Folytatódik a hullámvasút, most épp megint a csúcsot közelítettünk meg, jó nagy megkönnyebbült sóhajjal mehettünk neki a jelenleg tartó válogatott szünetnek múlt vasárnap, mert sikerült a Fiorentina ellen egy igen komoly győzelmet aratni. Így 10 fordulóval a vége előtt talán fél lábbal már ott vagyunk a BL-ben. Ibra alkotott, Bennacer visszatért, Kebab feléledt, igazán eseménydús volt ez a vasárnapi meccs, értékelés és esélylatolgatás a szezon hajráját illetően a tovább után.

Rendesen megszenvedtünk, de ez egy nagyon szép győzelem volt így is a szezon egyik legfordulatosabb bajnokiján, mert a lilák egészen jól játszottak, Ribéry pont kifogta azt a kb 10 fordulónkénti extrás meccsét, és visszatekerte kicsit az idő kerekét. Na de nálunk meg végre a kezdőben lehetett Ibra, aki az egész szezonban ezt az időutazást nyomja, a mostani találatával együtt már 15 meccsen 15 gólos, amit nem is kell ragozni, mennyire nagyszerű mérleg, ezen a meccsen meg még 2 kapufa is összejött neki.

A góljánál ki kell emelni Kjaer pazar passzát, amúgy is remek hosszú labdái vannak meccsről meccsre a dánnak, most egy gólpassz is összejött ebből (aztán később még fejesből/váll/hátpasszból még egy). Mivel előnyből alig vesztettünk eddig pontot a bajnokságban én ezen a ponton kicsit hátradőltem, de jött a hidegzuhany, előbb Pulgar tekert be egy remek szabadrúgást – csak hogy még a szokásosnál is idegesítőbb legyen – a második félidő elején pedig Ribéry góljával megszerezték a vezetést. Fordult a kocka a nyugalmi állapotból, komolynak tűnt a baj itt, mert a gólunk óta a játék sem volt az igazi, plusz a fenti tétel ellentettje hirtelen fontos lett, mert hátrányból meg bizony egy meccset sem nyertünk még a bajnokságban. 

Egészen eddig. Valahogy begyötörtük az egyenlítést egy szögletből, a játékunk pedig Bennacer beállításával változott meg teljesen, onnantól fogva magabiztosan kontrolláltuk a meccset. Benya fél óra alatt tökéletesen megmutatta, hogy mi hiányzott nagyon ebből a csapatból az elmúlt hónapokban, kiválóan összekötötte a védelmet a támadósorral, kihozta nyomás alól a labdákat, adott 5/5 jó hosszúlabdát, 31-ből 30 passza sikeres volt összességében, 2/2 cselt csinált meg jól, és 3/3 párharcot nyert meg, abszolút hibátlanul nyomta. Szeretem Tonalit, Meité is egész hasznos volt mostanság, de Keszi mellé Bennacer kell egyelőre, ez vitathatatlan.

A meccs megnyeréséhez viszont kellett egy rég nem látott Kebab villanás is, a töröknek az akciógólok akkor sem erősségei, amikor épp jó formában van, most meg meccsek óta láthatatlan volt. De végre tényleg komolyat alkotott, mert az a gól egészen nehéz megoldás volt onnan, kiváló technikával oldotta meg, kicsit maga mögé nyúlva, tökéletesen kilőve a hosszút, sokkal egyszerűbb, tisztább lövőhelyzeteket szokott kirúgni a stadionból. Ez a gól egyébként más szempontból gyönyörű volt, Keszi megindulása és gólpassza is ott volt a szeren, de a kedvencem Tomori labdaszerzése, aki a lehető legjobb ütemben robbant ki a védelemből és használta ki a gyorsaságát, ez volt tőle a pont az i-re egy újabb remek teljesítmény mellett.

Rettentő fontos győzelem volt tehát, a csapat összeszedte magát az EL kiesés után, és így megerősítettük a második helyet. És azt hiszem, bár lesz még itt harc, de egészen nyugodtan, jó pozícióból várhatjuk az utolsó 10 fordulót:
Ibra és Bence visszatérésével jobban fog ez a csapat hasonlítani az őszi önmagára, feltéve persze, ha nem dőlnek ki más kulcsemberek helyettük, de erre inkább ne is gondoljunk, szívtunk már eleget a sérülésekkel. Aztán hogyha kicsit számolgatunk, akkor azt látjuk, hogy a Roma már nem nagyon előzhet meg minket, mert a jobb egymás elleni eredményünk miatt 10 ponttal kéne többet gyűjteniük a maradék 30-ból, EL meccsek mellett, az nem túl reális.

Marad így a harcban a Napoli meg a Lazio (ha azt vesszük, hogy a Juve és az Atalanta valószínűleg előz minket, ami azért a lehető legpesszimistább hozzáállás), akik előtt jelenleg 6 illetve 10 ponttal állunk, de mindketten pótolnak még egy elmaradt meccset. A kukásoknak a következő 5 fordulóból 3 komoly rangadó (Juventus, Inter, Lazio), nekünk meg bőven nyerhető meccseink jönnek, úgyhogy ideális esetben 5 körrel a vége előtt egy 6-8 pontos előnyünk lehet velük szemben, az egymás elleni eredmény pedig itt is nekünk kedvez.

A coccolino ha meg is nyeri az elmaradt meccsét, 7 pontra van tőlünk, egyelőre itt is mi vagyunk jobbak az összevetésben, persze játszunk még ellenük idegenben. Ha ott nem kapunk ki, akkor egyáltalán nem látom,  hogy előznének meg minket, de egyébként sem gondolom őket elég konzisztensnek ahhoz, hogy összerakjanak egy közel tökéletes szériát. Nem akarom elkiabálni tehát, de ha nem hullik ki a fél csapat megint, ez a 4. hely meg kell legyen, csak tartsunk már ott. Egy 19-20 pontot kellene szerezni a 30-ból, és akkor gyakorlatilag garantált a dolog, elnézve a sorsolásunkat ez azért lehetséges és elérhető. Remélhetőleg az Atalantához az utolsó fordulóban már tét nélkül (vagy max scudettoért, haha) megyünk, és akkor még a szívrohamot is elkerülhetjük a kommentszekcióban. Jövő hét szombaton folyt. köv. addig pihenjetek rá a hajrára!