A várakozásokhoz képest is kurva szar volt.  Bemutattuk, hogy milyen szétcsúszott, levitézlett galeri vagyunk, ahol tombol a szakmai nihil. Ha Isten Milan-szurkoló lenne, 20 év mély álomba merülne, ébredés után csak azt kérdezné, elmentek már? Szégyen. A színek vannak még meg, a trófeák, a stadion, a szurkolók. A teljesítmény viszont gyalázatos, minden elfogadható szintet alulmúlt. Fel sem tudom fogni, hogy tudtunk ilyen mélyre lezülleni. Pioli annyira megijedt, hogy esetleg vissza kell ide jönnie, hogy inkább gyorsan aláírt Arábiába. Az este egyetlen nagy pozitívuma volt, hogy közösségi élményt varázsoltunk belőle, heten néztük „élőben” a Score-ból. 

Continue reading →

Fx bombasztikus öfije még ki sem hűlt, máris durran a Májmedence elleni hangulatfokozó. Okkal panaszkodhatnánk mi is, akárcsak bizonyos magyar klubóriás játékosai évről évre, hogy nem bírják a sorozatterhelést (2meccs/hét) és jó lenne, ha az MLSZ eltoligálná a bajnokikat, hogy a konfettiligára maradjon kraft, de mi ilyet nem teszünk, hanem termeljük a kontentet a nyájas olvasóknak. Tovább után vérszagra gyűl az éji vad*, a velencei 4-0 után.

Continue reading →

Rendhagyó összefoglaló, egy középszerű ellenféllel szembeni csörtéről, amelyben a hangulatot dinamikus és egyben fura stílusban próbáltam színesebbé tenni, fogadjátok szeretettel.

Continue reading →

A felkészülési időszaknak vége, a demó meccsek lementek, most jön az igazi kezdés. 70 ezer tifosi várja majd a San Siro szentélyében, hogy Fonseca mester megmutassa, van kiút az első három forduló káoszából, és mostmár megindulunk felfelé. Annyira korán van még, hogy sem megnyerni, sem elveszteni nem tudtunk még semmit, időben vagyunk. Még. Csak lássunk egy masszív kilábalási folyamatot, egy javuló tendenciát! Sokra nem vágyik az egyszeri szurkoló, és bár a papíron a liga leggyengébb csapata, a B tavalyi rájátszásának győztese ellen jónak mutatkoznak az esélyek, azért hátradőlni továbbra sincs hova. Hajtás után rövid felvezetés.

Continue reading →

A címben szereplő rangadó csak az illető csapatok neve miatt mondható ugyan rangadónak, nem az első két forduló alapján. Mikor beírtam magam a titkos beosztásokat tartalmazó táblázatba a nevem emellé a meccs mellé, mint első blog írás a szezonban, még egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ilyen negatívba fog állni a szénánk, sőt még reménykedtem is, hogy a két bemelegítő mérkőzés után ezt a rangadót simán letoljuk izomból, hát a sors, Fonseca, s nemes fiai felül írták ezt, ennek méltán negatívabb, de nem annyira negatív beharang következik alább, mintha egyből idegből szombaton írtam volna….

Continue reading →

Váratlanul, és teljesen ütemtelenül, mint ahogyan Kaká eltette a hosszúba a kővé meredt van der Sar mellett 2007 áprilisában, elindulnak a Seria A 2024/25-ös küzdelmei. Az EB és az olimpia bőven szolgáltatott rá lehetőséget, hogy lebontsuk, és felhígítsuk magunkban a tavalyi, igen tömör élmény-képződményeket. Ettől még nagyon meleg van, és főleg nagyon korán. Na de, ha már nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy megnyissam blogunk 15. szezonját, akkor igyekszem a magam öreges módján, ha nem is kivágni a rezet, de nem feláldozni a lökhárítót, ahogyan azt tették itt néhány perce bizonyos roppant meggondolatlan fiatalemberek, felhajtva oda, (és főleg olyan rössel) ahogy és ahová egyáltalán nem kellett volna.

Continue reading →

Nehéz dolog egy olyan összefoglalót írni a – sztem – mindannyiunk által kedvelt és ami fontosabb, „elismert” férfiistenségről anélkül, hogy ne legyek elfogult és objektív tudjak maradni. Giroud számomra – és már villantok is egy szubjektív szempontot – annak a korszaknak az elmúlását és egyben egy reménytelibb jövőnek a kezdetét jelentette hozzánk igazolásakor, amelyre kimondottan nehéz szívvel és fájdalmasan gondolok vissza. Az egyik kedvenc „képem”, melynek talán a kummantszekcióban is nyoma lenne a régi felületen, az az, amikor Kevin Constant teljesítményét egyszer kimondottan jóra és bizakodásra okot adónak tartottam az egyik bajnoki után. Bár még nem tudtuk…és ekkor még hol volt a vége annak a borzalmas időszaknak…

Continue reading →

Pajtások, ad-hoc, pusztán jókedvből, itt van egy számvető poszt Istvánunkról.

Jobbat kitalálni annál nem tudtam, hogy töredékekből összerakom, mi maradt meg Tőle.

Fogadjátok sok szeretettel, talán épp elmegy majd egy-két sör mellé az uborkaszezonban.

Idézet egy klasszikus posztunkból – Buddy mester?

Continue reading →