Pajtások, reméljük mindenkinek jól telt a négynapos hétvégéje, frissen, kisimulva tér vissza a kummantmezőbe! Most, hogy senki sem fog már elhervadni, és a piros tojások is elkeltek, visszatekintünk egész röviden a nagypénteki griffkopasztásra. Becsülettel kiálltuk a böjtöt, jutalmunk egy igazi fieszta, a 2 rúgott gól valóban piros betűs ünnep nálunk!!! Nagyon kellett, nagyon simán meglett, odatették a srácok. Hajtás után rövid hozsánna.

Meg kellett ütnünk a Genoát, mert:

• zsinórban két null-nullt sikerült összehoznunk kicsik ellen
• több mint 70 ezer milanista csődült ki a San Siróba
• akik még nem akarják elengedni a scudettót
• mert basszus egy ennyire ótvar ellenfelet ütni kell és kész.

Ehhez mérten már rögtön az elején sikerült egy parádés akcióval megszereznünk a vezetést: Gabika ügyesen indította Cafulut (grazie, jevgenyij!!), aki olyat centerezett, hogy csak na, remekbe szabott, élesen belőtt labda, erre tényleg csak érkezni kellett. Rafa tudta, hogy ez egy gólpassz, amit nem szabad elrontania, ezért laza és roppant fineszes megoldásával mattolta a vendégvédelmet. Továbbra sem tudunk kis gólt lőni, na. A félidő további része már csapongóbb játékot hozott, de az előnyünk nem forgott veszélyben. Fordulás után érkezett Messi, aki képes volt egy beadást egy akción belül kétszer is kapura segíteni, a jutalma: gól. Megmutatta a csávó, hogy ha ebben az ársávban mozgunk, akkor nehéz jobbat találnunk. És noha a 3. nem jött össze, legalább a clean sheet most is jött, ekkora sorozata se Allegrinek, se Ancelottinak nem volt, Capellóig kell visszamenjünk egészen – itt azért van min elgondolkozni.

Folytatás következik a Coppában – jó lesz – a bajnokságban pedig a Cocchoz megyünk, az is. A klub eladásával kapcsolatos pletykákat nem szeretném kommentálni, túl sok ilyet láttunk már. Van jobb téma is: még mindig van esélyünk a scudettóra, sőt, ha a Bolognával az a Jóisten terve, amit most még csak reményelni tudunk, akkor leszünk mi itt még beljebb is. Addig is éberség, jövünk vissza viharos gyorsasággal!!!