srácok, én nem gondolom túl ezt az egészet. Ezt egyébként is csak akkor lehetne, ha eddig is sárkányvitorláztunk volna a csalóka novemberi napsütésben. De hát ilyet nem csináltunk, szerintem a döntő többség, akik itt vagytok velünk, nem volt elszállva az elmúlt pár hónap dicsmenete okán, és ha ez így van, akkor most összeomlani sincs hova. Menni kell tovább előre, és tudni, hol a helyünk. És élvezni, amit eddig is kaptunk.
A kezdő a szokásos gála, Dollár a kapuban, Roma gányolhat össze neki még egy tizit. Lehetőség szerint Kalinka lője. Szék még a helyén, szerencsére. Theóból látványosan elfogyott a kraft, Dávidkából pedig az a kicsi finesz, nekik is kelleni fog a pihi. De most még kaparják össze magukat valahogy! A tengely a legmegbízhatóbb – Bence és Keszi az én faszom. Széle, Kebab meg Leó sokkal inkább a te faszod mostanában, de még inkább ők, mint Kastély. Vikinget mondjuk megnézném egyszer kezdőként is, és Dikazt se jegelném sokat. Ja, és Ibra. Gyertek majd, nagyon jó lesz!!! FORZA!!!
Tipp: Milan 5-1 Verona (Jörg, Szék, Dikaz, KesziKesziKeszi)