Kedves barátaim, egy igazi jóféle lazulós, kellemes értelemben vett izgalommentes hazai 1-0-on vagyunk tól, hát nem tudom, ti hogy vagytok vele, mondjátok nyugodtan, de nekem valósággal simogatta a kis lelkem, hogy nem kellett görcsölni núlkettő és egyéb járulékos hupákságok miatt. Az órát se kellett nézegetni, szép lassan lecsorgott a meccs, mert minden úgy ment szépen előre a maga az útján, mint égen a csillag. Ilyen is kellett már, na! Én mondjuk hozzá tudnék szokni ehhez a formátumhoz is, szóljon valaki Tibi bácsinak. Hajtás után egy picit megpiszkáljuk a dolgokat, de nem nagyon, mert igazán nincs miért, beírok mindenkinek egy jó nagy piros pontot.

Ha Inka Feri bácsi alányes, dől, mint a rohadt nád