A Pippo idejéből maradt  erjedt moslékot már bekanalaztuk, elég volt! Kérjük, követeljük az új fogást! Az alapanyagok ugyan nem sokban változtak, a szakács viszont friss, mutassa hát meg, hogy mit tud! Az első két forduló megmutatta, hogy valamit ki kell találni. Láttuk, hogy ott tartunk, ahol a part szakad. Ezt a legőszintébben maga Szinyó ismerte be. Volt rá három hét. Három hét nem a világ, ahhoz azonban elégnek kell lennie, hogy lássuk, van-e még idén kiút a fostengerből, avagy nyomunk egy szaftos remake-et. Igenis, látni akarom holnap, hogy ugyan nem vagyunk makulátlanok, vannak még bajaink, de Szinyó elindult egy úton, vannak válaszai, képes futballt előcsiholni ebből a hervatag bagázsból. Aztán lehet, hogy a pesszimistáknak lesz igaza, és bebizonyosodik, hogy Krisztus is csak vízen tudott járni, nem szartengeren, mit akar akkor egy Szinyó, alias Miha, alias Traktoros, alias Cigány, alias Barbika, alias Borovói Bombázó, alias Barbika, alias Kamionos.

Az előjelek rosszak, kifejezetten rosszak. Egyelőre minden olyannak tűnik, mint ahogyan az racionális számítások alapján elvárható. Elég nagy baj ez nekünk. A nyári handabandázásnak vége, már megint meccsek vannak, ki is szopunk, ahogy kell. Olyan ez a keret, mintha egy ötéves rakta volna össze: van két kibaszott jó csatárunk, hogy rúgjunk jó sok gólt, és egy kikúrt jó kapusunk, hogy kivédje a gólokat. Közöttük pedig random helykitöltő homályos emberek a választási plakátokról. Nagyjából mindenkiről tudjuk, hogy mire képes. Egyedül Mihajlovic a sötét ló, a potenciális plusz, ő lehet az, aki hozzátehet ehhez valami olyat, amivel egyszeriben leszünk valakik, és majd idővel ráboríthatjuk az asztalt a többiekre. 

Adott időhorizonton -minimum januárig, de inkább jövő júniusig- a játékosállomány adott. Szinyónak tetszik – nem tetszik, ezekkel az emberekkel kell dolgoznia. Lehet, hogy roppant szimpatikusnak tűnik, amikor a médián keresztül küldi el kétségkívül gyenge játékosait a varangyos béka csuncsori faszára , azonban látni kell, hogy ezzel csak maga alatt vágja a fát. Az ilyen szövegeket június elején kellett volna elővenni, akkor is főleg zárt körben, a góréknak címezve. Vagy nem tetted meg, vagy le se szartak, papa, lényeg a lényeg, normális munkakapcsolatra van szükséged a játékosaiddal, nem pedig klikkesítésre.

Montolivo. Az Excapitano. Mégis ki a rossebbel lehetne rendbe tenni a középpályát? A szuperigazolás Bertolaccit elvitte a Nike sales directornak, a többi bumburnyákot meg ismerjük, mint a rossz pénzt. Az a leszázalékolt, picsogós Monti, akit mostanában láttunk, egy kalap szart nem ér, viszont az a 2013 tavaszi egy egész szintet tudna dobni a csapaton. Vitán felül hatalmas feladat lesz előrángatni azt a Montolivót, ha ugyan lehetséges egyáltalán, viszont vele rögtön lenne, aki mozgatja a többieket, és nem menne tovább ez a pipogya hebehurgyáskodás a labdával. Szinyó vagy vele csinálja meg, vagy valami egészen újat fedez fel valamelyik nagyra becsült kollégájában. Egyelőre úgy tűnik, hogy az első verziót próbálja meg, mivel Montit várja a sajtó a védelem elé. Most még mindenki háromfős középpályát vizionál, viszont maga Szinyó hintette el, hogy igenis lehet egyszerre játszatni de Jonggal, de akkor meg kell változtatni a formációt. Egy double pivot simán összeállhatna belőlük, melléjük-eléjük meg fel lehetne dobni még két medianót. Akárhogy is dönt Mihajlovic, ha robbantani akar, akkor ki kell hoznia a maximumot a két potenciálisan legjobb középpályásából, ha már ez a terület a szűk keresztmetszet. (Nem értem egyébként, hogy miért nem jött Witsel a 3+22-es konstrukcióban. Elvégre jövőre már itt lesz a Berci úr pénze, nem?) De lesz-e valami hasonló meglepetés a holnapi középpályán?

Néhány szó az ‘nterről. Mancini saját képére formálhatta a keretet. Szekusok be, spílerek raus. Sok-sok 1-0-át szeretne a sálas, de pontosan úgy fog meghasonulni, amennyire képtelen macsósan megőszülni. Nem áll neki jól az öregedés. Pontosabban, még rosszabbul áll neki. Egyre idétlenebbül néz ki. Komolyan, látom magam előtt, ahogy nyolcéves kisfiúknak kínálja a kukit a Ligetben. (Aki nem tudja, hogy mi az a kuki, annak nem lehetett boldog gyerekkora ebben az országban!) Sok-sok 1-1 lesz  ebből, pont azért mert Mancini alatt valahogy slampos, slendrián valamivé csúszik az szét, ami Capellónál katonás 1-0-okká állt össze a gyűlölt Juventusnál. (Ha már szóba kerültek, gratulálunk a hősies pontmentésükhöz!)

A mérkőzés esélyese nyilvánvalóan az Inter. Tudják, hogy mit akarnak, igaz, a hullagyenge Atalanta és a béligás Carpi izzadságszagú legyűrése nem mérce. Akárhogy is nézem, a minőség az ő javukra dönt. Valószínűleg mi fogjuk átadni nekik a területet. Valószínűleg ezzel sok mindent nem fognak majd tudni kezdeni. Középpályán viszont bedarálhatnak minket, bár, tegyük hozzá, Poli srác nagyot fog hajtani, az tuti. De mi lesz, ha elfárad? Bejön Nocerino egy tekercs gyodával, vagy mi? Amennyire lyukas a szűrésünk, amennyire bizonytalanok a belső védőink, nagyon is várható, hogy a jugoszláv támadótrió (Perisic-Icardic-Jovetic) be fogja venni a kapunkat. Mi ezzel szemben a kontrákra hagyatkozhatunk, arra, hogy Bacca és Luiz Adriano annyira penge, hogy helyzetek nélkül is gólt tudnak lőni. Megsérült Miranda, így nem lesz Mirrmurr, ami tök jó, mert ő bizony megette volna reggelire a mi kis szurtos rágcsálófogúinkat. De Medellel sem leszünk annyira kisegítve. Hogy mit szeretnénk mégis látni? Könyörtelenül hatékony, határozott védekezést, tűpontos, éles kontrákat penge befejezésekkel.

Szedáljuk le ezt a köcsög ‘ntert, a fenébe is! Vért, vért, vért akarok látni a középpályásainkban! Mindenkiben! Derby della Madonnina, a kurva életbe! Basszunk oda! Ha tudunk. De a lényeg, a lényeg, a lényeg mégis csak az, hogy lássuk már végre, hogy elindult már valami ezen a nyűves középpályán, a keserves jó istenit már neki, most már aztán tényleg itt az ideje már!!!