A szerdai könnyed győzelmet követően egy rangadóval folytatjuk a San Siroban, egy az utóbbi időben nekünk jól álló ellenféllel szemben, nagyon elbízni magunkat azonban nem szabad. Főleg, hogy a teher adott, mert nyerni kellene mindenképpen, tapadni a Napolira, visszaelőzni a Juventust, kihasználni az Inter pontvesztését, leszakítani a Romát – csak ilyen egyszerű a képlet.

Milyen jó is volt újra meccset nézni, visszatértünk, egy kellemes szerda 12:30-as átmozgatóval – és de jó, hogy ezt tudom írni, mert a banter éra minden PTSD tünete előjön az emberben, amikor azt látja, hogy ilyen korán játszunk, egy alsóházi csapat ellen, aki már szívatott meg minket tavaly, idegenben, szar felkészülési meccsek után. Nálam ez automatikusan veszélyes x szagú, végtelen sok bénázással. De hát van egy Rafánk, egy Tonalink, és még sorolhatnám, a végeredménynél simábban ment ez, az az igazság.

Pajtások, akkor először is BÚÉK így utólagosan is! Másodsorban pedig észlelhetjük, hogy letelt a nagy szünet, egy hét híján már két hónapja annak, hogy egy óriásit szenvedtünk a Dózsával. A cím persze irónikus — ki hitte volna — hiszen a január 4-én szerda délben szinte közmondásos jelleggel csak szopni lehet, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a Salerno pont a szopatásban jó, és ki is jöhet nekik a lépés több okból is. Nekünk meg nem, ugyanezen több okból. Hajtás után roppant vázlatosan skiccelünk valamit.

Mama, nem én szartam össze a wécét! Nem tudom, mivel lehetne itt még mentegetőzni, mert ez egy kénköves pokollal felérő gyalázat volt. Azt sem tudom, milyen lehetett, amikor anno a románok bevonultak Budapestre, de sokkal nagyobb csicskaság nem jutott hirtelen az eszembe. Mekkora öröm volt, amikor sikerült két épkézláb passzt összehozva nagy-nagy keservek árán kihozni a labdát saját térfélről, te jó ég! És a végén most meglett, de az egyetlen köszönet az, hogy két hónapig elmegy szunyálni a Tévémackó, plusz nem kellett „Arrivederci, Scudetto!” címmel ellátni ezt az egyáltalán nem magasröptű bejegyzést. Hajtás után időutazás 2015-be.

Continue reading →

Eléggé elfogytunk önmagunkhoz képest a félszezon végére, most jön egy utolsó hurrá otthon az eddig felemás Viola ellen. Itt bizony nyerni kell, ha egyáltalán csak félszemmel is nézni akarjuk a VB szünet alatt a teljesen elhúzó kukásokat. Nem tudom ígérni, hogy jó lesz, de most 2 hónapig nem nézhetünk Milan meccset, úgyhogy élvezzük ki, akár szar, akár parádés.

Urak, Barátok, Komák, Mesterek, Doktorok, ma este folytatódnak a Serie A küzdelmei, a kedd este egy teljesen szokványos időpont, Cremona meg amúgy is egy tökéletesen hagyományos helyszín. De ez már csak egy ilyen bolondos szezon, nem tudunk vele mit csinálni. Annyiból bizonyosan különleges lesz, hogy Stef ennek a kapusnak lőtte élete egyetlen A ligás gólját. De az is lehet, hogy nem így értette, hanem másképp. A krémesek borzasztóak, nyeretlenek, 6 darab ikszet tudtak eddig összemotorozni, ami eléggé féregnyúlvány. Köztük olyan nagyságokkal, mint a Salernó, a Lecce vagy éppen azok, akiknek a nevét sem írjuk le, és reméljük, többet tényleg nem jönnek a San Siróba, max a kuzinokkal Serie B-t játszani. Persze az, hogy szegényeknek nem megy, az még enm jelenti, hogy sétagalopp lesz, az előtörténetünk mindenki számára ismeretes, tavaly is bőszen ajándékozgattuk a puntikat ennek a szekciónak. Ki tudja, mi lehet a megoldás, néha teljesen váratlanul jön, például tegnap egy nagy öreg (szerintem Attila volt) elengedte a kocsmában, hogy a p*naszaft oldja a fogkövet, na most, kérem szépen, ebben a mai világban mennyibe is van egy ilyen művelet? Kár, hogy olyan igénytelen vagyok, hogy el sem gondolkodtam ezen egészen idáig. Vagy lehet, hogy jók leszünk, de aztán jön a tőgyarcú barom, és szétfújja, vagy a látássérült varrónők behunyorognak valamit. Annyi bizonyos, hogy Zsír és Theo nem lesz, hogy megmentsen, kipontozták magukat szombat este. Az ellenfélnél amúgy vannak ijesztő nevek: Valeri, Pickel, Rád – ez a trió halálos. Akkor ott van Bianchetti – két lábon járó korrupció, akkor Tsadjout meg még Máté is a korábbi sikercsapatokból. Szóval, ha viszket a könyökhajlatotok, az nem véletlen. Hajtás után felskiccelt kezdő és tipp és a Kummantgárda következik. Akinek meg nem tetszik a kannabiszos ökörvizelet margó, az menjen be a WordPress ügyfélszolgálati irodájába.

Continue reading →

Valami hihetetlen, de ezek ellen nem tudunk normális meccset játszani, a tavalyi hazai rémálom után újabb teljesen őrült, néha komédiába fulladó szombat estét töltöttünk velük. Klasszis megoldások, VAR parádé, ‘perszehogyőlövi’ típusú gól, a fonalat teljesen elveszítő játékvezető, Balotelli tribute, volt itt minden basszus – most legalább jól jöttünk ki ezekből végül. Ettől függetlenül olyan rengeteg dicséret nem illetheti a csapatot, kivéve leginkább 2 embert, akik a hátukon vitték az egészet.