Őrült derbyn vagyunk túl, és ahogy a cím is mondja, egyszerre lehetünk elégedettek és elégedetlenek is. Jó ez az eredmény, mert az Interen volt a nagyobb győzelmi kényszer, a tabellát nézve így maradt a 7 pontos előnyünk velük szemben, ott vagyunk az első helyen a Napoli mellett, és még veretlennek mondhatjuk magunkat, morál szempontjából is veszélyes lett volna egy vereség. Kevésbé jónak viszont azért mondanám, mert az igazi trónköveteléshez most „hazai” pályán meg kellett volna verni a címvédőt, 10 pontra duzzasztva a különbséget. És hát a játékkal sem lehetünk kibékülve, az Inter veszélyesebb helyzeteket alakított ki – igaz ebben mi is partnerek voltunk néhány nagy hibával. Mivel volt jó pár érdekesség a meccsen, a tovább után hosszabb elemzés következik.

Urak, urak, hej, ha ezt most be tudnánk húzni, azt a kutya mindenit!!! Igaz, ezt mindig, mindig, mindig meg akarjuk nyerni, így volt ez akkor is, amikor mindkét csapat nagy rakás szerencsétlenség módjára roncsderbyzett életre-halálra. Ez most viszont más, nagyon más, itt tét van, komoly tét, méltó a névadóhoz. Már februárban is az élről szálltunk harcba, az óriási különbség az volt, hogy akkor egy nagy menetelés után, már leszállóágban vettük fel a kesztyűt, könyörtelenül be is lettünk darálva. Azóta sok minden változott, erősebbek, egységesebbek lettünk, ha tavaly még hozzánk lehetett vágni, hogy csak a mákdarálót pörgettük, nos, idén tegye már fel a kezét egy abból a tízből, és mondja azt, hogy nem érdemeltük meg. Ezzel szemben a kuzinok inkább gyengültek, nem kell már rettegnünk az import belga csokitól, aki egymaga el is döntötte azt a bizonyos meccset annak idején, hiába szakadtak meg a mieink egytől egyig. És ha azt mondom, hogy a Kukásokat sosem tudtam komolyan venni, a Merda mínusz tízről meg már Makó-Jeruzsálem, akkor azt hiszem, nem kell tovább ragozni… Hajtás után derűsen, bizakodva tekintünk a nagy meccs elé.

Continue reading →

Pajtik, volt ez a meccs tegnap este. Látni élőben nem láttam, nem tudom, ki szenvedett nagyobbat, a csapat, Ti, akik néztétek, vagy én, aki keservesen dobálta magát az úszómedencében, a kis vízben, merthogy nem ment. Nagyon nem ment, semmi sem akart összeállni, mintha elfelejtettük volna, amit tudunk. A második feles már jobban csúszott, azért nagy szerencse, hogy nem rúgott 2-3 gólt annyi helyzetből a Porto az elsőben, mert akkor a hajunkra kenhettük volna. Így viszont megbúboltuk őket egy hamisítatlan Anulu-bombával, és még a győzelemért is mehettünk volna, ha és amennyiben már ott tartanánk. Nem tartunk viszont, így is örölnünk kell a pontunknak, egy jó kis becsületpuntinak, hogy ne nullával csúnyálkodjunk már, az azért annyira égő lenne. Ebben most ennyi volt, fogadjuk el, csigalassan megy ez is, mire felnövünk újra az európai élmezőny szintjéhez. Hajtás után nagyon röviden összeszedjük, aztán tegyük el emlékbe.

Continue reading →

A farkasok után jönnek is a sárkányok, és bár a tét talán kisebb, hiszen tovább már nem igazán juthatunk, nagyon csúnya az a 0 pont a nevünk mellett, úgyhogy keményen oda kell tenni ezt a meccset, nem mintha el tudnék képzelni más forgatókönyvet egy hazai BL estén, pláne a most már 75%-ban megtöltött San Siroban. Az biztos, hogy nincs ember a klub környékén, legyen szó játékosokról, vezetőségről vagy rólunk szurkolókról, akiknek ne kellene egy győzelem a BL-ben ennyi év után, még akkor is, ha a hétvégi derby azért sokkal fontosabb, most azt még nem figyeljük. A tovább után rövid felvezetés, és ne ne feledje senki, kezdés 18:45-kor, nehogy lemaradjatok!

Pajtások, komoly hét áll előttünk, a ma esti fővárosi túra tűnik még a legegyszerűbb menetnek a portóiak látogatása és a Madonnina előtt. Ezzel párhuzamosan szállingóznak vissza a sérültek, Brahi már ma bevethető, Antal, Flóra és Messi pedig talán hétközben újra meccskész lesz. Nem kevésbé fontos, hogy a két nagy öreg, Ibra és Zsiguli, folyamatosan edzésben van, tőlük is javuló formára számíthatunk. Az ellenfelet mondják esélyesebbnek az estére a bukik, oké, nem brillíroztunk mi sem az elmúlt hetekben, épp csak hoztuk az eredményeket. De hogy mi vagyunk a jobb csapat, ez nem lehet kérdés. Hajtás után visszafogott felvezetés.

Continue reading →

Nincs szebb kifejezés erre a futball szakszótárában, ahogyan angolul mondanák tipikus shithousery volt ez, rettenet gyenge, részben direkt visszafogott játékkal – de ismét egy győzelemmel, méghozzá különösebb izgalmak nélkül. Kell hasonló egy 38 fordulós bajnokságban, pláne az ilyen random pihenés nélküli hétközi alkalmakkor. Jár a dicséret elsősorban OliG-nek, aki (természetesen amellett, hogy ismét kiválóan nézett ki) a San Siroban egy 1994 óta mindössze egyszer látott dolgot vitt véghez, a nagyot melózó Tonalinak, sőt még kedvenc Tatarozónknak is, ma extrát hozott, na ezt nem hittem volna, hogy valaha is le kell írnom. És a legfontosabbak: 9/10, 28/30, 1. hely.

Pajtások, még felocsúdni sem volt időnk a szombat esti hullámvasutazásból, máris itt a kezünkben az újabb jegy a soron következő kanyonozásra. A hétköziek általában bolondosra sikerülnek, ha ehhez hozzátesszük, hogy mostanában mi már a hétvégén is hisztérikus, operába való futamokat taposunk a szép zöld gyepbe, nos, akkor most sem számíthatunk semmilyen nyugalmas, kiszámítható, racionális történetre. Ki tudja, mikor fog a VAR visszajátszani egy két perccel azelőtti jelenetet, kikockázva a dimenziókapu megnyílását, és most majd megadják Muntari gólját a torinóiak ellen? Vagy egyszerűen csak a pályára szabadul egy hasmenéses mammut, nehezebb, hatalmasabb, tekintélyt parancsolóbb, mint az az 50 tonnás monstrum, amely tegnap este sasszézott le az M5-ön. Ezekre úgysem lehet felkészülni, vagy bírja az ember gyomra, vagy nem. Szívem szerint azt mondanám, Zsír büntessen be egy duplát az első fél órában, aztán 15 kommenttel szenderegjük át az estét, de hát mikor lesz ebből bármi is. Hajtás után rövid felvezetés.

Continue reading →

Ez a Bologna egész veszélyes otthon, kemény meccs lesz, be kéne húzni valahogy. Raffaello! Kis szerencse kellett, de bent van. Az piros, ennyi, hátradőlés máris. (Fehér) Cafú bevágta, ez simán megvan, végre egyszer lazíthatunk 45 percig. Rúgjunk még párat a második félidőben, csak úgy esetleg. Zlatan baszki, a másik kapuba kéne, ne adj nekik reményt…Várjunk, most komolyan 10 ember ellen 2 perc alatt? Ez mi a fasz? Védelem, Tata, hello? Huh, az ott kb bokatörés, a piros az új tizi, innen csak elrakjuk őket lazán, Giroud is érkezik büntetni. Ööö, most komolyan képtelenek vagyunk egyáltalán helyzetet kialakítani 9 ember ellen…? Ez kegyetlenül kínos lesz. Hopp, majdnem vezetnek is, ennél kevés szánalmasabb félórát láttam futballpályán. Ibra felkúrsz, egy jó megmozdulásod nincs, mégis mindent te akarsz csinálni….ISMAEL BENNACEEEER!!!! Ennél szebb nem is lehetne, tessék egy hónapig pucolni a cipőjét/vacsorára hívni őt az elöl kóklerkedőknek. Na, az oroszlán legalább ezt betette szépen, 2-4, innen már mi sem tudjuk leadni. A várható élettartamunk továbbra is komoly zuhanást mutat be Milan meccsek alatt, de a 3 pont az 3 pont, ennyi a lényeg. 8/9 győzelem, 25/27 pont, vasárnap a rangadók nézése teljes nyugalommal. Ez a mi évünk?

Gyakorlatilag minden a lehető legrosszabbul alakult, nagyon fontos meccs volt, akár győzelmi reménnyel, a vége az lett, hogy egy csapat volt a pályán tegnap a Dragãoban. Sok nehezítő körülmény adódott, ahogy ezt a meccs előtt is kitárgyaltunk, viszont most ezek sem jelenthetnek kifogást, annyira kilátástalan játékkal rukkoltunk elő. A világ azért nem dőlt össze, tanulni kell ebből is, a tovább után rövid indoklás mellett bevéssük az egyest az ellenőrzőbe, aztán a jövőbe tekintve el is felejtjük ezt a estét.

Nehéz ilyet leírni egy idegenbeli BL meccs előtt, de nevezzük nevén a dolgot: ha tovább akarunk jutni (márpedig 4 körrel a vége előtt azért akarjunk még továbbjutni), akkor ma este nyerni kell.  Ez nagyon nem lesz egyszerű feladat, mert egy abszolút háromesélyes meccs következik, ahol valószínűleg a legjobb játékunkat kell hozni a győzelemhez. De igazából az, hogy a 3 pont hogyan jön össze nem számít egyáltalán, annyi a lényeg, ami az előző meccs konklúziója is volt, ennek a csapatnak meg a jelmondata is lehetne lassan: valahogy meg kell oldani, ahogy szoktuk is, bármi legyen.