Spezia – Milan 2-0 / Vége

Újabb hét, újabb kiscsapat elleni csalódás a bajnokságban. Ez pedig immáron ha matematikailag nem is, de minden emberi számítás szerint végleg a BL helyünkbe került. Egy hete még két lehetőségünk is volt alkotni valamit így a szezon végén, két meccs alatt szétesett mindkettő. Fájó, érthetetlen, és nehéz is újat mondani, mert mindenki tisztában van az okokkal és hozzászokott már ehhez sajnos.

Tudom kevés dolog idegesítőbb annál, mint amikor valaki „én tudtamozik”, de most ezt kell tennem, mert tényleg egy pillanatra sem lepődtem meg szombat délután. Sőt, igazából fel sem basztam magam, teljesen ezt vártam a meccstől, egyszerűen annyi meg annyi példa volt már erre, hogy így szenvedünk egy low block védekezés ellen, hogy ez már nem csak véletlen és balszerencse, hanem tendencia, amiből nem is sikerült kitörni láthatóan.

Nem igazán akarok erről a szarról semmit írni, csak copy paste lenne a korábbi kiscsapatok elleni döntetlenekről, vereségekről- egyedül azt emelném ki, hogy Adli legalább végre pályára kerül, és nem is nézett ki rosszul. Elképesztően vicces, hogy a legnagyobb hiány elöl a kreativitás, ez a srác pont ebben jó, erre jegeltük egész szezonban.

Meccs helyett inkább néhány szó a szezonról és a helyzetünkről. Kezdjük ott, hogy nem érdemlünk bajnokok ligája helyezést, nagyon nem. Őszintén, szinte nem is szeretném, hogy esetleg a rabruhások még az idei szezonra kapjanak véletlen pontbüntetést és úgy jussunk be, kibaszott kínos és olcsó lenne. Menjünk csak szépen az EL-be, az a szintünk ezzel a teljesítménnyel. Hogy miben veti majd ez vissza a klubot, az jó kérdés, ezt nem is tudnám most megválaszolni – lehetséges, hogy mivel a BL elődöntőnek köszönhetően az idei pénzügyi évet már akár nyereséggel is zárhatjuk (2006 óta először, ez brutális), ezért komoly gond nem lesz, igazolni is tudunk esetleg egyet kettőt – biztos nem annyit mint az BL indulással tehettük volna, de okosan meg lehet ezt oldani, jövőre meg fókuszálni a bajnokságra.

Az meg valószínűleg mindenképpen jó dolog lesz hosszútávon, hogy ez az egész most esett szét és ennyire látványosan, így tényleg egyértelmű, hogy változtatni kell a nyáron – ideális esetben ez edzőváltást is a keret újragondolását is jelenti. Luis Enrique, Nagelsmann, De Zerbi, nekem ők a három favorit – sajnos nem hinném, hogy reális esély van bármelyikre, de meg kell próbálkozni, remélem a háttérben ez meg is történik jelenleg. Az is benne van persze, hogy Stef maradni fog, mert nem engedhetjük meg magunknak a kirúgását. Ez elég kínos lenne, mert vele láthatóan elértük a csúcsot tavaly, és vele ez már nem fog működni, szép volt, jó volt, van amit soha nem fogunk elfelejteni neki, köszönjük. 

Viszont annyiban meg kell védenem őt, vagy legalábbis nem csak neki jár a dorgálás, mert egyszerűen hihetetlen milyen szintű játékosok vannak ebbben a csapatban. Nagyon kevés olyan ember van, akiket pozitívan ki lehet emelni az egész szezonbeli teljesítményüket nézve, mindenki tudja kik ezek, az egyik szezonjának már vége sérülés miatt, a másik most hosszabbított szerencsénkre (elvileg, hivatalos bejelentést még várunk), a harmadik helyett a szezon felében egy nála úgy negyedannyira jó kapus védett, a negyedik minden egyes meccsen ott van a középpályán pihenés nélkül, az ötödik meg a baloldalon robog folyamatosan. És kb ennyi, talán még Radónak adnám meg, hogy rendben volt, plusz Széle korábbi önmagához képest javult, de édeskevés így is többnyire. Ez tehát 5-7 ember a kb 28 fős keretből, akik stabilan jó szintet hoztak, kurva gyenge.

7 meccset sikerült nyernünk a bajnokságban 20-ból január óta. Hetet. Húszból. Ez egészen szánalmas, és a BL sikerek plusz egy-egy rangadós győzelemkicsit elfedte mennyire rossz is lett ez a csapat. Itt nincs már mit próbálni, gyökeres átalakítás kell. A keddi estét még húzzuk meg az Inter ellen – hátha lehet csodát tenni (én nem hiszek benne), aztán pedig legyen vége ennek a szarnak, és legyen eseménydús nyarunk.