Keservetös kénjaink közepette az garaboncok jőnek küetségbe nyári szállásunkra. Vaj nekönk, miért sújtá szögény fejünkvöt ily kegyetlen haragval Öregisten, nem tudhatánk. Sohse gondolánk vala, huty egyesek ily nagyon nem tudják mogukat szégyenleni. De iszen nem égett vala senkinek sem az bűr az képirül, hejába csak az siralmatos megpattanós lesgólval tudánk egyenlíteni vala, de még az Vince is igen víg vala lefújatás után. Beh, mennyivel is kíméletösebb vala leszimulálni az ilyen mérközésekvet, miként dicső eleink tevék vala az FIFA 2005-tel. Imígyen meg nízheténk és sopánkodhatánk vala, miként vín cömöndék, huty amazok fakardokval meg vízipisztolyokval bajt vívának vala.

Imádánk vala Küldis akszinnak, bűbájolá el az latrokat, avagy Kajár kánnak, küldení reájuk tetveit, balháit es szunyogvait, csípnék már halálra eme gyalázatos, hozug jankókat. Deh harmadfű deres csikókat mégsem áldozhatánk, bármejjen kegyesen es fogadná páráját es illatát odafent a hetvenhetedik égben Cesare kán. Bezony, lassan meggondulhatánk, mi haszna es vagyon eme oktalan kes fagalmazványoknak. Hisz már hetvönhetedik esztendeje nyomorgánk, szájunk már kicserepesedett vala az sok sótul. Hejjába nyelénk az ganéjt, nem fordítja reánk Tengri kegyes orcáját, elhagyá münket régen. Nem tudánk már iszben tartani, hányan hágának már küszöbünkre, hányan gyalázák meg házunk es szüvünk békéjét, madárlelkünk nyugodalmát. Es vajjuk meg, többsége nem Kapanyányimonyók vala, nem Kujún vala, nem Menkü vala, de vala az szarcsimbókos, oktalan eb. De mü jonkább olyék valánk, és fogatlan ebnek megmutatánk, mijjen az fogatlan kurva!

Vince apa kiókumlálá, ha az beregiek ellen jaó volt, mast is jaó lészen az 3 védő. De iszen meglöhet, nem is fordéjtá erre időt a héten, csak leadá ugyanaz hártyát. Ha ímígyen vala, kandisznó henteregjen az gyalázatosval. No de hejjába szepegünk, csak aztat küldhessük harcba, ki még világgá nem szaladt ez szánalmatos népsigbül. Ott lészen az magos fekete, az kopac tukma, de még az Alessio es. Ispán csavargó, kit mindég leteréjt az bínes természete, jobb oldali wingback lészen, mert hát az darab szar oly nagyon könyörgé, adánk mér nékie poflont arrul az oldalról es. Argentin siheder lesz a másik kisisten. Közibük álla az hrvát, az sánta talián és a vén kagán es. Élire álla az bajszos és az besenyő éjjelbátor es. Bonóniából, vaj, nem jöve jó mogyeri gyermek, mert lábát szegé vala. Vaj, szegény fejünk, mitévők legyünk, megnézénk-e eme fost? Nízzük – nem nízzük, imádjunk, es kerjük az sárgákat, vetének már véget eme csúfságnak, mire egy most fogott hal megfő.