Szombat este Szériá, ahol folytathatjuk a menetelést a 6 pontra lévő konferencia liga selejtező irányába. Röviden vázolom az aznapi menetrendet.

És hogy ennek a címnek mi köze a meccshez? Abszolúte semmi! Annyira sűrű a meccsnaptár, hogy azt nemcsak a csapat nem bírja szusszal, hanem a szerkesztőség is kapkodja a fejét, hogy mikor, hol, ki, merre, meddig ír, és miről. Vagy miről nem. More után lesz egy kis csapat háza tája körüli sepregetés.

Meccsdömpingek közepette kapkodhatjuk a fejünket, nincs megállás. Ha újra hétvége, akkor újra bajnokság, ha újra bajnokság, akkor újra rangadó! Nagyjából ez érvényes minden bajnokira ebben a szezonban. Most sem lesz kivétel, hallgassátok!

A méltán mellőzött koppában elért sikerek után – amiről röviden itt most meg fogunk emlékezni – következik az igazi lecsó, a valóságsó, a reality check – az M’poli. Van a béel, ahol könnyű, és van a szériá, ahol nehéz. Ha mást nem, ezt megtanultuk Fonszi bácsitól, ez az ő időtlen öröksége – fel van adva a lecke. Most pedig itt a lehetőség Szezsónk előtt a bizonyításra, hogy őt márpedig más fából faragták, mint a verébéletű elődjét.

Ha vasárnap 12:30, akkor Stáhl Konyhája! A főzőművésznő visszatér a képernyőkre, méghozzá egy nagyadag abálni való pármai sonkát hozott mára, amit a kuktája fog 90 percen keresztül klopfolni, miközben megtölti – remélhetőleg – 2-3 gombóccal, desszertnek pedig a Fonszi által itt hagyott portugál krémeseket szervírozza, végül a menüt minőségi 1,5-ös Parmalat tejjel öblíti le. Aki ehelyett mégis inkább a meccset tekintené meg, annak felskiccelem pár sorban.

Újabb szombat, újabb Juventus-Milan. És hogy ez mit jelent? Na, azt én már nem tudom, viszont azt elmondhatom, hogy jó meccset itt most senki nem várjon, vagy gólgazdag összecsapást. Viszont a három pont nekünk nagyon kellene, pont, mint a Juventusnak is, éppen ezért minden esély megvan az őszi, vagy ha éppen úgy tetszik, a 2003-as BL-döntő megismétlésére. Talán a tizenegyespárbajt sikerül elkerülni, ebben majdnem biztos vagyok.

Kezdjük rögtön a hazaiakkal, mert miért is ne? Van gond a Juventus háza táján is bőven. Vlahovic formán kívül van, és ráadásul a Motta-foci sem fekszik neki. Ha ez nem lenne elég, a nyári igazolások sem váltják be a hozzájuk fűződő reményeket. Koopmeiners sem találja a helyét, ez már nem a Gasperini-foci, meg is látszik rajta rendesen. A másik nagyon mellé ment igazolás pedig Douglas Luiz, aki nem kevés pénzért érkezett Angliából, viszont ebben a Juventusban úgy néz ki, mint nálunk Poli vagy Biglia fénykorában, szóval értitek. Ha ez mind nem lenne elég, akkor a védelem legfontosabb embere, Bremer is megsérült, azóta nem is néz ki olyan jól az a védelem sem. Szóval bőven van náluk gond, ráadásul pár napja még Arábiában szépen el is vertük őket, nagyon jó lenne az ottani teljesítményt megismételni. Ehhez csak annyi kellene, hogy valaki vegye ki a játékból Conceicao Jr.-t és persze Yildizt, és Emerson radírozza le Cambiasót, mi sem egyszerűbb, ugye?

Ami pedig minket illet, érdemes rögtön az edzőváltással foglalkozni picit. Conceicao rögtön akkora lökést adott a csapatnak, hogy a fiúk kupával hálálták meg, ki ne emlékezne. Viszont érdemes arról is beszélni, hogy új edző révén ne várjunk tőle csodát azonnal. Szép játékot meg pláne. Ennek ellenére számomra sokkal összeszedettebb és szimpatikusabb, mint az elődje; én látatlanban, és az szezon végi helyezéstől függetlenül megadnám neki a bizalmat, még a következő szezonra is. Nagyon megnézném, hogy ő mit tudna ebből kihozni egy egész nyári felkészülés után. Illetve abban is biztos vagyok, hogy nála magasabban rangsorolt edző nem fog ide érkezni még hosszú évekig. Éppen ezért fel lehetne sorakozni mögé; már messziről látszik, hogy ő el tudja kormányozni majd ezt a hajót, és nem is rosszul. Fonsecaról pont az ellenkezője jött le már az elejétől, legalábbis nekem, meg is lett az eredménye.

A végére pedig pár szó a csapatról is. Rafa és Theo úgy néz ki, feltámadtak Arábiában is, már érezhető volt, és a Como ellenit is ők nyerték meg. Már csak védekezésben kellene feljavulni mind a két delikvens esetében, sajnos nem lehet minden tökéletes. Szerencsére ők is ott lesznek mind a ketten szombat délután. Viszont Morata kisárgázta magát, Thiaw és Pulisic pedig megsérültek, ez pedig mind komoly érvágás lesz. Pulisicet nem kell külön magyarázni, Thiaw pedig nagyon penge formában van az edzőváltás óta, ami lehet, nem véletlen; ő még nagyon hiányozhat innen. Morata hiányát viszont lehet, nem fogjuk megérezni, Abraham mindenben tudja pótolni, ráadásul én inkább szavaznék rá kezdőként is. Ezt megindokolni az Inter elleni utolsó perces góllal és a Leának adott comói passzával tudom. Moratának volt fél éve, amikor kezdő lehetett, engem nem győzött meg, most már megadnám a lehetőséget Abrahamnak, hátha mégis lenne egy csatár a csapatban. Emersontól pedig mindenki tudja, mit lehet várni, nem is kell részletezni.

Szombat délutáni kezdéssel tehát jön egy újabb derbi, ezúttal a Juventus ellen. Remélem, ráér majd mindenki, ki kellene valahogy szurkolni ezt a három pontot.

Egyik mocsárból ugrunk is a másikba és szélsebesen robogunk tovább a kövi iszapbirkózás felé. A mai ellenfél nem más lesz, mint a Cesc Fabregas Cutrone által fémjelzett Como. Az újonc kiscsapat jelenleg a 15. helyen tanyázik, ami nekünk nem jelenthet mást, hogy rohadtul de kínkeservesen meg fogunk velük szenvedni Aki pedig lemaradt volna a podcastről, az itt pótolhatja.