2019. január hónap bejegyzései

Tim Cup: Milan – Napoli 2-0 // Bumm bumm az elődöntőbe

A tavalyi kupa kiíráshoz hasonlóan idén is a legjobb négy között a Milan. Mindehhez „csak” egy szinte tökéletesen záró védelem, egy hibátlan Gigio és egy kegyetlen Piatek kellett. Ennél persze összetettebb ez a siker, amihez mindenki hozzátette a magáét,  és még többet, mert egy átlagos jó teljesítmény nem biztos, hogy elég lett volna a Napoli nehéztüzérségének semlegesítésére. A küzdés, a csapategység, és a koncentráció épp annyira fontos összetevője a tegnap esti győzelemnek, mint Piatek kíméletlen befejezései vagy Gigio tizenhatosbeli egyeduralma. 
Continue reading

Kuka Holding, Kúúúka Hóóóldiing # Milan v Napoli

A

Elvtársak, elvtársnők, most hétközben is kigurul a roller, és nem nézzük, kit ütünk el vele! Fiatal, üde és becsvággyal teli fiatalemberek veselkednek most neki a szombati „csorba” helyreköszörülésének. A feladat most sem lesz egyszerűbb, cserébe viszont a tét jóval kisebb. Ha már így rávetődtünk erre a negyedik helyre, akkor a Jóisten bocsássa meg alávaló, sportemberhez méltatlan gondolatomat, de annyira nem tartom fontosnak, hogy ma az összes feles grammjukat is kiizzadják a srácok. Hiszen vasárnap az ötödik helyezett románokhoz megyünk. (Ott azért jó lenne megcsípni valamit, nem csak egy segget. ) Ezzel szemben most azért megy a móka, hogy eldönthessük, majd ki feküdjön le a gobbóknak a döntőben. Ez is szép cél, nemes cél, valakinek biztos, de nekünk már tényleg az a micsodás Bajnokok Ligája kéne, az ám. Hajtás után Carlo visszaköltözik a San Siróba. Continue reading

Mezítláb korizni // Juve-Milan 1-0

Egy mérkőzésen mindig lesznek kulcspillanatok, és hogy egészen szakértői magasságokba emelkedjünk, ezek általában azért igen komoly kihatással vannak egy-egy meccs végkimenetelére. Az nem kérdés, hogy Dzsídában ebből sikerült pont rosszul kijönni – viszont amikor tízből kilencszer ez van, akkor ott nem Banti a hunyó. Aki ettől mondjuk köphet egyet és aláállhat. Continue reading

Lehajolunk az apróért # Milan v Juve

Hölgyek-Urak, nagy napra virrad holnap, 2016 után ismét nyerhetünk nemzetközi kupát. Tekintve, hogy a kevésbé dicső közelmúltban (lásd Trofeo Luigi Berlusconi) rendre behúztuk a hasonló vigadalmakat, én most is bizakodó vagyok. Valahol az arab világban lesz az eset, Katar vagy Emirátusok – egyik a másik fővárosa – nem mindegy?! Feltételezem, a srácok arrafelé is terítették az útleveleket, biztos vagyok benne, hogy derék honfitársaink ők is. Hisz már oly mindegy, hogy mit hogy hívunk, minek mi lenne a jelentése, mit keresünk mi egy szuperkupán, mit keres ez az esemény egy távoli, háborús övezetben, hogyan vehet rajta hivatalosan részt egy feloszlatásra váró bűnbanda?! Én azt mondom, engedjük el ezeket, ne feszüljünk rá, adjuk inkább hitelesen a szimpatikus lúzereket, az úgyis jól áll nekünk. Persze, mindent azért nem lehet, figyeljünk oda, May se gondolhatta, hogy csak azért tavasz van, mert épp nem esik a hó. Hajtás után eladjuk a disznót.

Mert a Tibi az pöttyös

Continue reading

Megmentőre várva # Sampdoria v Milan

Hölgyek-Urak, indul az új esztendő! Ma este feltépjük a gépház kapuját, betápláljuk a naftát, nekiesünk a behúzózsinegnek, hogy feldübörögjenek a motorok, és végre újra végigszánthassuk posztcunaminkkal a vidéket kedvenc szopómozdonyunk vezérállásából! Nagyon tutkó lesz, velünk tartotok? Mindjárt kezdésnek itt van nekünk ez a jóféle kupameccs, hogy próbára tehessük a várva várt messiást, valóságos istenítélet útján megbizonyosodhassunk, Mózes kopogtat a kapunkon, vagy csak egy vásári mutatványos próbálja meg kilopni a szemünket. A hét szűk esztendő mindenfajta ábrázolása képtelen leírni a decemberi keserves vergődés által bennünk felhalmozott csömört. És most epekedve várjuk, adja nekünk vissza a Jóisten azt, amit elvett tőlünk, a futballt magát. Hajtás után hevenyészve felskiccelünk néhány gyengébb bekezdést, érzem, most túlvállaltam magam. Continue reading