Pajtások, itt van nekünk ez a kiváló Európa Liga nyolcaddöntő, rögtön egy izgalmas párosítással. Prága közel van, és imádott hely, nem hiába játszottunk el a gondolattal, hogy kilátogatunk a kinti meccsre, tényleg csak a 400 € közeli effektív jegyár tántorította el a galerit. Pedig mekkora lett volna kivonatozni, és egy kocsmából megnézni a meccset, tettlegességig is fajulva a helyi keménymaggal szemben. Ez nem most lesz, jövőre viszont összehúznak a Partizannal, megyünk is, felszabadítjuk a Vajdaságot, és mindenkinek megtanítjuk, hogy azt a várost Nándorfehérvárnak hívják. Hajtás után Erdély jön -> na jó, nem.
Egyéb kategóriaarchívum
Make Hurkasütő Liga Great Again # Rennes v Milan
Pajtások, ma kora este ismét pályára lépnek az aranylábú fijaink, ezúttal a méltán híres Napóleon Stadiumban, na nem a Sárköziben, hanem eggyel odébb. Nagy kérdés, hogy Macron lesz-e labda, de jó eséllyel gömbölyű. Az azért valószínű, hogy a helyiek nem fogják tudni megfordítani a párharcot, de Gaulle-t attól még szerezhetnek. Hiszen Hollwande már az a Deportivo? Vigyázzatok, mert a végén még Chrirash lesz belőle! És persze ne feledjük, kedvenc kopasz szabadbölcsészünk bármikor alkothat, de ha ezt is elbaszarintja, alighanem megfőzik a Fabergé-tojásait a Dóm előtt. Hajtás után nagyon röviden felvezetünk.
Tort ül a banter # Monza 4-2 Milan
Pajtások, ez egy akkora nagy szar volt, de annyira teljes színspektrumos szivárvány is, hogy ebből egy óriási posztot lehetett volna írni. Nem írok, az a helyzet, nekem elég volt a banterből, az egy életszakasznak és tapasztalásnak megérte, és óriási dolog volt, most viszont már csak viszolygok tőle. No, mit lehet ezzel kezdeni, mit adott nekünk ez a meccs? Hajtás után belemélyedünk.
Milan – Napoli 1-0 / Kukások kukázva
Győztünk, még ha a holdról nem is látszik ez. Stef boszorkánykonyhájában a modern futball béklyóit magáról letépve kikeverte a tökéletes Mazzari ellenszert (=tudjanak jobban focizni a te játékosaid, mint az övéi!!), és nem is volt megállás. Kellett megint két klasszis villanása, de legalább láttunk valami szépet is vasárnap este, illetve a clean sheet manapság akkora ritkaság nálunk, hogy értékelni kell. 3 pont, közepes teljesítmény, zseniális új mez, a tovább után lesz szó a meccsről is, valamennyi legalábbis.
Look good, feel good, win good 😎#MilanNapoli #SempreMilan @pumafootball pic.twitter.com/lWf51HoLkf
— AC Milan (@acmilan) February 11, 2024
Extra Conte(nt) #1: A 10 legnagyobb kukázás
Pajtások, kummanttársak, csendestársak, cimborák a kék-fekete oldalról, mélyen tisztelt egybegyűltek! Itt most valami formabontó és régen látott következik! Ne tévesszen meg senkit a cím, mivel egyfelől az első fele masszív átbaszás, mert a tartalomnak semmi köze nem lesz a fent nevezett edzőlegendához, másfelől, ha földbe áll a sorozat a szerkesztőség ideje vagy az olvasótábor elégedetlensége okán, akkor az első rész egyben az utolsó is lesz. Következzék hát némi plusz tartalom a blogra a két forzázás/harangozás/PioliOutolás közé. Górcső alá kerülnek a klub utolsó kb. 10-15 évének legnagyobb kukabúvárkodásai, legundorítóbb maradékmentései, legérthetetlenebb Gáljanizásai, avagy 10 olyan igazolás szaré’ hugyé’, ami annyira kellett, mint Don Berlunak a hatósági ügyek.
Mondjuk ezzel pont átbasztak!
Bravúrgyőzelem az Oroszlánbarlangban # Chievo 2-3 Milan
Pajtások, ma minálunk koffeinmentes nap van, szóval nézzétek el nekem ezt a vérszegény posztot. Bágyadt írásom belepállik ebbe a punnyadt szezonba, ez most nem az az év, amikor harci indulókat írunk. Nem is baj, hogy beszállunk a Répaligába, ha nem csesszük el hamar, akkor ott még akár lehet is izgulnivalónk. Ennél asszem egyszer írtam rövidebb bevezetőt, amikor a Genoa öklözött minket 3-0-ra, igaz, akkor az egy üres bejegyzés volt.
Poi si vedrà – kedvenc kifejezésem Pistván meccs utáni nyilatkozatából
Volt egyszer egy csapatépítő # Diavoli a Bánk
Széles mosollyal # Milan v Bologna
Szeles időben és széles vállakkal és Milan-szívvel
Pajtások, életem ötvenhetedik beharangja ezen párosítással, annyi tésztát még a ’86-os vébé előtt sem ettek meg, ahány poént elsütöttem már velük kapcsolatban. Sokkal izgalmasabb, hogy valami teljesen váratlan módon sikerült a mai nap beleszaladni egy óriási fiesztába, Visegrádon méghozzá, igen, ebben a kurva szélben, történetesen bizonyos helyi civil szervezetek — feltételezem hathatós tanácsi támogatással — levágtak egy disznót — de lehet, hogy többet is — a városközpontban, és megfőzték, megsütötték a népnek. Valami olyasmi volt a képlet, hogy nevetséges ötszáz forintos áron vehettél műanyag tányért evőeszközzel, és onnantól kezdve a véreshurkától az abált szalonnán át az orjalevesig fogyaszthattál, amennyi csak beléd fért, és ha ez nem lenne elég, akkor szintén ötszáz forintjával mérték a forralt bort, 3 decijét, és ha már kezd unalmas lenni ez a mágikus szám, nos, akkor szintén bajszos Rákóczi fejedelemmel ihattál rendes tisztességes ötcentes felest, pálinka nyílván. Ja, és volt ott egy jóféle zenekar is, frankó retró rázós számokat előadva, olyan közbeékelésekkel, mint hogy egyszer belefagyott a nyál a szólista szaxofonjába ilyen körülmények között, és hajszárítóval sem jött ki. A helyi dalárda produkciója szintén emelte a hangulatot, több volt a piros orr ilyen körülmények között, mint a Bohócdoktoroknál. Ez valami akkora fantasztikum, hogy egy pár éve engem egy M41-es dízelmozdonnyal nem lehetett volna elvontatni a rendezvényről, most hiszitek vagy nem, de ha lett volna beharang, akkor az csak egy bevetődő Superman kolléga jóvoltából történt volna meg. Mivel azonban megöregedtem, unalmas lettem és tartózkodó, beharang az van, bár Ti ezzel sokkal beljebb most nem vagytok, de részemről ez is teljesen rendben van. Viszont, ha csak tizedakkora buli lenne ez a mostani, mint amit most hirtelen felskicceltem, akkor azzal sokan kiegyeznének, én is. Hajtás után repkednek az XG-k.
Continue reading
°21 Giornata: Udinese – Milan / Kedvenc helyünkön
Urak, remélem mindenki kiélvezte kárörvendően az elmúlt hetet, a Mourinho buktatás extrán kellemes, kellett már valami hasonló sikerélmény a szezonra. Az örömkönnyeimtől ittas szemeimmel felpillantottam a versenynaptárra, és rögtön görcsbe is szorult a gyomrom, Udinébe megyünk. Sokat mémelünk különböző csapatokkal, akikkel rendszeresen megszenvedünk, na de a Friuli Dacia Arena ebből a szempontból abszolút a csúcs. Most mondjuk beszarni nem érdemes tőlük, csak hát a Stef körforgásban sosem lehet tudni, épp melyik stádiumba kerülünk egy random januári szombaton.
Egy parádés újabb félszezon lézerfénysós nyitánya # Milan v Roma
Másnapos disznópörkölt Buddy konyhafőnök tollából -> a bánki edzőtáborban járt a legfényesebb kecskeméti konyhaművészet. De mondhatjuk azt is, hogy „perkelt”, hogy a Szerkesztőség Sztárséfjét idézzük! Megnézném őket Borbás Marcsival együtt, óriási Gasztroangyalok lennének!
Pajtások, itt van újra a ritorno, szép mint mindig énnekem! Soha rosszabb ne legyen — nem azért, mert jó volt, hanem az már veszélyesen szar lenne. Január van és hideg, nesztek akkor egy fennkölt fővárosi kutyák vendégjáték! Mind a két csapat önveszélyesen közlekedik, leginkább a saját szurkolótáboraikra nézve kártékonyak. Nézzünk rá akkor a két dúvad doyenre, akik párhuzamos dimenziójukból osztják az észt hétről a népnek! Lett is nagy öröm, amikor arról kezdett írni a sajtó, hogy szerződést akarnak hosszabbítani a Hókuszpókkal! Nálunk ilyen hírek nem járnak — már lángolna a Casa Milan — cserében viszont folyamatosan sebesültszállítván már elegünk van az egészből. A balti államok megidézése után rövid, ámde karcos felvezetése következik ennek a futballünnepnek.
Continue reading