Ez most nagyon rendben volt, úgy játszottunk és nyertük meg ezt a meccset, mintha a katasztrofális január nem is létezett volna, a tavalyi bajnokcsapat magabiztossága és minősége látszott a pályán. Az Atalantát megverni mindig külön öröm, pláne ilyen dominánsan, és még két nagy visszatérés is történt – szóval ez gyakorlatilag egy tökéletes vasárnap este lett, Gasperini helyett mi táncolunk ezúttal is, neki meg maradt a szendvicsdobálás.

Stef úgy tűnik szépen össze tudta szedni a csapatot, mert ez most lassan már egy komoly feltámadásnak hívható, végre a játék is rendben volt egészen, az előző meccseken nekem ezzel sokkal több gondom volt általánosságban. 

A 3 védős rendszer brutálisan működik, még pedig két nagy előnyét kell szerintem kiemelni. Elsőnek nyilván ott van Thiaw, aki elképesztően nagyot gurít, gyakorlatilag tényleg felfoghatatlan, hogy padozhatott végig fél évet. Ő az idei Kalulu mindenestre, radar alatt, olcsón érkező, sérülést miatt bizalmat kapó és mint kiderült brutálisan tehetséges csávó. Nagyot húztunk vele, és ez a védelem így egészen bika, mert Anulu és Zsuzsi is topformában nyomták. 

Másodszor meg ennek a betonvédelemnek és az új formációnak köszönhetően Theot meg teljesen szabadon lehet ereszteni, csinálhatja azt amit igazán tud: szabadon támogathat minden támadást, egyenesen kulcsember, ezen a meccsen főleg rá hegyeztük ki a dolgokat, persze a gólhoz egy jókora klasszis villanás is kellett. 

Maignan visszatérése meg már most érezhető hatással volt a csapatra – és ezt egy olyan meccsen lehet elmondani, amikor egész konkrétan 0 darab védése volt, ami beszédes az ő értékét és skilljeit illetően. Végre olyan a kapusunk ismét, akiben bíznak is a társak, képes bevonódni a játékba, ez az egész támadásépítésünket könnyebbé teszi, gyakorlatilag az volt a terv a meccsen, hogy magunkra húzzuk az Atalanta letámadását a jobb oldalon, feljátsszuk a labdát Giroudra, aki leteszi a bal oldalon vagy középen épp érkező embernek, az igazi előny meg persze az, hogy a presszing átjátszása és kicselezése után ott marad a két klasszisunk 1v1-es helyzetekben, nem egyszer alakítottunk ki ebből lehetőséget. Ehhez nagyon jól jött az, hogy Mike hátul szokásosan fellép középhátvédnek, létszámfölényt kialakítva már ezzel is.

Ezeket az említett helyzeteket amúgy szépen ki is hagytuk, már frusztráló volt, mert tipikusan annak a meccsnek tűnt, ahol aztán beszopunk egyet a végén és csalódottan távozhatunk. Szerencsére Messi a sokadik ziccert már beverte, így nem lett gond, és született egy fölényes győzelem. Ennél a gólnál még ki szeretném emelni Rafát, mert az tény, hogy a kapu előtt nagyon szenved (mondhatnám viccesen, hogy még talán CDK-nál is jobban kell neki most a gól), de előkészítésben megint pazar volt, sőt szerintem még eléggé dicsérve sincs. Nézzétek meg az összefoglaló legelején azt a passzt középre, egész egyszerűen tökéletes, pedig azt aztán tényleg pont úgy kell eltalálni, vagy fixen nem lesz jó. Aztán a második gólnál szintén csak gondoljuk végig, egyből passzol, a teste mögül, gyakorlatilag oda sem nézve, tökéletes erővel, ez eszméletetlen nehéz ám, ilyeneket korábban nem tudott egyáltalán, és amúgy sem sok játékos képes erre a bajnokságban, pláne szélsők közül. Ha Messi 5 méterről nem lőtte volna ki a labdát a stadionból, akkor meg előbb is meglett volna már az a gólpassz, szóval szerintem remekül játszott, vagy ha ezt nevezzük rossz meccsének, hát akkor 10 millió feletti fizut is simán érdemel.

És akkor még Zlatan is visszatért, 41 évesen a pályán megint, hihetetlen a faszi azért. Az a vicc, hogy nem is lógott ki igazából, látványosan lassú volt persze, de nyomott egy-két szép megoldást, egyszerűen jó volt látni, legalább egy gólt remélem tud még verni ebben a szezonban.

Ahogy írtam is, ezen a meccsen tényleg láttam fantáziát a játékunkban, a Spurs ellen még elég passzív volt az egész – nyilván okkal is, de nem erre gondolok elsősorban – most kezd kiforrottá válni, erre a stabilitásra meg nagyon szükség van. Nemsokára jön a BL visszavágó, egy ottani továbbjutás tényleg végleg visszajuttatna minket a helyes útra, bajnokok már nem leszünk ugyan, de a BL helyet magabiztosan kell megszerezni.