Tekintve azt a Torinót, ami eddig az idén játszott, illetve mindazt, amit nekünk sikerült hozni, pláne a szünet előtti meccsen, teljesen nyugodtan ültem le meccset nézni, mert biztos voltam benne, hogy nem fogunk nyerni. Abban pedig még biztosabbak lehettünk, hogy baromi nagy játékot nem kell magunktól várni, és nem csak a megváltoztatott, vagy megváltoztatatott taktika miatt – ilyen szempontból pedig semmi meglepetés nem ért. Continue reading
Az Eb-selejtezők izgalmai után végre folytatódik a világ legszínvonalasabb bajnoksága a világ legeredményesebb csapatával, amelyet a világ legeredményesebb elnöke vezet a világ legkopaszabb transzfergurujával együtt. Az izgalmakat pedig csak fokozza, hogy a Bl-helyért küzdő méltán népszerű torinói csapattal mérheti össze erejét a világ legbalkánibb maestrója. Ennek örömére új, meglepetés felállással készülünk, állítólag 4-3-3 lesz, de még az is lehet, hogy egy trükkös 4-4-2.
Merthogy ez az volt, ne akarjunk mást belelátni. Azok, akik továbbra sem értik, hogy miért vagyunk a tabella közepén, azok persze óhatatlanul is hivatkozási pontként tekintenek egy ilyen produkcióra, hogy aztán a következő alkalommal keserűen meghasonuljanak, újra, újra és újra, de ez legyen az ő bajuk. Mondom, ne feszüljünk rá a történesekre, a lényeg az, hogy azok, akik a gyomorforgató szezon ellenére is kilátogattak a San Siróba vagy leültek a képernyők elé, végre kaptak valamit a csapatuktól. Hajtás után rendhagyó összefoglaló.
Az utolsó hazai meccsre készülünk, de nagy ünneplés biztos nem lesz. Ha csak az nem, hogy Bonera ismét kapitányként vezetheti ki a srácokat méltóképpen szimbolizálva az egész szezont. Most jöhetne valami bíztató, de azon túl, hogy egy ideig nyugi lesz a San Siróban és szépen süt a nap, túl sok jó nem jut eszembe.
Az eredmények, a mutatott játék, a hullámzó teljesítmény, azaz a szimptómák alapján a Milan, mára, középcsapattá süllyedt. Viszont a vezetőség, és a szurkolók többsége ezt nem akarván belátni, hűen hiszi, és próbálja bizonygatni, hogy nem, a Milan még mindig topcsapat. A tegnapi játéknak nevezett förtelem is ékes bizonyítéka középszerűségünknek, mert hiába nullázuk le a Napoli, Roma duót, közben négy pontot bezsebelve, ha rá pár napra, elvileg frissebben, 1 pontot összegzünk a félelmetes Sassuolo, Torino páros ellen. Emberhátrány ide vagy oda, ez a csapat nem játszhat így, telefosott gatyával senki ellen sem. Hajtás után dühöngés, és nem csak.
Continue reading
A keddi Sassuolo elleni meccset azzal vezette fel Krasnaja, hogy nem kell izgulni meg számolgatni, középcsapat vagyunk. Ettől még fájt a vereség, de legalább nem ért váratlanul egy Diavoli-olvasót sem. Sok jóra a Torino ellen sem számíthatunk, ha csak arra nem, hogy idegenben a döntetlen se rossz.
