Pajtások, pajtásnők, majd akkor kezdjünk el szontyologni a tócsa felett, ha valóban a földre borult az a keservetös tejeskancsó! Volt most gyorsan egymás után két világi szenny-genny, szar-szutyok-ótvar pöcskenőcs meccsünk, az igaz. De ezekről ennyit és többet ne. Még semmi sem veszett el, hisz mi lett volna meg?! Más szempontból, ha október végén még azért nem Szevasz topol a negyedik hely, akkor azért annyira mennydörgősen kibaszottul de kurvára mennyire még nem lehet elbaszva minden. Persze most az kell, hogy holnap este ékes példával tétessék zárójelbe mindaz, amiről szó volt. A lehetőség adott, a feladat megoldható, a körülmények legalább kielégítőek. Ezt meg lehet csinálni. És meg is kell. Hajtás után szűkre szabott felvezetés.
Van kérdőjel, egész sok van ahhoz képest, amennyi szokott lenni. Gatta talán most először fog belenyúlni komolyabban abba a bizonyos rendszerébe. A kőbe vésett 4-3-3-at kimosta a fospatak meg a sérülés(ek). A felvezető ömlengésben szó volt a 3-5-2-ről, ellenben a Gazetta behaluzott egy 4-4-2-t holnapra. Franc se érti, de a „hivatalos” keretben ott van nemhogy Conti, de az a Keszi is, akit a rózsaszín lepedő elküldött az SZTK-ba. Utóbbi szerint még Kebab sem lesz, bár ezt aligha vesszük majd észre. Szélsőségesen hitvány esetben kiállhatunk egy Biglia-Jack belső kp-duóval, aztán vakarózhatunk, mint a bolhás kutyák. Az viszont fixnek tűnik, hogy se az utóbbi időben elég likas Alessio-Musa-kettős, se kicsi Dollár nem kap helyettest. Pedig szöszke Boris vigyorog, és szívesen beállna akárki helyére. Erjedés van, de még talán nem vergődés vagy kétségbeesett kapálózás. Hovatovább, nem rezignált elengedés.
Volt már lelkesebb is
Lehetséges, hogy a formáció felől is meg lehet közelíteni a dolgot, és ebben van a kutya elásva. Én viszont inkább azt mondanám, hogy az önfeladás nem pálya. Ez a csapat egész eddig megpróbált valamit kezdeni a labdával, valahogy játszani, valami pozitív karaktert kialakítani. (Vagy csak én képzelem.) Ez persze túl eredményes nem volt, a pontok tekintetében. De létező és észlelhető valami volt. És mostanában, mintha az Öreg túlgondolná. De rosszul teszi, mert semmit sem nyerünk vele, csak teljesen széthullunk. Elhibázott taktika vagy rossz szellemiség – nagyon nem mindegy.
Akkor már inkább ez
A Samp ellen nem lesz egyszerű felállni, de ellenük legalább meg lehet mutatni, nincs itt nagyobb gáz, nem fingtuk ki magunkat. A középpályán bajban lehetünk (igazából minden meccsen bajban vagyunk), a szokottnál is mélyebbre vehetjük a nyelet, ha Keszi tényleg lesántult. A Milannews legfrissebbje szerint egyébként lesznek mindketten. A Sky és a Gazzetta szerint is két csatárral kezdünk, Burger és Cutrone együtt tombolhatnak már az elejétől. Suso és Jack feladata lenne szélről támogatni őket, Biglia és Keszi pedig a pálya közepét uralja majd. A hátsó ötös meg a szokásos fantastico, tudjátok már kívülről. A Samp részéről ez a Barreto-Ekdal-Praet-Ramirez kvartett nem hangzik valami lágyan, azért itt keményen oda kell lépnünk, mert ha nem, ezek bedarálnak. A vén fasz Q-t meg Defrelt már csak megesszük. Egy biztos, lanyháskodás, lankadt szédelgés itt sem fog beleférni. Pont ott erősek, ahol nekünk fáj, és ez fáj. Hátul sok faszság, friendly fire, lepkevadászat meg rokonlátogatás meg a faszom most tényleg mellőzendő. Erőpróba, szurkolunk nagyon. Tippelni nem akarok, mert a múlt héten (is) csúnyán bevásároltam vele. De azért – sőt, még annál jobban – FORZA MILAN, FORZA, FORZA!!!