Nem kis kérés, elvtársak-elvtársnők, a legutolsó négy meccs egyikén sem jött össze. Pedig egyik szembejövő sem volt egy kiköpött világválogatott (Torino, Bologna, Fiorentina, Frosinone). Noha Leo és Maldini nyilatkozatai alapján dehogy van helyzet, szinte biztos, hogy vadul kattognak a fogaskerekek, kit tegyenek lapátra a téli szünet által kínált 3 hétben. Leginkább félnie Gattának kell, a mostanság produkált borzalommal biztosan nem jutunk sokáig. Hogy mi romlott el, én nem tudom, de alaposan demotiváltnak tűnik a társulat. Ha nem sikerül valahogy akárhogy hozni a SPAL elleni ultrakötelezőt, el is lehet kezdeni listázni, melyik volt legendánk nem kapott még esélyt. Vagy jöhet Wenger, a lényeg, hogy maradjon fent a bohócsipka. De Hambi és a török is könnyen mozdulhat, ők sem decemberben mutatták be, miért rájuk fog épülni a következő nagy Milan. A Spál nyilván egy szar, de ez nem releváns az elmúlt hetek fényében. Szinte gála a kezdő, csak Poli hiányzik. Nem is húzom tovább, egyrészt BÚÉK, másrészt hajrá 🙂
krasnaja összes bejegyzése
Aki nem ugrál, büdös pomogács, hej-hej-hej! # Milan 0-1 Fiorentina
Hölgyek-Urak, boldog karácsonyt! Mindenkinek, tiszta szívből. Egy kis belassulást, egy falatnyi nyugalmat, egy szeletnyi békét és derűt mindenhová! Ez most, ami fontos. Lássunk túl a káprázaton, vegyük észre, minek mi az értelme, hol van az igazi mélység. Amit pedig el lehet engedni, azt tegyük is meg, könnyű szívvel, mindenfajta ellenkezés és keserűség nélkül. A mai meccs tökéletesen ez a kategória. Nem kellett vonuló madárrajokat kémlelni ahhoz, hogy már jó előre lássuk, a világ megváltását nem ettől a játéknaptól illett várnunk. Mondjuk ki, a mi szaros palánk hamarabb szétnyílt, kapituláltunk. Van ilyen. Volt ilyen. Lesz is még ilyen. És ettől még ugyanúgy jár a HÉV, megsül a pulyka, összeszurkálod az ujjad a tűlevéllel és ugyanúgy ott leszünk a Bajnokok Ligájában. Összedőlt volna a világ – a világ a legkevésbé sem dőlt össze. Hajtás után röviden felejtetjük a történteket. Continue reading
I’m sexy and I know it # Milan v Fiorentina
NO-NO-NO, YOU ARE NOT AT ALL!!!!!
Skacok, hölgyskacok is, millió scusi, ez most egy nagyon uccsó pilcsis beugró lesz, próbálunk az általános tréséghez felnőni, ha egy mód van rá. De ebben látunk magunk előtt utat. Mint ahogyan az ismeretes, elveszett a pontgyűjtős füzet, elkezdtük elhajigálni a kötelezően begyűjtendőnek gondolt mogyorószemeket. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy Pippót betyárbecsületből megszántuk karácsonyra, hogy ne most rögtön basszák ki, hanem január 2-án, plusz Nagy Ádinak is kedveskedtünk egy kurvaanyáddal felérő dicsérő zengzenettel az NSO útján. Azóta nem sok minden változott, leszámítva azt, hogy kifolyt a mák a bejgliből – nem lesz ott a ChocoChoco-duó – meg kéne már tanulni tisztességes nyárspolgári módon bejglit sütni, bassza meg a Teremtő, viszont a Capitano újra a kezdő tagja lesz, elöl-hátul mindent meg kell oldania, bár paradox módon inkább a góljai hiányoztak mostába’. Cserébe Ignác visszatér oda, ahol 10 évig kutyáztuk, a Tehenészgyerek meg mezzalában próbálhatja ki magát – Excapitano tényleg ennyire használhatatlan lenne – vagy csak bepróbálkozott a Mister feleségénél. Ott lesz még Maugli is, elöl pedig düböröghet az Akela. Na jól van, és megyek a 15 k után tusizni, aztán megnézek egy hohhohfilmet, nekem most inkább az adja. Majd írjatok sok kommentet.
Kanyec # PAOK v Milan
Hölgyek-Urak, következik a sorsdöntő utolsó körös vendégeskedés Spártában. Eddig nem nagyon hozott lázba az EL, de most, hogy átíratkoztak a kuzinok, így már mindjárt jobban megmozgat. Őket baszassuk ki, aztán essünk ki a Twente ellen. Ehhez nem kell sok, ha rúgunk gólt, és csak kettővel kapunk ki, miközben a Felcsút felküld a pályára legalább 2 saját nevelésű migránsfutballistát, és a magyar válogatott nem esik hátra 5 helyet a Nemzetek Ligája tartalék feltöltő listáján, feltéve, hogy nem tolnak át a lábamon még egy ajándékszállító targoncát. Félelmetes lesz, pokoli hangulat, vér és könnyek. Sok gól, nagy kapálások. Nyilván komolyan lesz ez véve, reméljük, nem fogunk kiszopni, az azért elég égő lenne, bár lehetne belőle csinálni egy nagyon szar karácsonyi filmet. Hajtás után kommentek, ha írtok.
Szelávi # Milan 0-0 Torino
Hölgyek-Urak, ilyen is van. Amikor kibukott, hogy a riválisok nem nyertek, már lehetett sejteni, hogy ennek most fakereszt. Elég nagy szenvedés volt – ez nem is kérdés – elég kínos volt szembesülni vele, hogy ezek sincsenek sokkal hátrébb, mint mi – a pályán sem, nemcsak a tabellán – de hát, ha valamikor, akkor ez most épp belefért. Nyerni éppen nyerhettünk volna valahogy, Kotró begyömöszkölhette volna a szokásos kis gólját a hajrában, de ez most nem jött össze, mintha tényleg meg lett volna előre írva. És még ki sem kaptunk, pedig akár ez is összejöhetett volna, láttunk már példát arra is gazdagon. Fájni így ennek most nem szabadna, remélem, már el is felejtettétek. Javítani mindig lehet, miért pont most ne lehetne, jövő kedden Pippó irgalmatlan szenny Bolognájához megyünk, és még Gatta szája sem sírhat, hisz lesz elég idő pihenni a ciprusi joga bonito után. Hajtás után a végéig lehet tekerni. Continue reading
Sínen lennénk? # Milan 2-1 Parma
Hölgyek-Urak, úgy tűnik, felettébb dübörög ez a vonat, úgy nyertünk már megint, hogy továbbra is kulcsemberek hiányoznak minden csapatrészből. És még csak nem is egy kiesőjelöltet intéztünk el, hanem egy veretes középcsapatot. Ennyire jók lennénk? Nehéz ezt megállapítani, talán most jön, jött vissza egy-két olyan meccs, amely a szezon elején elúszott. A helyzetek száma alapján teljesen megérdemelt volt ez a győzelem is, még azzal együtt is, hogy lett volna az a szcenárió, amikor a sonkások egyenlítenek a hosszabbításban. De nem tették, és mivel a Lazio volt olyan benga, hogy a sereghajtó szamarak ellen szórtak el 2 pontot, visszamásztunk a még csak virtuális 4. helyre. (A kuzinokon is hoztunk 2 pontot, és ha azt nézzük, hogy most a Juve jön nekik…) Hajtás után nagyon rövidre szabott értékelő. Continue reading
Az év meccse (nem) # Milan v Dudkó
Hölgyek-Urak, következik az a párosítás, amelyet tényleg csak a legnagyobb szurkolók fognak végigszenvedni. A szerény képességű északiak ellen aligha várhatunk sokat, ez az a meccs, amire fel lesz küldve, aki nevezve lett a keretbe, és nem fárad el, ha 45 percet végig kell járókereteznie. A „továbbjutás” szempontjából, nameg a becsület terhére is, célszerű és indokolt lenne valahogy itthon tartani a 3 pontot. És ugye az a legfontosabb. Örömfoci, nagy törések, eddig fel nem fedezett tehetségek – Alilovic meg Simics, Bartók is beáll, reméljük nem hangolódik le tőle. Remélem, nem sérül le senki, nem fáznak meg, stb, a többi nem érdekel. Aki mégis leül nézni, a bankkártyáját helyezze kartávolságon kívülre, veszélyes ez ilyenkor. Hajtás után probabile, aztán hello. Continue reading
Karcolt, a bukéja gyász lett, de legalább ütős volt # Lazio 1-1 Milan
Hölgyek-Urak, nehéz értékelni a tegnapit. Egyfelől, meglepően helyrén helytálltak a srácok, sőt, egészen a 94. percig vezettek is, egy hajrában szerzett, mákos gólnak köszönhetően. Mindezt úgy, hogy feneketlen kút mélységben voltak az esélyeink a meccs előtt, köszönhetően a raklapnyi sérültnek. Viszont csak bassza az embert, hogy csak sikerült elbalfaszkodni a végét, és nem sikerült egy kurva nagyot odapiszkítani „legnagyobb” közvetlen riválisunk csüdjére. Annyira kevésen múlt. Rutintalanság? Karma? Nem tudom, ha „pártatlan szemmel” tekintjük a történteket, egy pontnál többre nem nagyon szolgáltunk rá, a hazaiak pedig teljesítményükkel bőven kiérdemelték azt az egyet. Persze ez ilyenkor nem boldogít senkit. Egy biztos, ez a Lazio bőven üthető, előzhető kategória, nincs más dolgunk, mint hozni a „kötelezőket”. Hajtás után nagyon rövid összegzés olvasható. Continue reading
Szorít a csizma # Lazio v Milan
Hölgyek-Urak, ez most tényleg fontos lesz. A Lazióhoz látogatunk az Olimpicóba. A tét a negyedik hely. A 13. forduló zárásáig biztosan, de könnyen lehet, hogy ezen fog múlni. Kérdezzétek meg a kuzinokat, tavaly ők itt viccelték meg a Coccolinót, igaz, az az utolsó kör volt. Az előjelek egy picit horzsolnak, a bukik már oda is dobták az ellenfélnek a partit – 1.7-es szorzóval adják a hazait, el is mennek a picsába, díszlépésben. Lehetne nyöszörögni azon, hogy ennyi sérülttel így meg úgy, én azt mondom, bízzunk Apánkban, aki azt mondta, magabiztos, jó meccset fogunk játszani. Legyen is így. Biztosan emlékeztek, nem egyszer meggyomroztak már minket arrafelé, de most mi csak azért se készüljünk így, ha már „mindenki” ezt várja. Hajtás után röviden felvezetjük az esti métát.
Szegény Szintike # Milan 0-2 Juve
Sose néztem Szomszédokat, de valahogy mindig bennem volt mélyen egy tipikus epizód. Hogy Sári meg Piri megbeszélik az udvaron, hogy most már tényleg lemegy jövő héten az egész család Apajpusztára, és akkor lehet 4-kor kelni a kakassal és friss tejet inni a vödörből. Hisz annyi képeslapot küldött már Béla bácsi és Ilonka néni, csak az a fránya Pista postás, az a mindig spicces, kelekótya tökfej mindig elszórja, mert a hepehupás úton biciklizik, ahelyett, hogy igénybe venné (így!) a szolgálati Trabantot. Hisz akkor nem ihatna a Pali bácsi bögrecsárdájában a többi lump krapekkal. Közben Sanyika és Pistike hazaér a matekkorepról, és meglökik Lenke nénit, aki kivág erre egy másfélperces büntető komcsivénasszony monológot a mai fiatalságról. Bezzeg az ő idejében még a sínek között aludtak, és örült, ha a félnégyes nem járt, mert akkor negyed órával többet aludhatott. Akkor mi lenne, ha tudná, hogy a szemtelen lurkók már rég fent szipuznak, szegény hat éves Tomika technika felszerelését elsinkófálva. Közben megtárgyalják, hogy a tanító néni milyen mélyre behajolt valamelyik előtt, de a másik szerint nem volt szándékos, és a nővérének amúgy is nagyobb mellei vannak. Aztán egy jót kirókáznak az ablakon. Amiben Kutya majd jól eltaknyál, pedig már így is szétbaszta az ideg, mert nekiverte a Zsigulit a csuklóstrolinak. Azt a keserves, zsivány kurva hétszázát nekije! Olyan ez, amikor látod, hogy szaladgálnak előtted, és úgy látszik, mintha történne valami, de te tudod, hogy nem, és minden meg van írva előre. Hajtás után gyorsan mindenkit elengedünk a szünetre. Continue reading